Baszk nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Baszk (Euskara)
Beszélik	Spanyolország és Franciaország
Terület	Baszkföld (País Vasco vagy Vascongadas, baszkul Euskadi vagy Euskal Herria), Navarra, Pyrénées-Atlantiques megye
Beszélők száma	anyanyelvként 700.000 fő, összesen kb. 1.040.000 fő fő
Nyelvcsalád	Izolált nyelv
Írásrendszer	Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Spanyolországban Baszkföldön és Navarrában
Nyelvkódok
ISO 639-1	eu
ISO 639-2	baq

A baszk nyelv (baszkul euskara, a beszélők magukat euskaldunaknak nevezik; spanyolul vasco, franciául basque) főként a spanyol–francia határ (Pireneusok) környékén beszélt ismeretlen eredetű agglutináló nyelv, Nyugat-Európa egyetlen nem indoeurópai nyelve. Ma kb. 600 ezer ember beszéli, ebből kb. 450 ezer Spanyolország északi részén, kb. 70 ezer Franciaországban, 80 ezer pedig Észak- és Dél-Amerikában. Többféle nyelvvel és nyelvcsaláddal (ibér, finnugor, kaukázusi stb.) próbálták már rokonítani, de a tudomány mai állása szerint nem sorolható egyetlen nyelvcsaládba sem.

Tartalomjegyzék 1 A nyelv eredete 2 A baszk ábécé 3 Kiejtés 3.1 Magánhangzók 3.2 Kettőshangzók 3.3 Mássalhangzók 3.4 Hangsúly 4 Nyelvtan 4.1 Ragozás 5 A latin és az újlatin nyelvek hatása a baszkra 6 Példaszöveg 7 Lásd még 8 Jegyzetek 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A nyelv eredete

A baszk nyelv származásáról számos elmélet született. Régebben azt feltételezték, hogy a megfejtetlen ókori ún. ibér nyelv leszármazottja (ún. baszkiberizmus), ma azonban több nyelvész állítja, hogy ibér nyelvi egység nem létezett, hanem valószínűleg több különböző preromán eredetű nyelvet beszélhettek az ókori Ibériai-félszigeten. Még az sem teljesen tisztázott, hogy ezek a nyelvek rokonságban álltak-e egymással vagy sem, de valószínűleg igen, és feltehetően nemcsak a félszigeten, hanem a Földközi-tenger és Nyugat-Európa jóval nagyobb területein beszélték őket. Szintén szó volt egy feltételezett „mediterrán nyelvcsalád” létezéséről is, amelybe az ibér őslakosság nyelve(i), az etruszk nyelv, a sumer nyelv és egyéb, jószerivel ismeretlen nyelvek tartozhattak, azonban ez az elmélet szintén megbukott. A kutatásokat az is nehezíti, hogy a baszk az egyetlen túlélő nyelv a Mediterráneum ókori nem indoeurópai nyelvei közül, amelyek többségéről írásos emlékek nem maradtak ránk. Szintén homályos maga a baszk történelme is, mivel nem ismerjük az ókorban beszélt régi formáját sem. Annyi ma már csaknem bizonyos, hogy rokonságban állt vele az ókori Aquitania nyelve, sőt, egyes nyelvészek szerint az aquitani nyelv volt az óbaszk.

A baszk nyelv eredetének és római kor előtti elterjedtségének kérdése tehát még megválaszolásra vár, ám különös módon a Földközi-tenger bármely területén, egészen a Balkán-félszigetig találunk olyan újlatin nyelveket, amelyeket hasonló – a baszk hangrendszerre jellemző – szubsztrátum hatás ért, mint az Ibériai-félsziget és Dél-Franciaország román nyelveit (a szókezdő f- hang h-vá alakulása, majd eltűnése a spanyolban, az okcitán nyelv gascon nyelvjárásában, bizonyos szárd és román nyelvjárásokban; a szókezdő r- elé betoldott magánhangzó a szárd nyelvben; stb.).

[szerkesztés] A baszk ábécé

A betűk: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, Ll, M, N, Ñ, O, P, Q, R, Rr, S, T, Ts, Tx, Tz, U, V, W, X, Y, Z

A betűk nevei: a, be, ce, de, e, efe, ge, atxe, i, jota, ka, ele, elle, eme, enë, eñe, o, pe, ku, ere, erre, ese, te, teese, teixa, tezeta, u, ube, ube bikoitsa, ixa, i grekoa, zeta

A c, q, v, w, y, valamint a ç, ch csak idegen nevekben, vagy régi szövegekben fordul elő (nagyon ritka). Nyelvjárásokban továbbá előfordulhat még a dd, dz és tt betűkapcsolat is.

Sohasem választjuk el a következő betűket: ll, rr, ts, tx, tz.

[szerkesztés] Kiejtés

[szerkesztés] Magánhangzók

• a: megfelel a magyar palóc nyelvjárásbeli rövid á-nak [a]: nabil [na'bil]
• e: megfelel a csak a magyar nyelvjárásokban létező zárt, kissé é-s színezetű e-nek [e]: zuek [su'ek]
• i: megfelel a magyar i-nek [i]: izena [i'sena]
• o: megfelel a magyar o-nak [o]: etxeko [e'ʧeko]
• u: megfelel a magyar u-nak [u]: ikusi [i'kusʲi]

[szerkesztés] Kettőshangzók

• ai: megfelel a magyar palóc nyelvjárásbeli rövid áj-nak [aj]: zelai [se'laj]
• ei: megfelel a csak a magyar nyelvjárásokban létező zárt, kissé é-s színezetű ej-nek [ej]: hogei [o'gej]
• oi: megfelel a magyar oj-nek [oj]: morroi [mo'rroj]
• au: megfelel a magyar au-nak, de egy szótagban ejtve [au]: gau [gau]
• eu: megfelel a magyar eu-nak, de egy szótagban ejtve [eu]: neu [neu]

[szerkesztés] Mássalhangzók

A b, d, f, g, k, l, m, n, p, r, t betűk kiejtése megegyezik a magyarral ([b], [d], [f], [g], [k], [l], [m], [n], [p], [r], [t]). Példák: zuberoa [su'beroa], andrea [and'rea], Nafarroa [na'farroa], gure [gu're], etxeko [e'ʧeko], lau [lau], mendirik [men'dirik], zen [sen], zaspi [zasʲ'pi], hamar [ha'mar], bost [bosʲt].

A többi betűt a következő módon ejtjük:

• h: általában néma, egyes franciaországi nyelvjárásokban magyar h [h]: herria [e'rria]/he'rria
• j: ejtése nyelvjárásfüggő, lehet j, x, ʒ stb.: erlojurik [er'lojurik]/[er'loxurik]/[er'loʒurik]/stb.
• ll: lágy magyar l, megegyezik a spanyol ll-lel vagy az olasz gli-vel [ʎ]: ille [iʎe]
• ñ: magyar ny [ɲ]: Añezkar [a'ɲeskar]
• rr: erősen pergetett magyar r [r]: berrehun [be'rrehun]
• s: megközelítőleg magyar s [ś]: sei [śej]
• ts: selypítve ejtett magyar cs [tś]: huts [utś]
• tx: magyar cs [ʧ]: etxe [e'ʧe]
• tz: magyar c [ʦ]: nintzen [nin'ʦen]
• x: magyar s [ʃ]: Arexola [a'reʃola]
• z: magyar sz [s]: izan [i'san]

Nyelvjárásokban előfordulhat még:

• dd: magyar gy [ɟ]: menddi [men'ɟi]
• dz: magyar dz [ʣ]: tzidzi [ʦi'ʣi]
• tt: magyar ty [c]: Suspelttiki [sus'pelciki]

Mivel a c, ç, ch, q, v, w, y csak idegen szavakban vagy nevekben fordulhat elő, ezek ejtése megegyezik az eredeti nyelv ejtésével.

[szerkesztés] Hangsúly

A hangsúly általában a második szótagon van, de egyre nagyobb hatással van a baszkra a szomszédos spanyol és francia nyelv hangsúlyrendszere.

[szerkesztés] Nyelvtan

A nyelv ergatív, ez a következőt jelenti:

1. Kepa badator. – Péter jön.
2. Kepak ogia badakarkie.' – Péter kenyeret hoz Önnek (ogia).

Azaz az alany ragja fejezi ki azt, hogy tárgya van.

További sajátosságok:

• szórend nem kötött
• Az igék ragjai egyértelműek, ezért a személyes névmások elhagyhatók (írok, nem én írok)
• az igeragok kifejezik a személyt, a módot és az időt (jelen, múlt) mint a magyarban.

[szerkesztés] Ragozás

Megjegyzés: a {} jelek elválasztják a szót és a ragot, csak a megértést szolgálják, nem részei a nyelvnek!

• {Bilboko kale bat}-ean = Bilbao egyik utcájában
• {zazpi leiho}tatik = hét ablaktól

A ragozás többszintű, mint a magyarban (a magyar hat szintet használ: ház-háza-házai-házaié-házaiéi-házaiéinak)

• {{{gure ama}ren}ga}n – anyánkon
• adiskide leial-a-ren-ga-n – hű barátunkon

A névelőt a magyarhoz hasonlóan takarékosan használja, csak akkor teszi ki, ha a jelentés megköveteli.

• gizonak umeari liburua eman dio = a férfi a gyereknek a könyvet adta
• non ikusi duzu umea? = hol láttad volt a gyereket?

Tagadásnál a „nem” szó megelőzi a tagadott fogalmat, mint a magyarban.

• emakumea ez da etorri = a nő nem érkezett meg

[szerkesztés] A latin és az újlatin nyelvek hatása a baszkra

A több mint két évezredes latin–újlatin–baszk együttélés nyilvánvalóan mély nyomokat hagyott a baszk nyelvben, mindenekelőtt a szókincsben. Becslések szerint a baszk szókincs felét latin elemek alkotják, szinte minden szó a közigazgatás, a keresztény szokások, a kultúra területéről, az összes elvont fogalom, stb. latin eredetű.

A latin eredetű baszk szavak mégsem ismerhetők fel olyan könnyen, mivel az átvételükkor a saját hangrendszerükre adaptálták őket (számos latin mássalhangzó-kapcsolat a baszkban lehetetlen, a szavak nem kezdődhetnek például két mássalhangzóval, sőt, a latin mássalhangzócsoportok többsége, mint például a -bl-, -pr-, a szó belsejében sem fordulhat elő).

A baszk hangrendszerre kevéssé hatott a latin és az újlatin nyelvek; egy bizonyított hatás például a szóközi zöngés mássalhangzók – /b/, /d/, /g/ – ellazulása (bár feltételezések szerint ennek sem a latinban van az eredete, sokkal inkább régebbi, kelta szubsztrátum eredménye).

Az alábbi táblázatban látható néhány példa a latin átvételekre.

Latin	Baszk	Spanyol	Jelentés
ANGELLU >	aingeru	ángel	angyal
ANIMA >	arima	alma	lélek
CAELU >	zeru	cielo	ég(bolt)
CANNAMU >	galamu	cáñamo	kender
CASTANEA >	gaztaina	castaña	gesztenye
CASTELLU >	gaztelu	castillo	vár, erőd
CAUSA >	gauza	cosa	dolog
CORPUS >	gorputz	cuerpo	test
CRUCE >	gurutze	cruz	kereszt
ECCLESIA >	eliza	iglesia	egyház, székesegyház
EPISCOPU >	aphezpiku	obispo	püspök
ET >	eta, ta[1]	y, e	és
FESTA >	besta	fiesta	ünnep
FILU >	piru	hilo	szál
FRONTE >	boronde	frente	homlok, front; szemben
LIBRU >	liburu	libro	könyv
PACE >	bake	paz	béke
REGE >	errege	rey	király
SANCTU >	saindu	santo	szent
SCHOLA >	eskola	escuela	iskola
SEMEN >	seme[2]	(hijo)[3]	valaki fia
SENSU >	zentsu	sentido	érzék
VOLUNTATE >	borondate	voluntad	akarat

[szerkesztés] Példaszöveg

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata első cikkelye ( hallgat):

Gizon-emakume guztiak aske jaiotzen dira, duintasun eta eskubide berberak dituztela; eta ezaguera eta kontzientzia dutenez gero, elkarren artean senide legez jokatu beharra dute.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

[szerkesztés] Lásd még

• Paleohispániai nyelvek
• Baszkföld
• Ibér nyelv

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Baszk nyelvtan (angolul)