Ubih nyelv

Ubih atwaxəbza
Beszélik	Törökország
Beszélők száma	0 (Holt nyelv, utolsó beszélője 1992-ben halt meg) fő
Nyelvcsalád	Kaukázusi nyelvcsalád → északnyugati csoport → ubih nyelv
Írásrendszer	nincs
Hivatalos állapot
Hivatalos	sehol
Nyelvkódok
ISO 639-1	—
ISO 639-2	cau

Az ubih nyelv (saját elnevezése: IPA /t°axə/, „twakhö” vagy /a-t°axə-bza/ „atwakhöbza”) a kaukázusi nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó poliszintetikus agglutináló nyelv volt; az utolsó beszélője, Tevfik Esenç 1992-ben hunyt el. A nyelvet Törökországban beszélték az Isztambul melletti Haci Osman faluban; egy évszázada még kb. 50 000 beszélője volt. Írásbeliséggel nem rendelkezett, kihalása előtt Georges Dumézil (1898–1986) francia keletkutató jegyezte fel.

Jellemzői

Hangtan

A kaukázusi nyelvek legfontosabb hangtani jellemzője a nagyszámú mássalhangzó és a kevés magánhangzó-fonéma. A mássalhangzó-fonémák számában az ubih nyelv tartja a rekordot, nemcsak a kaukázusi, hanem vélhetően a világ nyelvei között is: 84 mássalhangzóval rendelkezik, míg a magánhangzó-fonémák száma mindössze kettő: /a, ə/, amelyeknek hangkörnyezetüktől függően számos ejtésváltozatuk (allofónjuk) lehetséges. Vitatott az is, hogy az elmosódott ö-szerű hang („schwa”) ténylegesen fonéma-e, vagy csupán a mássalhangzó-torlódások feloldására szolgáló ún. kötőhang: ebben az esetben mindössze egyetlen valódi magánhangzó van a nyelvben, az /a/. A mássalhangzó-állományt az alábbi táblázat mutatja be.

		Labiális		Alveoláris		Posztalveoláris		Alveolo-palatális		Retroflex	Veláris				Uvuláris					Glottális
		sima	far.	sima	lab.	sima	lab.	sima	lab.		lab.	sima	lab.	far.	pal.	sima	lab.	far.	far. és lab.
Felpattanó zárhang	zöngétlen	p	pˁ	t	tʷ						kʲ	k	kʷ		qʲ	q	qʷ	qˁ	qˁʷ
	zöngés	b	bˁ	d	dʷ						ɡʲ	ɡ	ɡʷ
	ejektív	pʼ	pˁʼ	tʼ	tʷʼ						kʲʼ	kʼ	kʷʼ		qʲʼ	qʼ	qʷʼ	qˁʼ	qˁʷʼ
Affrikáta	zöngétlen			ʦ		ʧ		ʨ	ʨʷ	ʈʂ
	zöngés			ʣ		ʤ		ʥ	ʥʷ	ɖʐ
	ejektív			ʦʼ		ʧʼ		ʨʼ	ʨʷʼ	ʈʂʼ
Réshang	zöngétlen	f		s		ʃ	ʃʷ	ɕ	ɕʷ	ʂ		x			χʲ	χ	χʷ	χˁ	χˁʷ	h
	zöngés	v	vˁ	z		ʒ	ʒʷ	ʑ	ʑʷ	ʐ		ɣ			ʁʲ	ʁ	ʁʷ	ʁˁ	ʁˁʷ
Orrhang		m	mˁ	n
Közelítőhang											j		w	wˁ
Pergőhang				r
Oldalréshang	zöngétlen réshang			ɬ
	ejektív réshang			ɬʼ
	Közelítőhang			l

Rövidítések

• far. – faringizált mássalhangzó: hangszalagzárral kell ejteni (ejtése után rövid szünetet jelent);
• lab. – labializált mássalhangzó: ejtése közben az ajkakat kerekíteni kell (egy rövid félhangzós u-val – [w] – együtt kell kiejteni);
• pal. – palatalizált mássalhangzó: egy gyenge j-vel együtt kell kiejteni.

Nyelvtan

A többi kaukázusi nyelvhez és a baszkhoz hasonlóan az ubih agglutináló, poliszintetikus, ergatív nyelv, szigorúan kötött szórenddel. Az ige és a névszó között gyenge a különbség, létezik a névszói állítmány kategória. A birtokot előragok mutatják; az igei személyragok majdnem teljesen azonosak a birtokos személyragokkal. A névszóragozásban két eset van: közvetlen (casus rectus), amely az alanyat vagy a tárgyat jelöli, valamint közvetett (casus obliquus), amely bármely más mondatrészt.

Nyelvi példák

Számok

A tőszámnevek 1-től 10-ig, IPA-átírással, illetve megközelítő magyar kiejtéssel (w = nagyon rövid u-szerű v; gh = zöngés h, a g és h közötti hang; kh = erős, torokban ejtett h):

1. /za/ zá
2. /tˤqˤ°a/ t-k-wá
3. /ʂa/ szá (susogó sz-szel ejtve)
4. /pˤʎˤə/ p-lj-ö
5. /š'χə/ sjkhö
6. /fə/ fö
7. /blə/ blö
8. /ɣ°a/ ghwá
9. /bɣ°'ə/ bghjwö
10. /ʐ°ə/ zwö

Hangfelvétel

 Ubih nyelvű hangfelvétel Tevfik Esençtől, Georges Dumézil francia kutató gyűjteményéből

Felhasznált irodalom

• A világ nyelvei, Fodor István főszerk., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 9630575973.

, pp. 337–349.

Külső hivatkozások

• Az Ethnologue adatjelentése az ubih nyelvről
• Ubih hangarchívum