Komi nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komi
коми кыв
BeszélikOroszország
TerületKomiföld Komiföld
Permi terület
Kirovi terület
Beszélők száma219 000 (2010-es népszámlálás)[1] fő
NyelvcsaládUráli

 Finnugor
  Permi

   Komi
Írásrendszercirill írás
Hivatalos állapot
HivatalosKomiföld
Nyelvkódok
ISO 639-1kv
ISO 639-2kom
A Wikimédia Commons tartalmaz коми кыв témájú médiaállományokat.

A komi nyelv vagy zürjén nyelv (saját nyelvükön: коми кыв – komi kyv; más forrásokban komi-zürjén) az uráli nyelvcsalád finnugor nyelveinek egyik tagja. Főként a Komi Köztársaságban és környékén beszélik, de Észak-Európában és Észak-Szibériában közvetítőnyelvként is használatban volt (elsősorban a hantik, manysik, nyenyecek között).[2] Legközelebbi rokona a komi-permják nyelv és az udmurt nyelv. A komi beszélőinek száma 2002-ben 311 600 fő volt (a komi-permják beszélőkkel együtt – 217 316 komi és 94 328 komi-permják volt Oroszországban.)[3]

A nyelv az ópermi nyelvből származik, a 14. században elsősorban a liturgia nyelveként használták, saját írással (abur) rendelkezett. A 17. században áttértek a cirill írásra, amit – egy rövid latin írású időszakot kivéve – még ma is használnak. A 19. századra datálható a modern komi irodalom kezdete.

A nyelvnek tíz nyelvjárása (Dobó Attilánál 14[2]) van, melyek közül a prisziktivkari – azaz a főváros, Sziktivkar környéki – a hivatalos nyelv alapja. A nyelvjárások közötti különbségek az l és v fonéma, valamint a palatális d és t használatának különbségeiből adódnak.

Ábécé[szerkesztés]

A komi leírására először a 14. századi ópermi (abur) írást alkalmazták, melyet Permi Szent István alkotott meg. Ezzel a magyar után a komi nyelvnek van a legidősebb írásbelisége a finnugor nyelvek között.

Az ópermi (abur) írás betűi

Ábécéje:

Аа Бб Вв Гг Дд Ее Ёё Жж Зз Ии Іі Йй Кк Лл Мм Нн Оо Ӧӧ Пп Рр Сс Тт Уу Фф Хх Цц Чч Шш Щщ Ъъ Ыы Ьь Ээ Юю Яя

Hangtan[szerkesztés]

A komiban 33 fonéma van, ezek közül 26 mássalhangzó és 6 magánhangzó. Jellemző a zöngés-zöngétlen explozíva-, affrikáta-, és spiránspárok megléte, a nyolc mássalhangzópárt érintő palatális-palatizálatlan szembenállás, és a zöngés–zöngétlen párt alkotó alveoláris és palatális affrikáták megléte. Hosszú mássalhangzó vagy magánhangzó, illetve két mássalhangzó vagy magánhangzó egymás mellett csak morfémahatáron fordul elő.

A komi zürjén nyelvjárásában a szóhangsúly szabad, bár általában az első szótagra esik. (A rokon komi-permják nyelvben ezzel szemben a hangsúly helyét a tőbeli magánhangzók minősége határozza meg.) Minél délebbre haladunk, annál jellemzőbb a hangsúly morfologizálódása.

A permi nyelveket jellemző szó végi, magánhangzókat is érintő lekopás eredményeként az urál kori, eredetileg kétszótagos szavak gyakran egyszótagossá váltak: va 'víz, mun- 'megy'.

A komi mássalhangzók
Labiális Dentális Dentális,
palatalizált 		Alveoláris Palato-veláris
Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés
Explozíva p b t d t̡ d̡ k g
Spiráns v s z s̡ z̡ ʃ ʒ j
Affrikáta t͡ʃ d͡ʑ t͡ɕ d͡ʒ
Nazális m n ɲ
Likvida – laterális l ʎ
Likvida – tremuláns r

Alaktan[szerkesztés]

Mondattan[szerkesztés]

A mondatrészek sorrendje meglehetősen szabad. Gyakoriak az igeneves szerkezetek, amelyek átalakíthatóak alárendelő mellékmondatos struktúrákká. A mellérendelő mondatok kötőszavait – minthogy e mondatfajta új jelenség – a nyelv az oroszból kölcsönözte.

Szókincs[szerkesztés]

Kétnyelvű utcatábla, felül orosz, alul komi felirattal

A komi és az udmurt nyelv közötti eltérések[szerkesztés]

A komi és a legközelebbi rokon nyelve, az udmurt között van néhány szabályos különbség, melynek ismerete megkönnyíti, hogy megértsék a másik nyelvet.

  • A komi szóbelseji vagy szó végi -v- az udmurtban -l-:
komi кыв [kɨv] – udm. кыл [kɨl] "nyelv"
komi ныв [nɨv] – udm. ныл [nɨl] "lány"
komi ньӧв [ɲʌv] – udm. ньӧл [ɲʌl] "nyíl"
komi пӧв [pʌv] – udm. пал [pal] "fél (db)"

Ez a komi -v- magánhangzóval kezdődő rag előtt -l--lé változik:

вӧв [vʌv] – udm. вӧлӧн [vʌlʌn] "ló" – "lóval"
тӧв [tʌv] – тӧлӧдз [tʌlʌdz] "tél" – "télig"
  • A komi egy o-zó nyelv, míg az udmurt u-zó:
komi овны [ovnɨ] – udm. улыны [ulɨnɨ] "élni"
komi морт [mort] – udm. мурт [murt] "ember"
komi лов [lov] – udm. лул [lul] "lélek"
  • Az udmurt e és o általában ӧ a komiban:
komi мӧлӧт [mʌlʌt] – udm. молот [molot] "kalapács"
komi тӧв [tʌv] – udm. тол [tol] "tél"
komi бӧр [bʌr] – udm. бер [бер] "hátsó rész"

A komi és a magyar nyelv közötti rokonság[szerkesztés]

Mintegy kétszáz olyan szó van, melyek a közös örökségről árulkodnak a két nyelvben. Bár már több mint 2-3000 éve váltak szét a két nyelv beszélői, a komi nyelv néha még "magyarosnak" hangzik:

мунны колӧ [munnɨ kolʌ] – menni kell
тӧлын [tʌlɨn] – télen
вит пи олӧ [vit pi olʌ] – öt fiú él
моньыд корсьӧ [moɲɨd kors̡ʌ] – menyed keresi

A komi nyelv orosz szókészlete[szerkesztés]

A komi nyelv számos orosz jövevényszót tartalmaz, melyek mellett megtalálhatók azok komi megfelelői is, de ezek a komi alakok általában csak a komi irodalmi szövegekben fordulnak elő, a hétköznapi szóhasználatban régiesnek hatnak. Az orosz любов "szerelem" szót inkább használják, a komi мусукасьӧм [musukas̡ʌm] helyett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ www.ethnologue.com
  2. ↑ a b Dobó Attila: Komiföldi betekintő, 84. oldal
  3. ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)

Források[szerkesztés]

  • Dobó Attila: Komiföldi Betekintő, In: Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz, 81–89. o., Medicina (Panoráma), 1998 (ISBN 963-243-813-2), 2001 (ISBN 963-243-862-0)
  • Nagyezsda Manova: Komi–zürjén nyelvkönyv, Studia uralo-altaica, Szeged, 1998
  • Nyikolaj Kuznyecov: Komi–magyar szótár, Savaria University Press, Szombathely, 2003
  • Nanovfszky György (szerk.): Nyelvrokonaink, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000, ISBN 9630034247

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Tekintsd meg a Wikipédia komi nyelvű változatát!
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg Kategória:magyar-komi szótár komi nyelv címszót a Wikiszótárban!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komi_nyelv&oldid=25869141”