Eszközhatározói eset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az instrumentalis (ejtsd insztrumentálisz; a latin instrumentum, ’eszköz’ szóból) vagy eszközhatározói eset az a nyelvtani eset, amely a cselekvés eszközét fejezi ki. A magyar nyelvben a -val, -vel toldalékkal képződik.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az instrumentalis a főnév ragozásának egyik nyelvtani esete, melyet az indoeurópai alapnyelv ismert, és néhány mai indoeurópai nyelvben is megvan. Segítségével jut kifejezésre, hogy egy cselekvés vagy történés valamely, az instrumentalisban álló főnév révén vált lehetővé, vagy annak segítségével valósult meg.

A legtöbb mai indoeurópai nyelvben ez az eset már nem létezik, hanem elöljárós szerkezet helyettesíti (pl. német: mit einem Hammer, francia: avec un marteau, spanyol: con un martillo; ’[egy] kalapáccsal’). A szláv nyelvek többségében ezzel szemben megmaradt az instrumentalis mint önálló nyelvtani eset, azonban ez sok esetben elöljárót is igényel. Az esetnek e nyelvekben gyakran sokrétű egyéb funkciója is van.

A balti és a szláv nyelvekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az instrumentalisnak egy másodlagos jelentése a litvánban és még néhány szláv nyelvben a hely meghatározása, például a cseh jít lesem (’az erőn át menni’), litvánul: eiti mišku. Az oroszban elöljáró nélküli instrumentalis szerepel ott, ahol az eszközt határozza meg.

Az instumentalis állítmányi alkalmazása a szláv nyelvekben tipikus, például on jest Polakiem (’ő lengyel’), mégis ingadozó az ilyen jellegű használata, s részben gyakran helyettesíti az alanyeset. A litván nyelvben az alanyesetnek és az instrumentalisnak a szembeállása szemantikai szempontból megkülönböztető szerepet kap, inherens tulajdonságok rendszerint nominativust, az időlegesek pedig instrumentalist igényelnek.

Mindenekelőtt a lett nyelvben használatos gyakran az instrumentális. A latinban funkcióját az ablativus gyakorolja. Az instrumentalisnak a bosnyák, horvát és a szerb nyelvben a következő funkciói vannak:

  • Eszköz: Pišem rukom. – ’Kézzel írok’. (a tulajdonképpeni instrumentális)
  • Hely: Šetam gradom. – ’Sétálok’ (erre s arra) a városban.
  • Idő: Dolazi vikendom. ’Ő hétvégén jön’. (ismételten, minden hétvégén) radnim danima - munkanapokon.
  • Állapot (gyakran felcserélhető az alanyesettel): Bio je direktor tvrtke/firme. – Ő volt a cég igazgatója. Abban az értelemben, hogy ez volt a tevékenysége. Más összefüggésekben az alanyeset használatos.
  • A s(a) elöljárószóval: ’-val, -vel’. Abban az értelemben, hogy vele ’együtt, mellette, rajta keresztül’; elöljáró nélküli jelentése: Išao sam s prijateljem. – ’A barátommal mentem’.
  • más elöljárókkal: za (cél: valami felé törekszem stb.), pod (’alatt’), nad (’felett’) pred (’előtt’) stb.

A spanyolban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol nyelvben speciális elöljárós-esetű személyes névmások fejezik ki a ’velem/magammal’ (conmigo), ’veled/magaddal’ (contigo) és az ’ő magával / ők magukkal’ (consigo) jelentéseket, ami szintén felfogható egyfajta instrumentalisnak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Instrumental című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.