Poliszintetikus nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A poliszintetikus nyelv nagyon magas fokú jelentéstömörítést használó nyelv, amelyben egyetlen, bonyolult morfémasorral fejeznek ki olyan tartalmakat, amelyeknek más nyelvekben szószerkezetek felelnek meg. A poliszintetikus nyelvek egyetlen szava tehát az analitikus és sok esetben a szintetikus nyelvekben egész mondatnak felelnek meg. A poliszintetikus nyelvek és az inkorporáló nyelvek között gyakorlatilag párhuzam vonható, mivel ilyen magas fokú jelentéstömörítésre az inkorporáló nyelvek képesek.

Példák poliszintetikus nyelvekre: több amerikai indián nyelv (oneida), Szibéria egyes régi nyelvei, eszkimó nyelvek (például szirenyiki eszkimó, grönlandi eszkimó), de a legtöbb formális nyelv is közel áll az inkorporáló típushoz).

A poliszintetikus nyelvek elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szibéria
    • csukotko-kamcsatka nyelvek
    • ket (valószínűleg)
    • nivkh (feltehetően)
  • Észak-Amerika
    • algokin nyelvek
    • kaddoa nyelvek
    • eszkimó-aleut nyelvek
    • irokéz nyelvek
    • nadene nyelvek
    • szalis nyelvek
    • sziú nyelvek("enyhén" poliszintetikus)
    • Wakashan nyelvek
    • yana
  • Közép-Amerika:
    • maja nyelvek
    • totonák nyelvek
    • utó-azték nyelvek
    • Mixe-Zoquean nyelvek
  • Dél-Amerika
    • Quechumaran nyelvek
    • tupi-guaraní nyelvek
    • sok amazóniai nyelv
    • Mapudungun
  • Kaukázus
  • Északnyugat ("kétséges")
  • Dél-Ázsia
    • Munda nyelvek
  • Óceánia
    • sok pápua nyelv (pl.: Awtuw, Yimas)
    • észak-ausztrál nyelvek (pl.: Bininj Gun-wok, Gunwinyguan, Ngalakgan, Rembarrnga, Tiwi)

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az indián oneida „gnaglaslizaks” „szó” jelentése: „Keresek egy falut”.

A csukcsi poliszintetikus, inkorporáló és ragozó nyelvből:

Təmeyŋəlevtpəγtərkən.
t-ə-meyŋ-ə-levt-pəγt-ə-rkən
1.1. szám 1. személy.alany-nagy-fej-fáj-.1
'Tüzesen fáj a fejem.'   (Skorik 1961: 102)

Ebben a mondatban 5:1 a szinztézisindex, és 3 inkorporáció van.

A klasszikus ainu poliszintetikus, inkorporáló és ragozó nyelvből:

      Usaopuspe aejajkotujmasiramsujpa.
      usa-opuspe a-e-jaj-ko-tujma-si-ram-suj-pa
      various-rumors 1-APL-visszaható ige-far-REFL-szív-sway-ITER
      'I keep swaying my heart afar and toward myself over various rumors.' (i.e., I wonder about various rumors.)
(Shibatani 1990: 72)

Ez összesen 9 morféma, és 2 főnévbekebelezés az igébe.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baker, Mark. (1988). Incorporation: A theory of grammatical function changing.
  • Baker, Mark. (1996). The polysynthesis parameter.
  • Boas, Franz. (1911). Handbook of American Indian languages (Part 1).
  • Brighton, D. G. (n.d. [before 1893]). Polysynthesis and incorporation as characteristics of American languages.
  • Comrie, Bernard. (1989). Language universals and linguistic typology (2nd ed.). Chicago: The University of Chicago Press.
  • David Crystal: A nyelv enciklopédiája
  • Duponceau, Peter S. (1819). Report of the corresponding secretary to the committee, of his progress in the investigation committed to him of the general character and forms of the languages of the American Indians: Read, 12th Jan. 1819. In Transactions of the Historical & Literary Committee of the American Philosophical Society, held at Philadelphia, for promoting useful knowledge (Vol. 1, pp. xvii-xlvi).
  • Evans, Nicholas; & Sasse, Hans-Jürgen. (2002). Problems of polysynthesis. Berlin: Akademie Verlag. ISBN 3-05-003732-6.
  • Fortescue, Michael. (1983). A comparative manual of affixes for the Inuit dialects of Greenland, Canada, and Alaska. Meddelelser om Grømland, Man & society (No. 4). Copenhagen: Nyt Nordisk Forlag.
  • Fortescue, Michael. (1994). Morphology, polysynthetic. In R. E. Asher & J. M. Y. Simpson (Eds.), The Encyclopedia of language and linguistics.
  • Hewitt, John N. B. (1893). Polysynthesis in the languages of the American Indians. American Anthropologist, 6, 381-407.
  • von Humboldt, Wilhelm. (1836). Über die Verschiedenheit des menschichen Sprachbaues und ihren Einfluß auf die geistige Entwicklung des Menschengeschlechts. Berlin: Königliche Akadamie der Wissenschaften.
  • Jacobson, Steven A. (1977). A grammatical sketch of Siberian Yupik Eskimo (pp. 2–3). Fairbanks: Alaska Native Languages Center, University of Alaska.
  • Jelinek, Eloise. (1984). Empty categories, case, and configurationality. Natural language and linguistics theory, 2, 39-76.
  • de Reuse, Willem J. Central Siberian Yupik as a polysynthetic language.
  • Sapir, Edward. (1911). Problem of noun incorporation in American Indian languages. American Anthropologist, 13, 250-282.
  • Osborne, C.R., 1974. The Tiwi language. Canberra: AIAS
  • Sapir, Edward. (1921). Language: An introduction to the study of speech (Chap. 6). New York: Harcourt, Brace & World.
  • Schleicher, August. (1848). Zur vergleichenden Sprachengeschichte.
  • Shibatani, Masayoshi. (1990). The languages of Japan. Cambridge: Cambridge University Press.
  • Shopen, Timothy. (1985). Language typology and syntactic description: Grammatical categories and the lexicon (Vol. 3). Cambridge: Cambridge University Press.
  • Skorik, P. Ja. (1961). Grammatika čukotskogo jazyka: Fonetika i morfologija imennyx častej reči (Vol. 1, p. 102). Leningrad: Nauka.
  • Whitney, William D. (1875). The life and growth of language.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]