Bibliai arámi nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bibliai arám
אֲרָמִית
Kiejtés arámít (ʾărāmîθ)
Beszélik holt nyelv
Beszélők száma 0 fő
Nyelvcsalád Afroázsiai nyelvcsalád
   Sémi nyelvek
    Nyugati sémi nyelvek
     Arámi nyelvek
      Birodalmi arám
       Bibliai arám
Írásrendszer ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos sehol nem hivatalos
Gondozza nincs szabályozva
Nyelvkódok
ISO 639-1 nincs
ISO 639-3 arc

Bibliai arámnak a Dániel könyvében, Esdrás könyvében, valamint a Bibliában még néhány helyen elszórtan előforduló arámi nyelvű szövegegyüttest nevezzük. A terminus kizárólag a bibliai szövegekre vonatkozik. A korábbi irodalomban szokás volt káld vagy káldeus nyelv (chald, chaldeus) néven is említeni, de elfogadott a birodalmi arám megnevezés is, bár ez utóbbi azt a nagyobb csoportot jelenti, melynek a bibliai arám csak része. Nem tévesztendő össze a héber Biblia későbbi arám fordításával, a Targummal, sem az Újszövetség korában beszélt arámi nyelvvel.

Elhelyezés és datálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bibliai arám datálása elsősorban Dániel könyvének datálási problémáihoz kötődik, tehát csak részben nyelvészeti kérdés, így i. e. 600 és 200 (170) között változik. Pusztán nyelvészeti szempontból azonban a szövegek jól illeszkednek az i. e. 600-330 közötti birodalmi arám szövegek (például az Elephantinei papiruszok) közé és közelebb állnak hozzájuk, mint az időben rájuk következő Targumokhoz.

Az arámi nagyjából az i. e. 8. században vált a Közel-Kelet közvetítőnyelvévé. Nyolc évvel Izráel elhurcolása (i. e. 701) után, Jeruzsálem ostromakor Ezékiás király tárgyalásokat folytat Szénakherib asszír király követeivel. A bibliai leírásból (2Királyok 18:26), melyben a zsidók arra kérik az asszír követeket, hogy ne héberül, hanem arámul beszéljenek a nép előtt, kiderül, hogy az arám már egyértelműen a kor diplomáciai nyelve, de a lakosság körében még nem terjedt el.[1]

I. e. 586-ban Nabukodonozor lerombolja Jeruzsálemet és fogságba hurcolja a nép nagy részét, elsősorban a vezető réteget. Ez alatt a 70 éves száműzetés alatt vált az arám az elhurcolt zsidóság második nyelvévé, ugyancsak ekkor történt az eredeti óhéber írás cseréje a kvadrát vagy arámi írásra. A hagyományos álláspont szerint ebből a korszakból és környezetből származnak Dániel könyvének arámi részei.

Babilon elfoglalása után az arámi a Perzsa Birodalom egyik nyelve lesz, majd i. e. 500-ban I. Dareiosz a birodalom nyugati részének államnyelvévé teszi.[2] Ehhez a korhoz és réteghez tartoznak Ezra könyvének arámi részei.

A korpusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korpusz nagyon kicsi (körülbelül 250 vers a több mint 23 000 közül), így nagyon mély következtetések levonására nem alkalmas. A két nagyobb egység (Dániel és Esdrás) nyelvezete azonban még így is jól elkülönül, egymástól eltérő nyelvállapotokat mutat. Arra, hogy ezek a részek miért arámul kerültek a szövegbe, azokat az egyébként csak a szövegek egy részére igaz tautológikus magyarázatokat leszámítva, hogy eredeti dokumentumokról van szó, máig nincs általánosan elfogadott magyarázat (bővebben lásd az egyes könyveknél).

  • 1Mózes 31:47 - A Lábán és Jákób közötti szövetségkötés emlékére emelt emlékoszlop és hely arám neve: יְגַר שָׂהֲדוּתָא Jəgar-száhadútá[3]
  • Jeremiás 10:11 - Egy mondat a héber szöveg közepén:
כִּדְנָה תֵּאמְרוּן לְהוֹם אֱלָהַיָּא דִּי שְׁמַיָּא וְאַרְקָא לָא עֲבַדוּ יֵאבַדוּ מֵאַרְעָא וּמִן תְּחוֹת שְׁמַיָּא אֵלֶּה׃
Kidná témrún ləhóm: Eláhajjá, di smajjá vəarqá lá avadú, jévadú méará úmin təchót smajjá `élle!
Így szóljatok nekik: Az istenek, akik az eget és a földet nem alkották, ki fognak veszni a földről és ezek alól az egek alól!
  • Dániel 2:4b–7:28
    • 2:4b-49 – Dániel első álommagyarázata Nabukodonozornak a szoborról.
    • 3. fej. – A három ifjú a tüzes kemencében.
    • 4:1-24 – Dániel második álommagyarázata Nabukodonozornak: a fa és a király büntetése
      • 25-34 – A prófécia beteljesedése, a király hét éves őrültsége, majd visszatérése a trónra.
    • 5. fej. – Belsazár lakomája, az írás a falon, Babilon eleste. (i. e. 539., Belsazár utolsó éve)
    • 6. fej. – Dániel az oroszlánok vermében (Dareiosz alatt)
    • 7. fej. – Dániel látomása a négy állatról (Belsazár első éve)
  • Esdrás 4:8–6:18, 7:12–26 – a Második Templom újjáépítésével kapcsolatos i. e. 5. századi feljegyzések és perzsa levéltári dokumentumok másolatai (par`segen iggartá – levélmásolat):
    • 4:8-16 - Rehum helytartó (bəél-təém) és Simsaj kancellár/írnok (száfrá) levele a Samáriában letelepített népek nevében I. Artaxerxész Longimanushoz Jeruzsálem építése ellen.
    • 4:17-22.23-24 - A király további építést tiltó határozata; az építkezés szünetel.
    • 5:1-5 - Az építkezés újrakezdése Haggaj és Zakariás próféta hatására.
    • 5:6-17 – Tattenainak, a folyóvizen túli területek helytartójának (pachat Avar-Naha`rajim) levele II. Dareiosz Nothoszhoz.
    • 6:1-12 – Dareiosz válasza és engedélye az építkezés folytatására.
    • 6:13-18 – A rendelet végrehajtása, a templom elkészülte és felavatása.

A bibliai arám sajátosságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bibliai arám a bibliai héber nagyon közeli rokonnyelve, azonban nem ugyanabba az alcsaládba tartoznak (a bibliai arám nem kánaáni nyelv). A két nyelv között szabályos hangmegfelelések állnak fenn:

  • d/z -
  • c/t -
  • o/á -
  • a és álef felcserélhetősége még a bibliai ortográfia szigorú szabályai ellenére is.
  • hátravetett névelő (hé/álef)
  • - az aser és gyakran a birtokos szerkezet helyett

Névszóragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igetörzsrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szókészlet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írásrendszer, kiejtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bibliai aráminak, mivel a héber Biblia része, nincs külön írásrendszere, ugyanazokkal a kvadrát betűkkel írjuk, mint a hébert. Ugyanakkor éppen emiatt az egyetlen korai arámi szöveg, amely ki van pontozva, így ebből a szempontból unikálisnak tekinthető.

A kiejtés a hében nyelvtan szabályait követi, annyi 'lazasággal', hogy a qámec hátúf szabályos rövid o-ja helyett gyakran qámecet, azaz á-t ejtenek: Dorjáves / Dárjáves (Dárius). A másik különbség a svák lazább kezelése, általában nem szokás annyi gondot fordítani kiejtésükre, mint a héberben: səmajjá helyett csak smajjá (egek), száləqán helyett csak szálqán (feljöttek). A bibliai héberben már nem ejtett begadkefat- és torokhangok (b/β, g/γ, d/δ, t/θ; ajin) azonban a bibliai arámban kiválóan ejthetők.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2K 18:26 És monda Eliákim, a Hilkia fia, és Sebna és Joákh Rabsakénak: Beszélj, kérlek, a te szolgáiddal siria nyelven (be-arámít: arámul), mert jól értjük; és ne beszélj velünk zsidóul e nép füle hallatára, a mely a kőfalon van.
  2. Saul Shaked, "Aramaic" Encyclopedia Iranica 2 (New York: Routledge & Kegan Paul, 1987), p. 251
  3. 1Mózes 31:47 És elnevezte azt Lábán Jegár-Száhadútának, Jákób pedig elnevezte azt Gálhédnek.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]