Ugariti nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ugariti nyelv
22 alphabet.jpg
Beszélik kihalt
Terület Észak-Szíria
Színhelye és használata Ugarit
Beszélők száma 0 fő
Nyelvcsalád afroázsiai nyelvcsalád
   sémi nyelvek
    középsémi nyelvek
     északnyugati sémi
Ágak arámi
kánaáni
Írásrendszer ugariti ábécé
Nyelvkódok
ISO 639-2 uga
ISO 639-3 uga
Semitic languages.svg
A sémi nyelvek elterjedése. A középsémi nyelvek északi részén látható a piros folttal jelölt Ugarit.

Az ugariti nyelv a sémi nyelvek kihalt önálló ága, a szűkebb rokonság (kánaáni nyelv és arámi nyelv) legidősebb változata. Használata az i. e. 14. század elejétől bizonyított, és Ugarit i. e. 1180–1170 körüli elpusztulásáig követhető. 1928-ig teljesen ismeretlen volt, ekkor Rasz-Samra feltárásával kerültek elő a helyi – mint később kiderült, ugariti – levéltár dokumentumai. Más helyről egyelőre ismeretlen, mert saját nyelvükön és saját írásrendszerükkel (ugariti ábécé) csak helyben írtak. A nemzetközi diplomáciában az akkor elterjedt akkádot használták. Amióta az ugariti nyelvet megfejtették, már hieroglif és ékírásos dokumentumokban is felismerhetőek az ugariti elemek.

Hangtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ugariti írás 28 darab hangzót különít el, amelyek eredetileg mind mássalhangzók, illetve félhangzók voltak. Az idők során néhány magánhangzóval is kibővült a lista. A mássalhangzóírás miatt a nyelv fonetikája kevéssé ismert. A korábbi ékírásokban a fonetikus jelek szótagjelek, amelyek tájékoztatást adnak a kiejtendő magánhangzóról is. Az ugariti ábécébe csak mássalhangzóval kezdődő szótagjelek kerültek be, ahol minden mássalhangzót egy karakter jelöl kiejtési segédlet nélkül. A mt (= halál) szó lehetett mat, met, mot vagy mut ejtésű is.

ugariti hangzók
  labialis interdentalis dentalis/alveolaris palatalis velaris uvularis pharingealis glottalis
normál nyomatékos
nasalis m   n            
zárhang zöngétlen p   t   k q   ʔ
zöngés b   d     ɡ      
réshang zöngétlen   θ s ʃ x ħ h
zöngés   ð z ðˤ ʒ ɣ ʕ  
trill     r            
approximant     l   j w      

Névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

singularis pluralis
én te ő mi ti ők
m f m f m f m f m f m f
normál alanyeset ank / an at hw hy
hm hn
rendhagyó alanyeset
hwt hyt

Mutató névmás: hnd.

Az igeragozás ismeri a befejezett és folyamatos igék megkülönböztetését. Különlegessége, hogy a cselekvést végző személy neme szerint is különálló, hím- és nőnemű igeragozás is van.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ugaritic grammar
  • Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 133-146.