Komi nyelv

Komi Коми Кыв
Beszélik	Oroszország
Terület	Komiföld Permi Terület Kirovi Terület
Beszélők száma	311 600 fő
Nyelvcsalád	Uráli  Finnugor   Permi    Komi
Írásrendszer	cirill írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Komiföld
Nyelvkódok
ISO 639-1	kv
ISO 639-2	kom

A komi nyelv vagy zürjén nyelv (saját nyelvükön: Коми Кыв – Komi Kyv; más forrásokban komi-zürjén) az uráli nyelvcsalád finnugor nyelveinek egyik tagja. Főként a Komi Köztársaságban és környékén beszélik, de Észak-Európában és Észak-Szibériában közvetítőnyelvként is használatban volt (elsősorban a hantik, manysik, nyenyecek között). Legközelebbi rokona a permják komi nyelv és az udmurt nyelv. A komi beszélőinek száma 2002-ben 311 600 fő volt (a permják komi beszélőkkel együtt – 217 316 komi és 94 328 komi-permják volt Oroszországban.)

A nyelv az ópermi nyelvből származik, a 14. században elsősorban a liturgia nyelveként használták, saját írással (abur) rendelkezett. A 17. században áttértek a cirill írásra, amit – egy rövid latin írású időszakot kivéve – még ma is használnak. A 19. századra datálható a modern komi irodalom kezdete.

A nyelvnek tíz nyelvjárása (Dobónál 14 ) van, melyek közül a prisziktivkari – azaz a főváros, Sziktivkar környéki – a hivatalos nyelv alapja. A nyelvjárások közötti különbségek az l és v fonéma, valamint a palatális d és t használatának különbségeiből adódnak.

Ábécé

A komi nyelv leírására először a 14. századi abur írást alkalmazták, melyet Permi Szent István alkotott meg. Ezzel a magyar nyelv után a komi nyelvnek van a legidősebb írásbelisége a finnugor nyelvek között.

A Permi Szent István által alkotott abur-írás

A nyelv ábécéje:

А/а, Б/б, В/в, Г/г, Д/д, Е/е, Ё/ё, Ж/ж, З/з, И/и, І/і, Й/й, К/к, Л/л, М/м, Н/н, О/о, Ӧ/ӧ, П/п, Р/р, С/с, Т/т, У/у, Ф/ф, Х/х, Ц/ц, Ч/ч, Ш/ш, Щ/щ, Ъ/ъ, Ы/ы, Ь/ь, Э/э, Ю/ю, Я/я

Hangtan

A komiban 33 fonéma van, ezek közül 26 mássalhangzó és 6 magánhangzó. Jellemző a zöngés-zöngétlen explozíva-, affrikáta-, és spiránspárok megléte, a nyolc mássalhangzópárt érintő palatális-palatizálatlan szembenállás, és a zöngés–zöngétlen párt alkotó alveoláris és palatális affrikáták megléte. Hosszú mássalhangzó vagy magánhangzó, illetve két mássalhangzó vagy magánhangzó egymás mellett csak morfémahatáron fordul elő.

A komi zürjén nyelvjárásában a szóhangsúly szabad, bár általában az első szótagra esik. (A rokon permják komi nyelvben ezzel szemben a hangsúly helyét a tőbeli magánhangzók minősége határozza meg.) Minél délebbre haladunk, annál jellemzőbb a hangsúly morfologizálódása.

A permi nyelveket jellemző szóvégi, magánhangzókat is érintő lekopás eredményeként az urál kori, eredetileg kétszótagos szavak gyakran egyszótagossá váltak: va 'víz, mun- 'megy'.

A komi mássalhangzók

	Labiális		Dentális		Dentális, palatalizált		Alveoláris		Palato-veláris
	Zgtlen	Zöngés	Zgtlen	Zöngés	Zgtlen	Zöngés	Zgtlen	Zöngés	Zgtlen	Zöngés
Explozíva	p	b	t	d	t̡	d̡			k	g
Spiráns		v	s	z	s̡	z̡	ʃ	ʒ		j
Affrikáta					ʧ	ʥ	ʨ	dʒ
Nazális		m		n		ɲ
Likvida – laterális				l		ʎ
Likvida – tremuláns								r

Mondattan

A mondatrészek sorrendje meglehetősen szabad. Gyakoriak az igeneves szerkezetek, amelyek átalakíthatóak alárendelő mellékmondatos struktúrákká. A mellérendelő mondatok kötőszavait – minthogy e mondatfajta új jelenség – a nyelv az oroszból kölcsönözte.

Szókincs

Kétnyelvű utcatábla, felül orosz, alul komi felirattal

A komi és az udmurt nyelv közötti eltérések

A komi és a legközelebbi rokon nyelve, az udmurt között van néhány szabályos különbség, melynek ismerete megkönnyíti, hogy megértsék a másik nyelvet.

• A komi szóbelseji vagy szóvégi -v- az udmurtban -l-:

komi кыв [kɨv] – udm. кыл [kɨl] "nyelv"

komi ныв [nɨv] – udm. ныл [nɨl] "lány"

komi ньӧв [ɲʌv] – udm. ньӧл [ɲʌl] "nyíl"

komi пӧв [pʌv] – udm. пал [pal] "fél (db)"

Ez a komi -v- magánhangzóval kezdődő rag előtt -l--lé változik:

вӧв [vʌv] – udm. вӧлӧн [vʌlʌn] "ló" – "lóval"

тӧв [tʌv] – тӧлӧдз [tʌlʌdz] "tél" – "télig"

• A komi egy o-zó nyelv, míg az udmurt u-zó:

komi овны [ovnɨ] – udm. улыны [ulɨnɨ] "élni"

komi морт [mort] – udm. мурт [murt] "ember"

komi лов [lov] – udm. лул [lul] "lélek"

• Az udmurt e és o általában ӧ a komiban:

komi мӧлӧт [mʌlʌt] – udm. молот [molot] "kalapács"

komi тӧв [tʌv] – udm. тол [tol] "tél"

komi бӧр [bʌr] – udm. бер [бер] "hátsó rész"

A komi és a magyar nyelv közötti rokonság

Mintegy kétszáz olyan szó van, melyek a közös örökségről árulkodnak a két nyelvben. Bár már több mint 2-3000 éve váltak szét a két nyelv beszélői, a komi nyelv néha még "magyarosnak" hangzik:

мунны колӧ [munnɨ kolʌ] – menni kell

тӧлын [tʌlɨn] – télen

вит пи олӧ [vit pi olʌ] – öt fiú él

моньыд корсьӧ [moɲɨd kors̡ʌ] – menyed keresi

A komi nyelv orosz szókészlete

A komi nyelv számos orosz jövevényszót tartalmaz, melyek mellett megtalálhatók azok komi megfelelői is, de ezek a komi alakok általában csak a komi irodalmi szövegekben fordulnak elő, a hétköznapi szóhasználatban régiesnek hatnak. Az orosz любов "szerelem" szót inkább használják, a komi мусукасьӧм [musukas̡ʌm] helyett.

Források

• Nagyezsda Manova: Komi-zürjén nyelvkönyv. Studia uralo-altaica. Szeged, 1998.
• Nyikolaj Kuznyecov: Komi-magyar szótár. Savaria University Press, Szombathely, 2003.
• Nanovfszky György (szerk.): Nyelvrokonaink. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000. ISBN 9630034247
• Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz. Panoráma, 1998. ISBN 963-243-813-2

Külső hivatkozások

• Kisebb finnugor nyelvek elektronikus könyvtára – könyvek, szövegek komiul, udmurtul, hantiul stb.
• Komi nyelvű nyelvtan röviden
• Komi nyelvtan (4 rész)
• Komi irodalmi szövegek
• http://www.nytud.hu/nyk/102/redeimellerend.pdf Rédei Károly: Mellé és alárendelő kötőszavak a zürjénben (cikk)
• A komi irodalomról oroszul
• komikról