Alanya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Alanya
Alanya kikötője
Alanya kikötője
Becenév: Güneşin Gülümsediği Yer
Ahol a nap mosolyog
Közigazgatás
Ország Törökország
RégióFöldközi-tengeri
TartományAntalya
Rangváros
PolgármesterHasan Sipahioğlu
Irányítószám07400
Körzethívószám00 90 242
Testvérvárosok
Lista
Trakai
Népesség
Teljes népesség364 180 fő (2022)
Körzet népessége233 919 fő[1]
Népsűrűség249 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1582 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 32′ 37″, k. h. 31° 59′ 59″Koordináták: é. sz. 36° 32′ 37″, k. h. 31° 59′ 59″
Alanya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alanya témájú médiaállományokat.
A kikötő és a vár

Alanya (ɑˈlɑnjɑ) népszerű üdülőváros a török riviérán, Törökország Földközi-tengeri régiójában. Közigazgatásilag Antalya tartományhoz tartozik, Antalya városától 120 km-re fekszik. Alanya egyben a tartomány egyik körzetének is a neve. A városban csaknem 10 000 európai él.[2]

Alanya a Toros-hegység lábánál fekszik a Földközi-tenger partján, fekvése miatt az ókori történelmi államok és birodalmak (mint a római vagy a bizánci) fontos kikötőállomása volt. A legfontosabb szerepet a Szeldzsuk Birodalomban töltötte be Alaaddín Kejkubad uralkodása idején. Ő építtette a Vörös tornyot, a dokkokat és az alanyai várat.

A mediterrán éghajlat, a természeti kincsek és történelmi emlékek révén Alanya kedvelt turisztikai célpont, a Törökországba érkező turisták 9%-a látogat el ide, és a külföldiek által vásárolt ingatlanok 30%-a is Alanyában található. A városban rendszeresen szerveznek sportversenyeket és fesztiválokat.

Elnevezései[szerkesztés]

Alanya latin neve Coracesium, görögül pedig Korakeszion volt, mely a hettitához közel álló lúvi nyelven „kiálló várost” (Korakassa) jelent.[3] A bizánci időkben Kalonorosz vagy Kalon Orosz néven ismerték, mely görögül „szép hegyet” jelent.[4] A szeldzsukok már Alaijeként (علاعية) nevezték, Alaaddín Kejkubad nevéből származtatva. A 13. és 14. században olasz kereskedők Candalore vagy Cardelloro néven ismerték.[5] 1935-ben Mustafa Kemal Atatürk az Alanya nevet jegyeztette be, valószínűleg egy 1933-as, elgépelt távirat miatt.[6][7]

Történelem[szerkesztés]

Piri reisz térképe Alanyáról 1525-ből.
A Vörös torony az alanyai várban

A közeli Kadrini-barlangban talált leletek szerint már a paleolitikumban is lakott terület volt, egészen i. e. 20 000-ig visszamenőleg. A területen később hettiták és perzsák is laktak.[8] Találtak itt i. e. 625-ből származó föníciai nyelven íródott táblát, az i. e. 4. századból való ógörög kéziratban pedig meg is említik a várost.[9] Nagy Sándor idejében épült itt először erőd, halála után a diadokhoszok i. e. 323 körül I. Ptolemaiosz Szótérre hagyták a területet. A Ptolemaida dinasztia tagjai nem fordítottak különösebb figyelmet a városra, így lassanként földközi-tengeri kalózok kedvelt kikötője lett.[3] Alanya ellenállt a szomszédos Szeleukida Birodalom uralkodójának, III. Antiokhosznak i. e. 199-ben, majd hűen szolgálta a trónbitorló Diodotosz Trüphónt. Diodotosz új várat és kikötőt kezdett el építtetni; a munkálatok VII. Antiokhosz Euergetész idején fejeződtek be.[10]

Amikor i. e. 102-ben Marcus Antonius Orator a közeli Sidébe tette a prokonzuli székhelyet, a rómaiaknak meg kellett küzdeniük a kilikiai kalózokkal.[11] Az alanyai kalózkodás korszakának Pompeius vetett véget, aki Pamphüliához csatolta a várost i. e. 67-ben, a korakeszioni csata után.[12] A környéken élő iszauriai törzsek többször is fellázadtak a római uralom ellen.[13] A birodalom bukása után bizánci uralom alá került a terület. Az iszlám a 7. században jelent meg az arab portyázások nyomán, melyek miatt többször is megerősítették a város falait.[9] 681-ben megszűnt az alanyai egyházmegye, bár feljegyzések szerint Atroai Szent Péter itt keresett menedéket a 9. században az ikonoklazmus idejében.[14] Az 1071-es manzikerti csatát követően a szeldzsukok kezére került a város, 1120-ban II. Jóannész bizánci császár foglalta vissza.[15] A negyedik keresztes háború után a város egy ideig a keresztény Kilikiai Örmény Királysághoz tartozott, 1221-ben a várost örmény védőjétől, Kir Fardtól Alaaddín Kejkubad, hódította el, feleségül vette a nemesúr lányát, majd Fardot magát Akşehir kormányzójává tette.[16] A város a szeldzsuk uralom alatt élte virágkorát, gyakorlatilag a birodalom téli fővárosa volt.[17] Építkezések indultak, megépült az ikercitadella, a fegyverraktár, megerősítették a városfalakat és felépült a Kızıl Kule (Vörös torony). Kejkubad saját kincstárából valamint a helyi emírek anyagi segítségével kerteket és pavilonokat épített.[8] Alanya fontos kereskedelmi kikötővé vált, főként Egyiptommal és olasz városokkal állt kapcsolatban.[18] Alaaddín fia, II. Gijaszeddín Kejhüszrev szultán folytatta a város fejlesztését, 1240-ben víztározót építtetett.[19]

A szeldzsuk-kori Tersane dokkok

A Köse Dağ-i csatában 1242-ben a mongolok megtörték a szeldzsukok anatóliai hegemóniáját. Ez időben Alanyát rendszeresen támadták a különféle anatóliai török bejségek. 1293-ban átmenetileg a Karamanoğlu-dinasztia kezére került a város.[20] 1371-ben rövid időre ciprusi Lusignan-dinasztia vette át a hatalmat.[21] A Karamanoğluk 1471-ben eladták Alanyát az egyiptomi mamelukoknak 5000 aranyért, 1471-ben azonban Gedik Ahmed pasa az Oszmán Birodalomhoz csatolta a területet. Alanya Içel vilajet egyik szandzsákjának székhelye lett.[4] 1608. szeptember 6-án a város sikeresen ellenállt a faszállításban az oszmánokkal versengő Velencei Köztársaság tengeri támadásának.[5]

A kereskedelemre rossz hatással volt az új tengeri utak felfedezése, melyek segítségével Európából Afrika megkerülésével jutottak el Indiába. A 16. század végén az adókönyvek szerint Alanya nem volt képes teljesíteni a városi minősítéshez szükséges szintet.[22] 1571-ben az oszmánok az újonnan meghódított ciprusi vilajet részévé nyilvánították Alanyát, ami tovább rontott a város helyzetén.[9] Evlija Cselebi 1671–72-ben járt a városban, írt az alanyai vár szép állapotáról, de a város lakónegyedeinek pusztulásáról is.[4] 1864-ben Konya közigazgatása alá került, végül 1868-ban Antalyához.[9] A 18. és 19. század folyamán oszmán udvarházak épültek a városban.[3] A 19. század közepén általánosak voltak a rablótámadások szerte a vilajetben.[23]

Az első világháború után az antanthatalmak feldarabolták az Oszmán Birodalmat és az 1917-es St. Jean de Maurienne-egyezmény alapján Alanya olasz fennhatóság alá került. Csak 1923-ban, a Lausanne-i béke megkötésével lett újra a törököké.[24] A török függetlenségi háború és a kötelező görög-török lakosságcsere Alanyát is érintette, a városban lakó görögöket az Athénhoz közeli Nea Ioniába költöztették. Az 1893-as oszmán népszámlálás szerint a 37 914 fős teljes lakosságból 964 fő vallotta magát görögnek.[25] Alanya az 1960-as években vált népszerű turistacélponttá, először a hazai turisták körében, akik először a Damlataş-barlang állítólagos gyógyító ereje miatt érkeztek a városba. 1998-ban megnyitották az antalyai repülőteret, aminek köszönhetően a külföldi turisták is könnyebben jutottak el Alanyába. A növekvő turizmusnak köszönhetően a környező településekről sokan költöztek Alanyába munkahely reményében, így az 1990-es években a város népessége erős növekedést mutatott.[26]

Földrajz[szerkesztés]

Az Alanya-félsziget csúcsa
Alanya kikötője

Alanya az Antalyai-öbölben, Pamphülia tengerparti részén, a Toros-hegység és a Földközi-tenger között helyezkedik el a török riviérán, körülbelül 70 km hosszan.[27] Nyugatról kelet felé haladva Alanya körzet szomszédos Manavgattal, a hegyi Gündoğmuş körzettel, Konya tartomány Hadım és Taşkent körzeteivel, Karaman tartomány Sarıveliler körzetével és Gazipaşával, mellyel közös repülőtere is van.[28]

A Pamphüliai-síkságon, ahol Alanya is található, mediterrán növényzet a jellemző, főként libanoni cédrusok, örökzöld cserjefélék, fügefák és feketefenyők élnek itt.[29]

Az Alanyai-masszívum az Antalyától keletre fekvő, metamorf kőzetekből álló területet jelenti, mely három takaróra[30] osztható, ezek a Mahmutlar, a Sugözü és a Yumrudağ.[31] A várostól északra bauxitot bányásznak.[32]

A város egy sziklás félsziget két oldalán terül el, a kikötő, a városközpont és a Keykubat-part a keleti oldalon található, míg a Damlataş-part és a Cleopatra-part a nyugati oldalon. A Cleopatra-part a nevét valószínűleg a Ptolemaiosz-dinasztia utolsó uralkodónőjéről, VII. Kleopátráról kapta, akinek Marcus Antonius ajándékozta ezt a területet nászajándékként.[33][34]

Éghajlat, klíma[szerkesztés]

Alanya éghajlata mérsékelten mediterrán jellegű. Inkább a téli időszakban esős, a nyarak hosszúak, forróak és szárazak, ezért is lett a város jelmondata „ahol a nap mosolyog”.[35] A viharos szelek néha víztölcséreket[36] hoznak létre a part közelében.[37] A Toros-hegység viszonylag közel helyezkedik el a tengerhez, emiatt gyakoriak a ködös, de szivárványos reggelek. A Toros hófödte hegycsúcsai nyáron is láthatóak, érdekes látványt nyújtva a strandon fürdőzők számára. A tenger hőmérséklete átlagosan 21,4 °C, augusztusban átlagosan 27,9 °C.[38]

Alanya éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,016,017,020,024,027,030,031,029,025,021,017,022,7
Átlaghőmérséklet (°C)11,011,013,019,023,026,026,026,024,025,020,016,020,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)7,07,09,011,015,018,021,021,019,015,012,09,013,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)227172106643683510801712241106
Forrás: Weatherbase, 2014. július 6.[39]


Építészet[szerkesztés]

Bizánckori templom az Alanyai várban

1226-ban, a szeldzsuk-korban épült az Alanyai-félsziget meghatározó építménye, az Alanyai vár. A jelenlegi vár korábbi erődítményekre épült, egyszerre volt a közigazgatás központja és támadások idején biztonságot nyújtó erőd. 2007-ben az önkormányzat elkezdte felújítani a citadella egyes részeit, köztük egy bizánci templomot, melyet a helyi keresztény közösségnek szánnak.[40] A váron belül található a Szulejmán-mecset és karavánszeráj, melyet I. Szulejmán építtetett.[41] A régi városfal a félsziget keleti részén ma is megtalálható, mögöttük számos, szépen megőrzött oszmánkori udvarházzal, többségük a 19. századból való.

A Kızıl Kule (Vörös torony) Alanya másik ismert építménye. A 33 méter magas, téglából épült torony a vár alatti kikötőben áll, ma az etnográfiai múzeumnak ad helyet. A tornyot az aleppói Ebu Ali tervezte Alaaddín Kejkubad szultán kérésére.[42] A vár alatt található a Tersane fegyverraktár, a középkori katonai építészet egyik kiváló példája.[43] A hozzá tartozó szárazdokkot 1221-ben építették, az 57×40 méteres dokknak öt része van, csúcsos boltívekkel.[41]

A hagyományos oszmán kori udvarház, melyben 1935. február 18-án Atatürk megszállt, ma múzeum. A házat 1880 és 1885 között építették, úgynevezett karnıyarık („töltött padlizsán”) stílusban, ami jellemző volt az oszmán udvarházakra. A stílus jellegzetessége, hogy az épület középső része egy hatalmas tér (nappali), melynek mind a négy oldalról ajtó vezet a szabadba, és lépcső az emeletre, mintha „kihasították” volna az épület belső részét, akárcsak a padlizsánt töltés előtt.[44] Az alanyai házakra jellemzőek az élénk színek és a vörös tetők. Az Alanya Múzeum a Damlataş-part felől közelíthető meg, egy 1967-ből származó épületben kapott helyet.[45] A város tagja a norwichi székhelyű Történelmi Városok és Régiók Európai Egyesületének (European Association of Historic Towns and Regions).[46]

Alanyai panoráma

Demográfiai adatok[szerkesztés]

Népességi adatok
Alanya körzet
Év Népesség +/-
1985 87080 -
1990 129936 49%
1997 222028 71%
2000 264240 19%
2007 384949 46%
Alanya város
1893 37914 -
1985 28733 -24%
1990 52460 83%
1997 110181 110%
2000 88346 -20%
2007 91713 4%
2008 94022 3%
Török/oszmán népszámlálás[25][47]

Alanya körzet népessége 1985 és 2007 között 340%-kal nőtt, 87 ezer főről csaknem 385 ezerre.[47][48] Ez a gyors ütem nagyrészt az ingatlanérték növekedésének volt köszönhető.[49] Maga a város körülbelül 95 ezer lakossal bír, ebből 10 000 európai, főként német és dán.[50] Összesen 17 850 külföldinek van valamilyen alanyai ingatlan a tulajdonában.[51] Nyaranta a turisták miatt a népesség száma megnő, évente körülbelül 1,1 millió turista (belföldi és külföldi) érkezik Alanyába.[27]

A város sok bevándorlónak is otthont ad, főként a Délkelet-anatóliai és a Fekete-tengeri régióból érkeznek ide sokan. A 2000-es években megnőtt a főként közel-keleti és dél-ázsiai illegális bevándorlók száma, akiknek egy része Törökországban akar maradni, nagyobb részük azonban valamelyik európai uniós országban szeretne letelepedni.[52] 2006-ban 1217 külföldi bevándorlót regisztráltak Alanyában.[53] A városban létezik egy kis afrikai közösség is, akik oszmán rabszolgák leszármazottai.[54]

A lakosság csaknem 99%-a muszlim, és bár több régi keresztény templom is található Alanyában, nem tartanak rendszeres miséket. A város növekvő európai lakosságának kiszolgálására 2006 óta időszakosan német nyelvű protestáns liturgiát tartanak.[55] A keresztény közösségek az Atatürk Kulturális Központot használhatják a nagyobb vallási rendezvények lebonyolítására.[56] A zsidó vallás csupán az izraeli turisták által van jelen a városban, akiket időszakosan incidensek is érnek, a 2006-os izraeli-libanoni konfliktus idején például az egyik üzlet tulajdonosa nem engedett be izraeli turistákat a boltjába.[57][58]

Oktatás és egészségügy[szerkesztés]

Bővebben: Török oktatási rendszer
Diákok egy alanyai iskola kertjében

A város lakosságának 95%-a írástudó, az oktatás állami és magániskolákban, valamint muszlim vallási iskolákban (imam hatip) folyik, a tanár-diák arány 1:24-hez.[27] A középiskolák főként a városban találhatóak, a falvak csupán általános iskolákat tartanak fenn. Az 1980-as években indult „Építsd fel a saját iskoládat!” elnevezésű kampány során épült az Alantur Általános Iskola, melyet a Doğuş Holding cég alapítója, Ayhan Şahenk építtetett és tart fenn.[59]

A McGhee Center for Eastern Mediterranean Studies, mely a Georgetown Egyetemhez tartozik

2005-ben az antalyai Akdeniz Egyetem elindította az Alanyai Üzleti Kart, mely főként a turizmus számára képez szakembereket.[60] A kar évente megrendezi az alanyai Nemzetközi Turisztikai Konferenciát, a Buckinghamshire New Egyetemmel közösen.[61] A Georgetown Egyetem külföldi ösztöndíjas programjának keretében működteti a McGhee Központot, melyet George C. McGhee-ről, az Egyesült Államok törökországi nagykövetéről (1952–1953) neveztek el. A központ a nagykövet egykori villájában működik.[62] Az ankarai Başkent Egyetem oktatókórházat tart fenn Alanyában, mely egyike a város 19 kórházának.[63] A kórházak között találunk állami tulajdonúakat, mint amilyen például a 300 fekvőhelyes Alanyai Állami Kórház, és vannak magántulajdonú klinikák is, mint például a 90 férőhelyes Private Hayat Kórház.[64]

Kulturális élet[szerkesztés]

Az ünnepségeket általában a belvárosi Atatürk-szobornál tartják.

Alanya tengerparti fekvésének köszönhetően sok fesztivált rendeznek itt a nyári szezonban. Májusban illetve június elején, szezonnyitóként tartják meg a Turisztikai és Művészeti Fesztivált.[65][66] 2002 óta a szezon végén, szeptemberben vagy októberben az Alanyai Jazz Napokat szervezik meg az etnográfiai múzeumnak helyet adó Vörös torony lábánál. A fesztivál keretében török és nemzetközi művészek lépnek fel, ingyenes koncertsorozatok keretében.[67] Ugyancsak októberben rendezik meg az Alanyai Nemzetközi Kulturális és Művészeti Fesztivált.[68] A város európai lakói is tartanak rendezvényeket, a norvégok például rendszeresen megünneplik az Alkotmány Napját.[69]

Az Alanyai Kamarazenekar, mely az Antalyai Állami Opera- és Balett-társulat tagjaiból jött létre, 2007. december 7-én tartotta első koncertjét.[70] 2004 novemberében rendezték meg először a Nemzetközi Alanyai Szobrászművészeti Szimpóziumot, amit azóta minden évben megrendeznek.[71] Ugyancsak minden évben megünnepelik Atatürk 1935. február 18-ai látogatását, az ünnepséget az Atatürk-múzeumban tartják.[3] Az Alanyai Múzeumban a környéken talált leleteket állították ki, többek között egy hatalmas bronz Herkules-szobrot, kerámiatárgyakat, római kori osszuáriumokat és a Korán ősi másolatait.[45][72]

Alanyában született Onur Kutlar író-költő, az Isztambuli Nemzetközi Filmfesztivál alapítója és Sema Önür színésznő.[73]

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Bővebben: Törökország közigazgatási egységei
Mevlüt Çavuşoğlu (balra) a 11. Nemzetközi Turizmus és Művészeti Fesztiválon, 2011-ben

Alanya városi önkormányzata 1872-ben alakult meg, az első polgármestert 1901-ben választották. A várost a polgármester és a városi képviselőtestület irányítja, mely 25 tagot számlál. 2008-ban 13 képviselő tartozott a középjobb Anyaország Párthoz, hatan tartoznak az AKP-hez, hárman a Köztársasági Néppárthoz (CHP), ketten az Igaz Ösvény Pártjához és egy képviselő volt független.[74] A polgármester, Hasan Sipahioğlu szintén az Anyaország Párt képviselője.

Alanya közigazgatásilag Antalya tartomány része, a körzetben 17 városi önkormányzat működik, beleértve Alanya város önkormányzatát is; ezen kívül 92 falu tartozik a körzethez.[47] A körzet vezetője (kajmakam) jelenleg Dr. Hulusi Doğan, a kajmakamot központilag jelölik ki.[75] A 2007-es törökországi elnökválasztások során Alanya többségében az AKP-re voksolt, második helyen végzett a körzetben a CHP, harmadik helyen pedig az Igaz Ösvény Pártja.[76] A körzet egyetlen alanyai származású parlamenti képviselője Mevlüt Çavuşoğlu (AKP), aki a Bevándorlási, Menekültügyi és Népességügyi Bizottság elnöke.[77]

Gazdaság[szerkesztés]

Színes turistahajók a kikötőben

Az alanyai turizmus csaknem 1,1 milliárd eurót termel, ezzel a város fő megélhetési forrása.[27] A gazdaság szempontjából fontosak a gyümölcsösök, főként citromot és narancsot, valamint paradicsomot, banánt és uborkát termesztenek.[27][78] 2006-ban 16 840 hektáron körülbelül 80 000 tonna citrusfélét szüreteltek. Egyre népszerűbb a szilva és az avokádó is.[79]

A tengerpart közelsége ellenére kevesen élnek halászatból. Az 1970-es években, amikor a halállomány fogyni kezdett, szabályzás alá vonták a halászatot. 2007-ben a helyiek ellenezték, hogy a városban új szupermarket-hálózatok építsenek üzleteket.[80]

Turizmus[szerkesztés]

A kikötő

Az első modern motel (szálláshely)t 1958-ban építették a városban, ezt az évet tartják az alanyai turizmus kezdetének. 2007-ben már 157 000 ágy állt a turisták rendelkezésére.[26][81]

Az első, hazai turistákat a Damlataş-barlang gyógyító hatásúnak tartott, 22 °C-os hőmérsékletű és 95%-os páratartalmú mikroklímája vonzotta Alanyába. A barlang a félsziget nyugati oldalán lévő Damlataş-partról közelíthető meg.[82] Külföldről főként a skandináv államokból, Németországból, Oroszországból és Hollandiából érkeznek turisták,[83] akiket főleg a jó időjárás, a homokos tengerpart, Antalya látnivalóinak közelsége (Side, Aspendos), az ingatlanárak és a konyhaművészet vonz.[84] A látogatók körében kedvelt a szörfözés, a vízi ejtőernyőzés (parasailing), a banánhajózás és a gokart. Vadászok is szívesen látogatnak ide, főként vadkecskére, vaddisznóra és fogolyra lehet lőni.[85]

Az üzletekkel tarkított Keykubat út (Keykubat Caddesi)

2003-ban eltörölték a külföldiek ingatlanvásárlására vonatkozó korlátozásokat, így Alanyában is megnövekedett az ingatlankereslet, európai és ázsiai magánszemélyek vásárolnak illetve építkeznek itt, leginkább nyaralókat.[49] Alanyában található az Antalya tartományban külföldiek által vásárolt ingatlanok 69%-a, egész Törökországra levetítve pedig a 29,9%-a.[51][86] Ez gondot jelent a városlakók számára, mivel így emelkednek az ingatlanárak, amit a helyiek nem tudnak megfizetni.[87] A város építési előírásai szerint az épületek magassága nem haladhatja meg a 6,5 métert,[88] ezzel a város határain kívül tartják az egyre terjeszkedő magasabb szállodákat, megőrizve Alanya panorámájának szépségét.[89]

2005 óta az alanyai turizmus mintegy 30%-ot esett vissza. Az okok között említhetőek a PKK támadásai, a Van tartománybeli madárinfluenza és a Mohamed próféta ábrázolásával kapcsolatos karikatúrabotrány is.[90] Az önkormányzat többféleképpen is próbálja megoldani a helyzetet, 2006-ban például Alanyában készítették el a világ leghosszabb tortáját, mely bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.[91] A terület gazdaságára rossz hatással volt, hogy 20 000-rel több ingatlanba fektettek be, mint amennyire kereslet volt.[80]

Média[szerkesztés]

A Damlataş-barlang

Alanyában tíz helyi napilap van forgalomban,[27] ezek közül a legjelentősebb a Yeni Alanya, mely Orange néven mellékletet is tartalmaz és angolul, valamint németül is elérhető. Két német nyelvű újság is kapható, az Aktuelle Türkei Rundschau és az Alanya Bote. Havi rendszerességgel jelenik meg a Hello Alanya magazin, mely angol és holland nyelven tájékoztatja a külföldieket.[92] Az angol nyelvű, regionális Riviera News újságot ingyenesen terjesztik.

Alanya öt rádióállomással rendelkezik.[27] Az Alanya FM Radyo a 106.0, partnerrádiója, a Radio Flash pedig a 94.0 FM-en sugároz, mindkettő popzenét.[93] Az Alanya RadyoTime (92.3 FM) török zenét, híreket és beszélgetős műsorokat sugároz.[94] Két televíziócsatorna is van, a Kanal Alanya és az Alanya Televizyonu.[95][96]

Közlekedés[szerkesztés]

Közlekedő Dolmuş

A városon halad át a D400-as autópálya, mely Mersinnel köti össze Alanyát. Ankarából a D695-ös úton lehet megközelíteni Alanyát; az út Sidénél csatlakozik a D400-as autópályára. 120 km-re található az Antalyai repülőtér. 15 km-re a várostól épül az Antalya Gazipaşa repülőtér,[97] melyet 2009 végéig szándékoznak befejezni.[98] A tartományban sehol nincs vasútállomás, így vonattal nem közelíthető meg Alanya sem.[99] A városban két buszállomás található, ahonnan busz és dolmuş-járatok indulnak, bár ezek csak a fő útvonalakon járnak, sok a sétálóutca. A kikötőben sétahajóra lehet szállni, időszakosan közlekednek kompok és szárnyashajók, melyek Észak-Ciprusra, Kyreniába szállítanak utasokat.[100] Nyugatabbra található az Alanya Jachtkikötő, mely 2008-ban nyílt meg.[101] Az új kikötő révén Alanya is részt vehetett a 2008-as Kelet-földközi-tengeri Jachtversenyen.[102][103] A város egy közösségi kerékpárprogram keretén belül 150 kerékpárt vásárolt és 20 terminált épített városszerte.[104]

Sport[szerkesztés]

2006 strandröplabda-bajnokság, Alanya

Alanyának van egy női kosárlabda-csapata, mely 2002-ig az első osztályú bajnokságban játszott, azóta pedig a másodosztályban szerepelnek. Ugyancsak másodosztályban szerepel a város labdarúgó-csapata, az Alanyaspor, bár a város lakói többségében valamelyik isztambuli első osztályú együttesnek szurkolnak. Az Alanyasport 1948-ban alapították és a városi Milli Egemenlik Stadionban játszanak. 2007-ben megkezdődött egy labdarúgó-sportkomplexum építése, hogy az első osztályú csapatok számára téli rangadókat rendezhessen a város.[105] A Milli Egemenlik Stadion szomszédságában található az Alanyai Városi Sportkomplexum, tizenhárom létesítménnyel.[106][107]

1990 óta Alanya triatlonversenyeket rendez, melyet októberben tartanak.[108] A város gyakran ad otthont a Turkish Opennek, mely a Nestea Európai Strandröplabda-bajnokság egyik állomása, és májusban kerül megrendezésre.[109]

A Török Röplabdaszövetségnek 2007-ben sikerült meggyőznie a Nemzetközi Röplabdaszövetséget, hogy hozzanak létre egy exkluzív röplabda-edzőközpontot Alanyában.[110] nemzeti bajnokságokat is gyakran rendeznek Alanyában, például kézilabda-mérkőzéseket és az Elnöki Kerékpártúra hét napos utolsó szakaszát.[111][112] Rendeznek még nemzetközi hegyikerékpár-versenyt,[113] és otthont adnak majd a 2010-es Európai Közúti Kerékpárversenynek és az Európai Kerékpározók Szövetsége (Union Européenne de Cyclisme) is itt tartja majd 2010-es kongresszusát.[114]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Alanyának kilenc testvérvárosa van, ebből nyolc európai.[115] 2005-ben Alanya benyújtotta pályázatát a Sister Cities International szervezethez, hogy az Egyesült Államokban is létesíthessen testvérvárosi kapcsolatot.[116] Alanya szoros kapcsolatot ápol a görög Nea Ioniával, ahová az Alanyában élő keresztényeket telepítették a Lausanne-i békeszerződés után. Wodzisław Śląski és Schwechat labdarúgó-csapatai 2008-ban Alanyában edzőtáboroztak.[117][118]

Irodalom[szerkesztés]

  • Redford, Scott. Landscape and the state in medieval Anatolia: Seljuk gardens and pavilions of Alanya, Turkey. Oxford: Archaeopress; 2000. ISBN 1-84171-095-4

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
  2. ↑ „Foreign interest in Alanya on the rise”, Today's Zaman, 2007. május 1.. [2008. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  3. ↑ a b c d Alanya – Korekesion. Daily Life, Culture, and Ethnography of Antalya. Antalya Valiliği, 2008. február 6. [2007. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  4. ↑ a b c Crane, Howard (1993). „Evliya Çelebi's Journey through the Pamphylian Plain in 1671-72”. Muqarnas 10 (Essays in Honor of Oleg Grabar), 157–168. o. DOI:10.2307/1523182. (Hozzáférés: 2008. február 22.)  
  5. ↑ a b Mason, Roger (1989). „The Medici-Lazara Map of Alanya”. Anatolian Studies 39, 85–105. o. DOI:10.2307/3642815. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)  
  6. ↑ Yetkin, Haşim. Dünden Bugüne Alanya [archivált változat]. Antalya (település)@@@#@@@Antalya: Yetkin Dağitim (1990). Hozzáférés ideje: 2008. március 10. [archiválás ideje: 2008. május 13.]  Archivált másolat. [2008. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 2.)
  7. ↑ Alaiye's Becoming Alanya. Alanyanın Web Sitesi, 2008. [2010. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  8. ↑ a b Rogers, J. M (1976). „Waqf and Patronage in Seljuk Anatolia: The Epigraphic Evidence”. Anatolian Studies 26, 82, 83, 85, 97–98. o. DOI:10.2307/3642717. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)  
  9. ↑ a b c d The History of Alanya. Ministry of Tourism. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  10. ↑ Acar, Özgen. „Alanya's graffiti from the Middle Ages being saved”, Turkish Daily News, 2005. október 10. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) [halott link]
  11. ↑ Sherwin-White, A. N. (1976). „Rome, Pamphylia and Cilicia, 133-70 B.C”. The Journal of Roman Studies 66, 1–14. o. DOI:10.2307/299775. (Hozzáférés: 2007. november 5.)  
  12. ↑ de Souza, Philip (1997). „Romans and Pirates in a Late Hellenistic Oracle from Pamphylia”. The Classical Quarterly 47 (2), 479. o.  
  13. ↑ Lenski, Noel (1999). „Assimilation and Revolt in the Territory of Isauria, from the 1st Century BC to the 6th Century AD”. Journal of the Economic and Social History of the Orient 42 (4), 440–441. o. DOI:10.1163/1568520991201687. (Hozzáférés: 2008. február 24.)  
  14. ↑ Patron Saints Index: Saint Peter of Atroa. Catholic Community Forum, 2007. április 29. [2008. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
  15. ↑ Vryonis, Jr, Speros (1975). „Nomadization and Islamization in Asia Minor”. Dumbarton Oaks Papers 29, 45. o. DOI:10.2307/1291369. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.)  
  16. ↑ Redford, Scott (1993). „The Seljuqs of Rum and the Antique”. Muqarnas 10, 149–151. o. DOI:10.2307/1523181.  
  17. ↑ Yavuz, Ayşil Tükel (1997). „The Concepts That Shape Anatolian Seljuq Caravanserais”. Muqarnas 14, 81. o. DOI:10.2307/1523237.  
  18. ↑ Inalcik, Halil (1960). „Bursa and the Commerce of the Levant”. Journal of the Economic and Social History of the Orient 3 (2), 143–147. o.  
  19. ↑ Oluş (1986). „Recent Archaeological Research in Turkey”. Anatolian Studies 36, 173. o. DOI:10.2307/3642834. (Hozzáférés: 2007. november 5.)  
  20. ↑ Alâiye Beyligi. Selçuklu Tarihi, 2001. február 17. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  21. ↑ Hamid Dynasty, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Online (2007). Hozzáférés ideje: 2007. január 29. 
  22. ↑ Erder, Leila T., Suraiya Faroqhi (1980. October). „The Development of the Anatolian Urban Network during the Sixteenth Century”. Journal of the Economic and Social History of the Orient 23 (3), 279. o. (Hozzáférés: 2008. február 22.)  
  23. ↑ History of Kalkan. Five Star Hotels Antalya, 2006. [2008. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 24.)
  24. ↑ Helmreich, Paul C. (1976). „Italy and the Anglo-French Repudiation of the 1917 St. Jean de Maurienne Agreement”. The Journal of Modern History 48 (2), 99. o. DOI:10.1086/241525.  
  25. ↑ a b Karpat, Kemal H. (1978). „Ottoman Population Records and the Census of 1881/82-1893”. International Journal of Middle East Studies 9 (3), 271. o.  
  26. ↑ a b Hakları, Telif: Belediye Tarihi, 2002. [2008. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  27. ↑ a b c d e f g Rakamlarla Alanya. Alanya Chamber of Commerce, 2005. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  28. ↑ Akiş, Ayhan (2007). „Alanya'da Turizm ve Turizmin Alanya Ekonimisine Etkisi”. Selcuk Universitesi Sosyal Bilimler Enstitusu Dergisi (17), 15–32. o. [2012. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 13021796. (Hozzáférés: 2008. február 23.)  
  29. ↑ World Wildlife Fund: Terrestrial Ecoregions. National Geographic, 2001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  30. ↑ Takaró: Mozgó fekvőredő; néhány km vastag kőzetlemez, mely eredeti képződési helyétől távolabbra került. (nappe) [1] Archiválva 2010. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  31. ↑ Koçkar, M. K., H. Akgün (2003. March). „Engineering geological investigations along the Ilıksu Tunnels, Alanya, southern Turkey”. Engineering Geology 68 (3–4), 141–158. o. DOI:10.1016/S0013-7952(02)00204-1. (Hozzáférés: 2008. február 22.)  
  32. ↑ Temur, Sedat, Gürsel Kansun (2006. szeptember 1.). „Geology and petrography of the Masatdagi diasporic bauxites, Alanya, Antalya, Turkey”. Journal of Asian Earth Sciences 27 (4), 512–522. o. DOI:10.1016/j.jseaes.2005.07.001. (Hozzáférés: 2008. február 22.)  
  33. ↑ Kleopatra Beach. http://www.alanya.cc, 2007. [2010. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  34. ↑ Alanya / Alanya, Turkey. SunSearch Consulting Ltd, 2007. [2012. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  35. ↑ „Summer sun for southern beaches, eastern Anatolia remains icy”, Today's Zaman, 2008. február 9. (Hozzáférés: 2008. február 10.) [halott link]
  36. ↑ Víztölcsér: a tornádó tengeri megfelelője
  37. ↑ Waterspouts in Alanya. Istanbul Journal of Weather. Weather Underground, 2006. október 19. (Hozzáférés: 2008. február 22.)
  38. ↑ Turkey Statistical Yearbook (PDF). State Institute of Statistics, 2004. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  39. ↑ Weather averages (angol nyelven). Weatherbase.com. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
  40. ↑ „Ancient church will be restored”, Orange Alanya, 2007. január 28.. [2008. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  41. ↑ a b Historical Places. Alanya'nın Resmi Web Sitesi, 2007. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  42. ↑ Kızıl Kule (Red Tower). Alanya Cities and Historical Sites. Turkish Class, 2007. [2008. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  43. ↑ Dörner, F. K.; L. Robert; Rodney Young; Paul A. Underwood; Halet Çambel; Tahsin Özgüç; A. M. Mansel; A. Gabriel (1954). „Summary of Archaeological Work in Turkey in 1953”. Anatolian Studies 4, 13. o. DOI:10.2307/3642371. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)  
  44. ↑ The Bosphorus and waterside mansions (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. december 31.)[halott link]
  45. ↑ a b Anatolia News Agency. „Museums shed light on Anatolian history”, Turkish Daily News, 2007. augusztus 29.. [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  46. ↑ European Association of Historic Towns and Regions (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. december 31.)
  47. ↑ a b c Nüfusu ve Demografik Boyutları. Alanya municipality, 2002. [2008. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  48. ↑ Alanya in Numbers. Alanya municipality, 2007. [2008. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  49. ↑ a b „New Alanya residents reshaping the area”, Turkish Daily News, 2007. július 26. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) [halott link]
  50. ↑ „Foreign interest in Alanya on the rise”, Today's Zaman, 2007. május 1. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  51. ↑ a b Yilmaz, Fatih, Ahmet Yeşhil Fethiye. „Property prices fall with cancellation of law on property sales to foreigners”, Today's Zaman, 2008. május 1. (Hozzáférés: 2008. május 3.) 
  52. ↑ Stevens, Kristen. „Migration matters in globalized Turkey”, Turkish Daily News, 2006. december 19.. [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  53. ↑ Coşkun, Yadigar. „Analyzing the Aspects of International Migration in Turkey” (PDF), http://www.mirekoc.com/mirekoc_eng_new/ Migration Research Program at the Koc University (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  54. ↑ Ziflioğlu, Vercihan. „Sad story of black citizens in Turkey”, Turkish Daily News, 2008. november 4. (Hozzáférés: 2008. november 5.) [halott link]
  55. ↑ Church work on the Turkish Riviera. Evangelical Church in Germany, 2004. January. [2008. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  56. ↑ Boyle, Donna. „Easter spirit”, Turkish Daily News, 2008. március 15. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) [halott link]
  57. ↑ Chason, Miri. „Turkey: Sign reads ‘Israeli murderers keep out’”, Ynetnews, 2006. augusztus 15. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  58. ↑ Prachniak, James. „It's the Wedge Issues, Stupid”, The Georgetown Independent, 2008. március 31.. [2008. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. március 28.) 
  59. ↑ Cultural and Educational Buildings. Doğuş Holding@@@#@@@Doğuş İnşaat, 2004. (Hozzáférés: 2008. február 17.)[halott link]
  60. ↑ Alanya İşletme Fakültesi. Akdeniz University, 2006. július 5. [2008. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  61. ↑ International Tourism Conference, 2008. február 6. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  62. ↑ Hasson, Orin: The McGhee Center for Eastern Mediterranean Studies, 2007. december 18. [2008. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 24.)
  63. ↑ Baskent University Alanya Hospital, 2008. február 14. [2008. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
  64. ↑ Health Services in Alanya. T.C. Alanya Kaymakamlığı, 2007. [2011. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
  65. ↑ Alanya is Getting ready For The Tourim Festival. Alanya.com.tr, 2007. május 2. (Hozzáférés: 2008. február 16.)[halott link]
  66. ↑ Festivals. Ministry of Culture and Tourism, 2005. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  67. ↑ „Holiday town Alanya to host tiny jazz festival”, Today's Zaman, 2008. október 7. (Hozzáférés: 2008. október 7.) [halott link]
  68. ↑ Festivals. Ezop Travel, 2007. [2008. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 16.)
  69. ↑ „500 Norwegians Attend Ceremonies In Alanya To Mark National Day Of Norway”, Turkish Press, 2008. május 18.. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  70. ↑ Alanya showed an interest in Chamber Orkestra. Alanya.com.tr, 2007. december 8. [2021. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 16.)
  71. ↑ 4th of Alanya Stone Sculpture Semposium. Alanya.com.tr, 2007. október 30. [2018. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 16.)
  72. ↑ Alanya Müzesi. Fodor's, 2008. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
  73. ↑ Place of Birth Search. Internet Movie Database, 2008. (Hozzáférés: 2008. február 17.)[halott link]
  74. ↑ Meclis Üyeleri. Alanya municipality, 2002. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 22.)
  75. ↑ Alanya Kaymakami. T.C. Alanya Kaymakamlığı, 2007. [2008. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 24.)
  76. ↑ Ntvmsnbc Secim 2007. NTV Turkey, 2007. [2008. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  77. ↑ Mr Mevlüt Çavuşoğlu. Council of Europe, 2007. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  78. ↑ Economic Structure of Antalya. Antalya Chamber of Commerce and Industry, 2005. [2007. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  79. ↑ Yeşil, Ahmet. „Alanya farmers turn to greengage plum, avocado production”, Today's Zaman, 2008. április 30. (Hozzáférés: 2008. április 30.) [halott link]
  80. ↑ a b Boyle, Donna. „A Seaside View - Alanya”, Turkish Daily News, 2007. november 24.. [2007. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  81. ↑ „Campaign calls on Alanya's merchants to respect tourists”, Turkish Daily News, 2006. június 26.. [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  82. ↑ Damlataş Cave. Alanya.com.tr, 2006. május 20. [2010. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 24.)
  83. ↑ Griffith, Leslie. „While I wasn't sleeping”, The Chronicle (Duke University)@@@#@@@The Chronicle, 2007. május 31.. [2008. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  84. ↑ Kremida, Damaris: The boom and bust of Alanya's riviera. Turkish Daily News, 2007. március 6. [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  85. ↑ „Alanya to attract foreigners for hunting tourism”, Turkish Daily News, 2008. október 22. (Hozzáférés: 2008. október 23.) [halott link]
  86. ↑ „Antalya's Alanya district attracts foreigner buyers”, Turkish Daily News, 2008. május 1. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) [halott link]
  87. ↑ Yeşil, Ahmet. „Alanya’s property sector moribund”, Today's Zaman, 2007. október 29.. [2007. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  88. ↑ FAQ. Tora Villa Real Estate, 2005. March. [2010. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  89. ↑ Leone, Stacie: Burgeoning Alanya. Turkey-Now, 2006. May. [2007. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  90. ↑ „Alanya Sees 30% Fall in Scandinavian Tourists”, Today's Zaman, 2006. március 3.. [2008. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  91. ↑ „Guinness Welcomes World's Longest Cake Baked In Turkey”, Turkishpress.com, 2007. március 22.. [2008. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  92. ↑ Hello Turkey Magazine, 2008. (Hozzáférés: 2008. február 24.)[halott link]
  93. ↑ Alanyanin Dünyaya Açilan Kapisi, 2007. április 5. [2008. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 22.)
  94. ↑ Alanya RadyoTime, 2007. [2008. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 22.)
  95. ↑ Kanal A televizyonu Yayın Akışı. Kanal Alanya, 2007. [2021. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 22.)
  96. ↑ ATV Yayin Akişi. Alanya Televizyonu, 2007. [2008. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 22.)
  97. ↑ Gamm, Niki. „TAV focuses strategy on boutique airports”, Turkish Daily News, 2007. szeptember 4.. [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  98. ↑ Airport boost for property investors in Alanya, Turkey. ForeignPropertyBuyer.com, 2007. szeptember 18. [2008. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  99. ↑ Train travel within Turkey. The Man in Seat Sixty-One, 2008. február 21. (Hozzáférés: 2008. február 24.)
  100. ↑ Hall, Tom. „Ask Tom”, The Observer, 2008. október 26. (Hozzáférés: 2008. október 27.) 
  101. ↑ „Antalya attracts port investments”, Turkish Daily News, 2007. december 28. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) [halott link]
  102. ↑ „19th Eastern Mediterranean Rally Yachts In Murefte”, Turkish Press, 2008. április 27.. [2017. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  103. ↑ „Turkey's 37th Marina To Be In Service Next Year”, Turkish Press, 2008. május 29.. [2017. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  104. ↑ Sağlam, Asli. „Alanya to lead environment-friendly cities”, Turkish Daily News, 2008. szeptember 18. (Hozzáférés: 2008. szeptember 19.) [halott link]
  105. ↑ „Alanya 15,000-seat, closed-roof stadium to open next year”, Today's Zaman, 2007. április 12.. [2008. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  106. ↑ Olympic Swimming Pool is at Sportmen's Service. Alanya municipality, 2007. június 27. [2007. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  107. ↑ The Sport Facilities in our Town. T.C. Alanya Kaymakamlığı, 2007. [2011. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
  108. ↑ Tuncer, Yasin. „Turkey has great potential for triathlons”, Today's Zaman, 2008. november 2. (Hozzáférés: 2008. november 2.) [halott link]
  109. ↑ ECT 2005 - Alanya (TUR), 2005. [2007. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  110. ↑ Oğuz, Mustafa. „Sun, surf... and enter beach volleyball”, Turkish Daily News, 2007. augusztus 25.. [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  111. ↑ Beach Handball. Alanya Municipality, 2005. július 19. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  112. ↑ „43rd Presidency Cycling Tour starts”, Today's Zaman, 2007. május 7.. [2008. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  113. ↑ „Alanya hosts mountain bikers”, Turkish Daily News, 2008. március 8. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) [halott link]
  114. ↑ „Turkey To Host U.E.C. 2010 Congress”, Turkish Press, 2008. március 3.. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.) 
  115. ↑ Sibling Cities (angol nyelven). Alanya Önkormányzata. [2010. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 31.)
  116. ↑ Desired Sister Community: General Information. Sister Cities International. [2005. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  117. ↑ AlanyaSpor was beaten by sistercity team Schwechat 4-0. Alanya municipality, 2008. február 7. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  118. ↑ Odra Wodzislaw Executives Thanked Sipahioglu. Alanya municipality, 2008. február 8. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alanya című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Alanya
A Wikimédia Commons tartalmaz Alanya témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alanya&oldid=27059154”