Szinán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szinán (? 1489- Isztambul, 1588) vagy Mimar Koca Sinan, a "Nagy Építész" 1489-ben született valahol Anatóliában, és a Kayseri melletti Ağırnasban nőtt fel. Szinán a 16. században az Oszmán Birodalom építésze volt.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mimar Szinán katonaként szolgált az oszmán hadseregben, ahol később hidak, erődítmények és hajók tervezésével bízták meg. Számtalan háborúban és hadjáratban részt vett. 1539-ben főépítésszé nevezték ki. Élete során több száz épületet tervezett, palotákat, mecseteket, karavánszerájokat, sírboltokat, iskolákat, kórházakat, vízvezetékeket, szökőkutakat, fürdőket, menhelyeket. Az Oszmán Birodalom fénykorában élt és dolgozott, szolgálta I. Szelimet, I. Szulejmánt, II. Szelimet és III. Murádot.

Szinán építészetének sajátos stílusa miatt is ismert, természetességet követő színhasználata, díszítései miatt. Szinán nem csak építészként, de várostervezőként is jelentős az oszmán-török építészetben: épületeit mindig a város legmegfelelőbb helyeire tervezte, monumentális épületei különös módon illeszkednek környezetükbe, harmonizálnak azzal.

Szinán első műve az 1548-ban épült Şehzade-mecset volt. Az isztambuli Szulejmán-mecsetet 1550-ben kezdte építeni és 1557-ben fejezte be. A kupola tervezésekor példaként a Hagia Szophia székesegyházat használta fel. A mai Törökország területén kívül is találhatóak épületei, például a damaszkuszi Szulejmán-mecset (Takijja al-Szulajmanijja) Szíriában vagy a szófiai Banja Basi mecset Bulgáriában.

Legnagyobb művei egyikének tartják az edirnei Szelim-mecsetet, melynek hármas csigalépcső-szerkezete Szinán találmánya: három ember mehetett fel úgy a csigalépcsőkön, hogy közben nem látták egymást. Mecseteit gyakran komplexumként tervezte meg, a mecset mellé karavánszerájokat, fürdőket, iskolákat, közkonyhákat stb. épített.

Mimar Sinan 1588-ban halt meg Isztambulban, sírja a Szulejmán-mecset északi oldalán található, az utcában melyet róla neveztek el (Mimar Sinan Caddesi). A neves építészről nevezték el a Merkúr egyik kráterét.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 84 mecset,
  • 57 egyetem,
  • 52 kisebb mecset (mescit),
  • 41 fürdő (hamam),
  • 35 palota (saray),
  • 22 mauzóleum (türbe),
  • 20 karavánszeráj (kervansaray; han),
  • 17 nyilvános konyha (imaret),
  • 8 híd,
  • 8 raktár
  • 7 iskola (medrese),
  • 6 vízvezeték,
  • 3 kórház (darüşşifa)
  • Szulejmán-mecset (komplexum), Isztambul
  • Azapkapı Sokullu mecset, Isztambul
  • Szelim-mecset, Edirne
  • Kiliç Ali pasa mecset (komplexum)
  • Molla Çelebi mecset (komplexum)
  • Haseki fürdők
  • Piyale pasa mecset
  • Şehzade-mecset
  • Mihrimah szultán mecset (komplexum), Edirnekapi
  • Nişancı Mehmed pasa mecset
  • Rüstem pasa mecset
  • Zal Mahmud pasa mecset
  • Kadırga Sokullu Mecset

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Guler, Ara; Burelli, Augusto Romano; Freely, John (1992). Sinan: Architect of Suleyman the Magnificent and the Ottoman Golden Age. WW Norton&Co. Inc. ISBN 0-500-34120-6
  • J.M. Rogers. Sinan. (2005). I.B. Tauris ISBN 1-84511-096-X.
  • Kuran, Aptullah. Sinan: The Grand Old Master of Ottoman Architecture. (1987). Ada Press Publishers. ISBN 975-7306-30-4
  • H. Stierlin: TÜRKEY von den Seldschuken zu den Osmanen (Taschen Weltarchitektur- sorozat-1998.) ISBN 3-8228-7857-X

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]