Ubih nyelv
| Ubih atwaxəbza |
|
| Beszélik | Törökország |
| Beszélők száma | 0 (Holt nyelv, utolsó beszélője 1992-ben halt meg) fő |
| Nyelvcsalád | Kaukázusi nyelvcsalád → északnyugati csoport → ubih nyelv |
| Írásrendszer | nincs |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | sehol |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | cau |
Az ubih nyelv (saját elnevezése: IPA /t°axə/, „twakhö” vagy /a-t°axə-bza/ „atwakhöbza”) a kaukázusi nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó poliszintetikus agglutináló nyelv volt; az utolsó beszélője, Tevfik Esenç 1992-ben hunyt el. A nyelvet Törökországban beszélték az Isztambul melletti Haci Osman faluban; egy évszázada még kb. 50 000 beszélője volt. Írásbeliséggel nem rendelkezett, kihalása előtt Georges Dumézil (1898–1986) francia keletkutató jegyezte fel.
Tartalomjegyzék |
Jellemzői[szerkesztés]
Hangtan[szerkesztés]
A kaukázusi nyelvek legfontosabb hangtani jellemzője a nagyszámú mássalhangzó és a kevés magánhangzó-fonéma. A mássalhangzó-fonémák számában az ubih nyelv tartja a rekordot, nemcsak a kaukázusi, hanem vélhetően a világ nyelvei között is: 84 mássalhangzóval rendelkezik, míg a magánhangzó-fonémák száma mindössze kettő: /a, ə/, amelyeknek hangkörnyezetüktől függően számos ejtésváltozatuk (allofónjuk) lehetséges. Vitatott az is, hogy az elmosódott ö-szerű hang („schwa”) ténylegesen fonéma-e, vagy csupán a mássalhangzó-torlódások feloldására szolgáló ún. kötőhang: ebben az esetben mindössze egyetlen valódi magánhangzó van a nyelvben, az /a/. A mássalhangzó-állományt az alábbi táblázat mutatja be.
| Labiális | Alveoláris | Posztalveoláris | Alveolo-palatális | Retroflex | Veláris | Uvuláris | Glottális | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| sima | far. | sima | lab. | sima | lab. | sima | lab. | lab. | sima | lab. | far. | pal. | sima | lab. | far. | far. és lab. | ||||
| Felpattanó zárhang | zöngétlen | p | pˁ | t | tʷ | kʲ | k | kʷ | qʲ | q | qʷ | qˁ | qˁʷ | |||||||
| zöngés | b | bˁ | d | dʷ | ɡʲ | ɡ | ɡʷ | |||||||||||||
| ejektív | pʼ | pˁʼ | tʼ | tʷʼ | kʲʼ | kʼ | kʷʼ | qʲʼ | qʼ | qʷʼ | qˁʼ | qˁʷʼ | ||||||||
| Affrikáta | zöngétlen | ʦ | ʧ | ʨ | ʨʷ | ʈʂ | ||||||||||||||
| zöngés | ʣ | ʤ | ʥ | ʥʷ | ɖʐ | |||||||||||||||
| ejektív | ʦʼ | ʧʼ | ʨʼ | ʨʷʼ | ʈʂʼ | |||||||||||||||
| Réshang | zöngétlen | f | s | ʃ | ʃʷ | ɕ | ɕʷ | ʂ | x | χʲ | χ | χʷ | χˁ | χˁʷ | h | |||||
| zöngés | v | vˁ | z | ʒ | ʒʷ | ʑ | ʑʷ | ʐ | ɣ | ʁʲ | ʁ | ʁʷ | ʁˁ | ʁˁʷ | ||||||
| Orrhang | m | mˁ | n | |||||||||||||||||
| Közelítőhang | j | w | wˁ | |||||||||||||||||
| Pergőhang | r | |||||||||||||||||||
| Oldalréshang | zöngétlen réshang | ɬ | ||||||||||||||||||
| ejektív réshang | ɬʼ | |||||||||||||||||||
| Közelítőhang | l | |||||||||||||||||||
- Rövidítések
- far. – faringizált mássalhangzó: hangszalagzárral kell ejteni (ejtése után rövid szünetet jelent);
- lab. – labializált mássalhangzó: ejtése közben az ajkakat kerekíteni kell (egy rövid félhangzós u-val – [w] – együtt kell kiejteni);
- pal. – palatalizált mássalhangzó: egy gyenge j-vel együtt kell kiejteni.
Nyelvtan[szerkesztés]
A többi kaukázusi nyelvhez és a baszkhoz hasonlóan az ubih agglutináló, poliszintetikus, ergatív nyelv, szigorúan kötött szórenddel. Az ige és a névszó között gyenge a különbség, létezik a névszói állítmány kategória. A birtokot előragok mutatják; az igei személyragok majdnem teljesen azonosak a birtokos személyragokkal. A névszóragozásban két eset van: közvetlen (casus rectus), amely az alanyat vagy a tárgyat jelöli, valamint közvetett (casus obliquus), amely bármely más mondatrészt.
Nyelvi példák[szerkesztés]
Számok[szerkesztés]
A tőszámnevek 1-től 10-ig, IPA-átírással, illetve megközelítő magyar kiejtéssel (w = nagyon rövid u-szerű v; gh = zöngés h, a g és h közötti hang; kh = erős, torokban ejtett h):
- /za/ zá
- /tˤqˤ°a/ t-k-wá
- /ʂa/ szá (susogó sz-szel ejtve)
- /pˤʎˤə/ p-lj-ö
- /š'χə/ sjkhö
- /fə/ fö
- /blə/ blö
- /ɣ°a/ ghwá
- /bɣ°'ə/ bghjwö
- /ʐ°ə/ zwö
Hangfelvétel[szerkesztés]
Ubih nyelvű hangfelvétel Tevfik Esençtől, Georges Dumézil francia kutató gyűjteményéből
Felhasznált irodalom[szerkesztés]
- A világ nyelvei, Fodor István főszerk., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 9630575973.
, pp. 337–349.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

