Komi nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komi
Коми Кыв
Beszélik Oroszország
Terület Komiföld Komiföld
Perm Oblast Flag.gif Permi Terület
Flag of Kirov Region.svg Kirovi Terület
Beszélők száma 219 000 (2010-es népszámlálás) [1]
Nyelvcsalád Uráli

 Finnugor
  Permi

   Komi
Írásrendszer cirill írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Komiföld
Nyelvkódok
ISO 639-1 kv
ISO 639-2 kom

A komi nyelv vagy zürjén nyelv (saját nyelvükön: Коми Кыв – Komi Kyv; más forrásokban komi-zürjén) az uráli nyelvcsalád finnugor nyelveinek egyik tagja. Főként a Komi Köztársaságban és környékén beszélik, de Észak-Európában és Észak-Szibériában közvetítőnyelvként is használatban volt (elsősorban a hantik, manysik, nyenyecek között).[2] Legközelebbi rokona a permják komi nyelv és az udmurt nyelv. A komi beszélőinek száma 2002-ben 311 600 fő volt (a permják komi beszélőkkel együtt – 217 316 komi és 94 328 komi-permják volt Oroszországban.) [3]

A nyelv az ópermi nyelvből származik, a 14. században elsősorban a liturgia nyelveként használták, saját írással (abur) rendelkezett. A 17. században áttértek a cirill írásra, amit – egy rövid latin írású időszakot kivéve – még ma is használnak. A 19. századra datálható a modern komi irodalom kezdete.

A nyelvnek tíz nyelvjárása (Dobónál 14 [2]) van, melyek közül a prisziktivkari – azaz a főváros, Sziktivkar környéki – a hivatalos nyelv alapja. A nyelvjárások közötti különbségek az l és v fonéma, valamint a palatális d és t használatának különbségeiből adódnak.

Ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A komi nyelv leírására először a 14. századi abur írást alkalmazták, melyet Permi Szent István alkotott meg. Ezzel a magyar nyelv után a komi nyelvnek van a legidősebb írásbelisége a finnugor nyelvek között.

A Permi Szent István által alkotott abur-írás

A nyelv ábécéje:

А/а, Б/б, В/в, Г/г, Д/д, Е/е, Ё/ё, Ж/ж, З/з, И/и, І/і, Й/й, К/к, Л/л, М/м, Н/н, О/о, Ӧ/ӧ, П/п, Р/р, С/с, Т/т, У/у, Ф/ф, Х/х, Ц/ц, Ч/ч, Ш/ш, Щ/щ, Ъ/ъ, Ы/ы, Ь/ь, Э/э, Ю/ю, Я/я

Hangtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A komiban 33 fonéma van, ezek közül 26 mássalhangzó és 6 magánhangzó. Jellemző a zöngés-zöngétlen explozíva-, affrikáta-, és spiránspárok megléte, a nyolc mássalhangzópárt érintő palatális-palatizálatlan szembenállás, és a zöngészöngétlen párt alkotó alveoláris és palatális affrikáták megléte. Hosszú mássalhangzó vagy magánhangzó, illetve két mássalhangzó vagy magánhangzó egymás mellett csak morfémahatáron fordul elő.

A komi zürjén nyelvjárásában a szóhangsúly szabad, bár általában az első szótagra esik. (A rokon permják komi nyelvben ezzel szemben a hangsúly helyét a tőbeli magánhangzók minősége határozza meg.) Minél délebbre haladunk, annál jellemzőbb a hangsúly morfologizálódása.

A permi nyelveket jellemző szóvégi, magánhangzókat is érintő lekopás eredményeként az urál kori, eredetileg kétszótagos szavak gyakran egyszótagossá váltak: va 'víz, mun- 'megy'.

A komi mássalhangzók
Labiális Dentális Dentális,
palatalizált
Alveoláris Palato-veláris
Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés Zgtlen Zöngés
Explozíva p b t d k g
Spiráns v s z ʃ ʒ j
Affrikáta ʧ ʥ ʨ
Nazális m n ɲ
Likvida – laterális l ʎ
Likvida – tremuláns r

Alaktan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mondattan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mondatrészek sorrendje meglehetősen szabad. Gyakoriak az igeneves szerkezetek, amelyek átalakíthatóak alárendelő mellékmondatos struktúrákká. A mellérendelő mondatok kötőszavait – minthogy e mondatfajta új jelenség – a nyelv az oroszból kölcsönözte.

Szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kétnyelvű utcatábla, felül orosz, alul komi felirattal

A komi és az udmurt nyelv közötti eltérések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A komi és a legközelebbi rokon nyelve, az udmurt között van néhány szabályos különbség, melynek ismerete megkönnyíti, hogy megértsék a másik nyelvet.

  • A komi szóbelseji vagy szóvégi -v- az udmurtban -l-:
komi кыв [kɨv] – udm. кыл [kɨl] "nyelv"
komi ныв [nɨv] – udm. ныл [nɨl] "lány"
komi ньӧв [ɲʌv] – udm. ньӧл [ɲʌl] "nyíl"
komi пӧв [pʌv] – udm. пал [pal] "fél (db)"

Ez a komi -v- magánhangzóval kezdődő rag előtt -l--lé változik:

вӧв [vʌv] – udm. вӧлӧн [vʌlʌn] "ló" – "lóval"
тӧв [tʌv]тӧлӧдз [tʌlʌdz] "tél" – "télig"
  • A komi egy o-zó nyelv, míg az udmurt u-zó:
komi овны [ovnɨ] – udm. улыны [ulɨnɨ] "élni"
komi морт [mort] – udm. мурт [murt] "ember"
komi лов [lov] – udm. лул [lul] "lélek"
  • Az udmurt e és o általában ӧ a komiban:
komi мӧлӧт [mʌlʌt] – udm. молот [molot] "kalapács"
komi тӧв [tʌv] – udm. тол [tol] "tél"
komi бӧр [bʌr] – udm. бер [бер] "hátsó rész"

A komi és a magyar nyelv közötti rokonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mintegy kétszáz olyan szó van, melyek a közös örökségről árulkodnak a két nyelvben. Bár már több mint 2-3000 éve váltak szét a két nyelv beszélői, a komi nyelv néha még "magyarosnak" hangzik:

мунны колӧ [munnɨ kolʌ]menni kell
тӧлын [tʌlɨn]télen
вит пи олӧ [vit pi olʌ]öt fiú él
моньыд корсьӧ [moɲɨd kors̡ʌ]menyed keresi

A komi nyelv orosz szókészlete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A komi nyelv számos orosz jövevényszót tartalmaz, melyek mellett megtalálhatók azok komi megfelelői is, de ezek a komi alakok általában csak a komi irodalmi szövegekben fordulnak elő, a hétköznapi szóhasználatban régiesnek hatnak. Az orosz любов "szerelem" szót inkább használják, a komi мусукасьӧм [musukas̡ʌm] helyett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagyezsda Manova: Komi-zürjén nyelvkönyv. Studia uralo-altaica. Szeged, 1998.
  • Nyikolaj Kuznyecov: Komi-magyar szótár. Savaria University Press, Szombathely, 2003.
  • Nanovfszky György (szerk.): Nyelvrokonaink. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000. ISBN 9630034247
  • Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz. Panoráma, 1998. ISBN 963-243-813-2

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
komi nyelvű változatát!
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá Kategória:magyar-komi szótár komi nyelv címszóra a Wikiszótárban!