Uráli nyelvcsalád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az uráli nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe főként Közép- és Északkelet-Európa, valamint Északnyugat-Ázsia vidéke. Beszélőinek száma 24 millió fő körüli. 1964 előtt finnugor nyelvcsaládról beszéltek, ahhoz képest néhány nyelvvel többet tartalmaz az uráli nyelvcsalád.

Az uráli népek az uráli nyelvcsalád nyelveit beszélő népek összefoglaló elnevezése. A nyelvcsalád legnépesebb tagjai a magyar, a finn és az észt nyelv, melyek mind a finnugor csoportba tartoznak. Európában az indoeurópai nyelvcsalád után a második helyet foglalják el.

[szerkesztés] Osztályozás

Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival)

Az uráli nyelvcsalád tagjai:

• SZAMOJÉD NYELVEK
  • Északi ág
    • enyec (jenyiszeji szamojéd)
    • nganaszan(tavgi szamojéd)
    • nyenyec(jurák szamojéd)
  • Déli ág
    • szölkup
    • † kamassz
    • † karagassz
    • † kojbal
    • † mator
    • † targi
• FINNUGOR NYELVEK
  • Ugor ág
    • magyar
    • obi-ugor nyelvek
      • manysi (vogul)
      • hanti (osztják)
  • Finn-permi ág
    • Permi csoport
      • udmurt (votják)
      • komi (zürjén)
      • permják komi
    • Finn-volgai csoport
      • mari (cseremisz)
      • mordvin (erza, moksa és †muroma† dialektus)
      • számi (lapp)
      • balti-finn vagy finnségi nyelvek
        • északi csoport
          • finn (2 nagy dialektusa: meänkieli és kven, de egyesek szerint ezek különálló nyelvek)
          • izsór
          • karjalai (karéliai)
          • † merja (meri)
          • vepsze
        • déli csoport
          • észt
          • lív
        • vót

(A † jel a kihalt nyelveket jelzi.)

[szerkesztés] Az uráli nyelvcsalád jellemzői

• nagyszámú toldalék használata
• számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4–7 esetnél jóval több, a magyarban például 18)
• magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
• nincs nyelvtani nem
• a jelző megelőzi a jelzett szót
• a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (pl. gyönyörű kuvaszokat, nem „gyönyörűeket kuvaszokat”)
• számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem „sok emberek”)
• a névszói állítmány gyakorisága (azaz a névszói ige hiánya), például Pista tanár, nem „Pista tanár van”
• a birtoklást az indoeurópai nyelvekkel ellentétben ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem „Én birtoklok lovat”); az indoeurópai nyelvek ugyanerre egy birtoklást kifejező igét használnak (latin habere, angol to have, német haben, spanyol tener – eredetileg „tartani”, stb.)
• birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
• tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)

[szerkesztés] Rokonítás más nyelvcsaládokkal

A nyelvcsalád távolabbi rokonait két irányban keresték: az indoeurópai nyelvek, valamint az altaji nyelvek között. Később felvetődött a jukagirral, valamint a dravida nyelvekkel való rokonság. Ezekkel a nyelvcsaládokkal azonban nem sikerült olyan szabályos szókincsbeli megfelelések sorát felmutatni, ami a nyelvrokonságot elfogadottan bizonyítaná. A rokon vonások ezekben az esetekben valószínűleg vagy az őskor túl távoli évezredeire nyúlnak vissza, vagy a későbbi szoros kapcsolat miatti nyelvi hatásokról van szó.

[szerkesztés] Uráli népek

[szerkesztés] Őshaza

Az uráli népek közös eredetére, őshazájára vonatkozóan többféle elmélet létezik A proto-uráli (ősuráli) nép eredeti élőhelye (és annak kiterjedtsége) vitatott. A több tudományág eredményét fölhasználó uráli őshazaelmélet alapján e terület a Közép-Uraltól északra, és az Ob folyó alsó és középső folyásánal lehetett. Ez a nézet növényföldrajzi, paleobotanikai adatokat kombinált nyelvészeti (növényneveket összehasonlító módon egybevető) megfontolásokkal: szibériai és kelet-európai fafajok területi eloszlását vetették egybe a megfelelő növénynevek egyes uráli nyelvekben való meglétével, összehasonlító módszerekkel kiszűrve a proto-uráli állapot szempontjából érdektelen neveket.^[1] Más források az Urál hegység nyugati oldalára, illetve az Urál és a Baltikum közé helyezik a feltételezett őshazát. A nyelvcsalád finnugor és szamojéd ágra bomlását az i. e. 4. évezred elejére teszik.

[szerkesztés] Az uráli népek mai földrajzi elhelyezkedése

Az uráli (azaz finnugor és szamojéd) nyelvcsalád tagjai közül a magyarok, a finnek és az észtek önálló államokban élnek, amelyek az EU tagjai. A lívek a szintén EU-tagállam Lettország lakosai. A lappok nagy része Skandináviában, illetve Finnországban, kisebb része Oroszországban a Kola-félszigeten él.

Az Oroszországban élő uráli népek közül a karélok (karjalaiak), a mordvinok, a marik, az udmurtok és a komik köztársaságban, a manysik, a hantik és a nyenyecek autonóm körzetben élnek. (A komi-permjákok a közelmúltig szintén autonóm körzetben éltek, ám ezt összeolvasztották Perm megyével, így alakítva ki a Permi táj (Permszkij kraj) közigazgatási egységet.) A kis létszámú balti finn népek (vepsze, izsór), a szamojéd csoportba tartozó enyecek, nganaszanok és szölkupok, valamint a Kola-félszigeten élő lappok legjobb esetben is csak helyi önkormányzati képviselettel rendelkeznek.

Mindegyik finnugor népnek jelentős hányada él az etnikai hazáján, azaz a róla elnevezett területen kívül. A diaszpórában élők helyzete mind az anyanyelvű iskoláztatás és az anyanyelvű pedagógusképzés, mind a könyvkiadás és az anyanyelvű média szempontjából kedvezőtlenebb még az anyaországinál is. Pozitív kivételt jelentenek a Baskíriában (Baskortosztán) élő finnugor népek – elsősorban a marik – helyzete, mivel ott nem csupán az anyanyelvű oktatást, hanem a pedagógusképzést is biztosítják számukra.

2002-ben a karjalaiak 70,3% élt a Karjalai Köztársaságban. a mordvinok 33,7%-a Mordóviában, a marik 51,7%-a a Marij Elben, a komik 87,4%-a a Komi Köztársaságban, az udmurtok 72,3%-a Udmurtiában.

A közigazgatási rendszer átalakítása akut veszélyt jelent az őslakosság számára. 2006-ban megszűnt a Komi-Permják Autonóm Körzet, összeolvasztották Perm megyével (Permszkaja oblaszty), így létrehozva a Permi tájat (Permszkij kraj). Ennek következtében az egyetlen, a saját területén egykor többségben (59%) élt finnugor nép az új közigazgatási egység lakosságának mindössze 4%-át teszi ki.

A kisebbségi kérdés államtalanítása és folklorizálása is káros folyamat. 2004 tavaszán megszűnt a föderális Kisebbségügyi Minisztérium; funkcióját akkor a Kulturális Minisztérium egy főosztálya vette át (miközben Oroszországban mintegy 170 nép él); újabban a Területfejlesztési Minisztérium is foglalkozik a kisebbségi kérdéssel.

A finnugor köztársaságokban ugyanakkor elvileg – törvény értelmében – a névadó nép nyelve egyenrangú az orosszal.

^[3]

[szerkesztés] Források

1. ^ Hajdú, Péter (1975).szerk.: Hajdú, Péter: A rokonság nyelvi háttere, Uráli népek / Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Budapest: Corvina Kiadó, 11–43. o. ISBN 963 13 0900 2.  – 32-35. old.
2. ^ Ez volt az egyetlen körzet, amelyben, a körzet megszűnéséig, többségben volt a névadó etnikum
3. ^ "Syktyvkar" (2005). "Finno-Ugric and Samoyed Peoples of Russia". 

[szerkesztés] Lásd még

• Finnugor nyelvrokonság
• Finnugrisztika
• Urál-altaji nyelvcsalád

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Az uráli népek története
• Az uráli nyelvek családfája
• Rokonszenv. Az uráli népek bemutatása
• A számnevek listája az uráli nyelveken
• Uráli lingyűjtemény (angol nyelvű)
• Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): Uralisztika. Uráli nyelvészet. Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006.