Comitativus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A comitativus (ejtsd komitatívusz) (társhatározó eset, a latin comes „kísérő“) ill. sociativus (a latin. socius „társ“) egy nyelvtani eset és eszerint a névszóragozás alkotó eleme. Jelöli a cselekvésben résztvevőt, aki az alanyt kíséri a cselekvésben. Az indoeurópai nyelvek zömében egy elöljáró + névszó szerkezet felel meg a „valakivel/valamivel együtt“ jelentéstartalomnak. Mint önálló nyelvtani eset „comitativus“ néven a finnugor nyelvekben (többek közt a magyarban, a finnben, az észtben), a a baszkban és a a sumerben valamint „sociativus“ néven több a dravida nyelvekben (többek közt a tamil, maláj nyelvben) fordul elő.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a a sumerben: lu dam=ani=da mu-nda-ĝen-Ø (A férj/feleség =3.személy birtokos = comitativus („ventiv“ a latin venire ‚jönni‘ igéből származtatott tulajdonság – megjelöli a beszélő irányában való mozgást) -3.szem.comitativus-menni-3. szem. alany) „A férj a feleségével jött.”
  • A finnben: ystävinenne „az ön barátaival”; a comitativus ritkán és csak többes számhoz kötött birtokos névmási végződésekkel használatos. A köznyelvben ehelyett a kanssa suffixumot használják.
  • Az észt nyelvben: minuga „velem”, majaga „a házzal”, majadega „a házakkal”
  • Az északi számi nyelvben: mánáin „a gyermekkel”, mánáiguin  „a gyermekekkel“; a lexéma[1] gu(ob)i = bajtárs, a comitativus jelölő morfémájává vált.
  • A mari nyelvben: книгаште knigašte „könyvvel, a könyvvel”
  • A magyar nyelvben: barátommal, barátnőjével; velem; azaz a comitativust a -val/-vel raggal képezzük. Ennek a ragnak a „v”-je a szóvégi mássalhangzókkal összeolvad és azt megkettőzi. Személyes névmásoknál –vel rag helyett „vel-” előtag vezeti be a commitativust (velem, veled), miközben ugyanez a mutató névmásoknál ismét rag: ezzel, azzal. Ezen túl lényegesen ritkábban fellép a -stul/-stül rag személyek vagy tárgyak együttesének jelöléseként: családostul, barátnőstül.[2]
  • Tamil: மனைவியோடு maṉaiviy-ōṭu „a feleségestül”, அன்புடன் aṉp-uṭaṉ „szeretettel”; az -ōṭu és -uṭaṉ végződéseknek igen sok variációja van.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Komitativ című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. a lexéma (a görög. lexis „szó” alapján) a szemantika szakkifejezése mely szintaktikai szavak azon csoportját jelöli, melyeknek ugyanazok a lényegi jegyei (az alapjelentésük, és szófajuk)
  2. Tompa József: Kis magyar nyelvtan, 120 o.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Helmut Glück (Kiadó): Metzler-Lexikon Sprache. 2. Ausgabe. Berlin: Directmedia, 2000.