Konya (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Konya
City of Konya.jpg
Konya belvárosa
Közigazgatás
Ország  Törökország
Régió Közép-anatóliai
Tartomány Konya
Rang város
Polgármester Tahir Akyürek
Irányítószám 42000–42999[1]
Körzethívószám (0090)+ 334
Népesség
Teljes népesség 967 055 fő (2007)[2] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1200 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Konya (Törökország)
Konya
Konya
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 52′, k. h. 32° 29′Koordináták: é. sz. 37° 52′, k. h. 32° 29′
Konya weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Konya témájú médiaállományokat.

Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium arabul: قونية – Qūnya – Kúnja) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia; egy város Törökország anatóliai régiójában. Lakosainak száma 2000-ben 742 690, 2007-ben 967 055 fő volt. A város Konya tartomány székhelye.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környéken folytatott ásatások szerint már a késő rézkorban is lakott terület volt, i. e. 3000 körül. I. e. 1500 környékén a hettiták befolyása alá került. Őket i. e. 1200-ban indoeurópai tengeri népek követték, akik közül az i. e. 8. században a phrügök alapítottak itt királyságot. Xenophón szerint Ikónion, ahogyan akkoriban hívták a települést, a phrügök utolsó városa volt. Később, i. e. 590 körül kimmer, majd a 6. század végén perzsa uralom alá került. I. e. 333-ig a Perzsa Birodalom része volt, egészen addig, amíg Nagy Sándor le nem győzte III. Dareioszt. Nagy Sándor halála után a területet I. Szeleukosz Nikatór szerezte meg, a hellenizmus korában a pergamoni uralkodók alá tartozott. Mikor III. Attalosz, az utolsó pergamoni király gyermektelenül halt meg (Kr. e. 133), országát (ezen belül Anatóliát és a mai Konyát) a Római Köztársaságra hagyta. Claudius császár uralkodása idején (Kr. u. 41-54) a város nevét Claudioconiumra változtatták, Hadrianus idejében (117-138) pedig Colonia Aelia Hadrianaként ismerték.

Iconiumot az Apostolok cselekedetei szerint 47-ben, 50-ben és 53-ban Szent Pál és Szent Barnabás is meglátogatta. A Bizánci Birodalom idejében a várost többször is arab támadások érték a 7. és 9. század között.

Szeldzsuk-korszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost a bizánciak után a manzikerti csatát követően 1071-ben a szeldzsukok hódították meg; 1097 és 1243 között Konya az Ikóniumi Szultánság (másképp Rüm) fővárosa volt. Ezen időszakban a várost kétszer is keresztesek támadták meg, 1097-ben és 1190-ben. A Konya nevet 1134-ben I. Meszúd adta a településnek.

Konya gazdagságának csúcsát a 12. század második felében érte el, amikor a szeldzsuk szultánok felszámolták a tőlük keletre fekvő bejségeket (beylik) és uralmukat egész Kelet-Anatóliára kiterjesztették. A szeldzsukok befolyásuk alatt tartottak számos földközi-tengeri és fekete-tengeri kikötőt is. Ez az „aranykor” a 13. század elejéig tartott.

A Selçuk Egyetem könyvtárának épülete

1220-ra a várost megtöltötték a Hvárezmből menekülők, akik a Mongol Birodalom terjeszkedése miatt hagyták el a országukat. Alaaddín Kejkubad (1192-1237) szultán megerősítette a város védelmét és palotát emelt a citadella tetején. 1228-ban a szultán meghívására Bahá ad-Dín Valad és fia, a jeles filozófus Dzsalál ad-Dín Rúmí Konyában telepedtek le.

1243-ban a szeldzsukok elvesztették a Köse Dag-i csatát a mongolokkal szemben, aminek következményeképp a szultán a mongol uralkodó alávetettje lett. 1307-ben, a szeldzsuk szultanátus bukása után Konya emirátus lett, egészen 1322-ig, amikor a Karaman-dinasztia meghódította a területet. 1420-ban a város oszmán kézre került. 1453-ban Konya az oszmán Karaman tartomány székhelyévé vált.

Oszmán korszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1864-ben Konya az újonnan átszervezett közigazgatási rendszer értelmében a Konyai vilajet székhelye lett.

Az 1896-os népszámlálás szerint Konya lakossága valamivel több mint 40 000 fő volt, 42 318 muzulmán, 1566 keresztény örmény és 899 keresztény görög lakossal. A városban 21 mecset és öt templom volt található. Az 1910-es években olasz vasúti munkások számára emelt katolikus templom ma is áll.

Modern történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Konya oktatási életének központja a Selçuk Egyetem.
  • A város legmagasabb épületeként számon tartott irodaépület a Selçuklu Kulesi (Szeldzsuk torony)

Történelmi-kulturális látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építő- és iparművészet kedvelői Konyát a szeldzsuk művészet kincsestárának tekintik. Az ebből a korból származó alkotások a világkultúra egyedülálló értékei, napjaink művészettörténeti és idegenforgalmi kiadványainak elmaradhatatlan elemei. A város másfajta látványosságai és értékei a lüktető nagyvárosi élet kulturális-szórakozó szükségleteinek kielégítését szolgálják.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Konya (település) témájú médiaállományokat.