Föníciai nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Föníciai
Pōnnīm, Dabarīm Kanaʿnīm
Beszélik holt nyelv, tovább él pun nyelvként
Terület Közel-Kelet, az egykori Fönícia és gyarmatai: a mai Libanon, Izrael, Tunézia, Mediterráneum, Ibériai-félsziget, Málta, Dél-Franciaország, Ciprus, Szicília.
Beszélők száma 0 fő
Nyelvcsalád Afroázsiai nyelvcsalád
   sémi ág
    nyugati csoport
     északnyugati alcsoport
      kánaáni nyelvek
       föníciai nyelv
Írásrendszer Föníciai ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos sehol nem hivatalos
Gondozza nincs szabályozva
Nyelvkódok
ISO 639-1 nincs
ISO 639-2 phn
ISO 639-3 phn

A föníciai nyelv egy olyan nyelv, amelyet eredetileg az egyiptomiul Pūtnak, a föníciaiul, héberül valamint arámiul Kánaánnak, továbbá görögül és latinul Föníciának nevezett part menti területen beszéltek. A nyelv a sémi nyelvek közé, azon belül a kánaáni nyelvek csoportjába tartozik; közel áll a héberhez és az arámihoz, olyannyira, hogy ábécéje megegyezik az óhéber ábécével, és a föniciai feliratokat óhéber tudással meg lehet érteni. A terület, ahol egykor beszélték, ma Libanonhoz, Szíriához és Izraelhez tartozik.

A nyelvet anyanyelvként beszélők a föníciait Pōnnīmnak vagy Kana'nīmnak hívták.

A nyelvet csupán néhány feliratból (például Ahiram koporsója, Kilamuva sírja) és pár soros, más nyelvű könyvekbe írt glosszákból ismerjük. Ugyan néhány római szerző alkotott föníciai nyelven is, ezek az iratok azonban csak fordításokban maradtak fenn, az eredetijük elveszett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 148-157.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap