Võro nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
võro
võro kiil
Beszélik Észtország
Terület Võro megye
Beszélők száma 70 000 fő
Nyelvcsalád uráli
   balti finn
    észt
     võru
Írásrendszer latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos -

A võro nyelv (võroul: võro kiil; észtül: võru keel) az uráli nyelvek finn ágához tartozó nyelv. Hagyományosan az észt nyelv egyik déli nyelvjárásnak tekintették, de ma már önálló irodalmi nyelvvel rendelkezik, és arra törekednek, hogy hivatalosan is elfogadják, mint autochton regionális nyelvet Észtországban. A võro nyelvnek 70-75 000[1] anyanyelvi beszélője van elsősorban Délkelet-Észtországban, a történelmi Võroföld (Võromaa) nyolc egyházközösségében: Karula, Harglõ, Urvastõ, Rõugõ, Kanepi, Põlva, Räpinä, és Vahtsõliina. Jelenleg ezek az egyházközösségek a Võru és Põlva megyék részét képezik, részben pedig belenyúlnak Valga és Tartu megyékbe. Võro beszélők szintén élnek még Tallinnban, Tartuban és szerte Észtországban.[2][3][4]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A võro nyelv a Dél-Észtországban beszélt régi regionális nyelvből származik, a standard észt nyelv (ami az észak-észtországi nyelvjárásokon alapszik) csak nagyon kis mértékben hatott rá. A võro nyelvet régebben a történelmi Võromaatól délebbre és keltebbre a déli-észt enklávékban, Lutsi, Leivu és Kraasna (melyek a mai Lettország és Oroszország területén találhatóak), is beszélték. A võro mellett pedig a déli-észt korabeli változatit is, mint a mulgi, tartu és seto nyelveket vagy nyelvjárásokat.

1686-ban adták ki az Újtestamentum déli észt fordítását (Wastne Testament), ami a legkorábbi írott bizonyítékok egyike. Habár a déli észt jelentősége csökkenni kezdett az 1880-as évek után, a nyelv még is kezdett újjáéledni az 1980-as évek végén.

Jelenlegi helyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az észtek legnagyobb része a võro nyelvet a déli észt modern szinonímiájaként használja.[5] A legismertebb észt drámaírók, költők és írók műveiben is megjelenik a võro nyelv (Madis Kõiv, Ülle Kauksi, Jaan Kaplinski, Ain Kaalep,etc). Az Uma Leht ('A mi saját újságunk') egy kéthetente megjelenő võro nyelvű újság. 26 köziskolában tartanak heti rendszerességgel modern võro nyelvórákat (többnyire szabadon választható óraként).

A 2004-es Eurovíziós Dalfesztiválon Észtországot a Neiokõsõ együttes képviselte, akik a "Tii" című számot énekelték võro nyelven. A standard észt nyelv veszélyezteti a võro nyelvet[6], mert a kormány nem tesz jogi lépéseket a nyelv védelméért.

Hangtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magas Mély
Kerekítetlen Kerekített Kerekítetlen Kerekített
Zárt i y ɨ u
Közép e ø ɤ o
Nyílt æ ɑ

A võroban is ismert a magánhangzó-harmónia.

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bilabiális Labiodentális Alveoláris Postalveoláris Palatális Veláris Glottális
Zárhang p pʲ t tʲ k kʲ ʔ
Nazális m mʲ n nʲ ŋ ŋʲ
Réshang v vʲ s sʲ h hʲ
Approximáns l lʲ j
Pergetett r rʲ

Nyelvminta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikkelye: „Kõik inemiseq sünnüseq avvo ja õiguisi poolõst ütesugumaidsis. Näile om annõt mudsu ja süämetunnistus ja nä piät ütstõõsõga vele muudu läbi käümä.

Alapköszönések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tereq! – Szia! Jó napot!
  • (Tere) hummogust – Jó reggelt!
  • (Tere) õdagust – Jó estét!
  • Hääd üüd / hüvvä üüd – Jó éjt!
  • Näemiq – Viszlát.
  • Hüvvä / hääd nägemist – Viszontlátásra!
  • Rõõm nätäq – Örülök, hogy megismertelek.
  • Aiteh / Aitjumma – Köszönöm.
  • Kuis lätt – Hogy vagy?
  • Häste – Jól vagyok.
  • Olõq terveq tulõmast! – Üdvözlet!

Fontos szavak és kifejezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • jah / jaa – igen
  • ei – nem
  • ma olõ – Én vagyok
  • maq, saq, tä – Én, te, ő
  • miiq, tiiq, nääq – mi, ti ők
  • seo – ez
  • taa / tuu – az
  • muidoki – természetesen
  • Mul om – Nekem van
  • Sul om – Neked van
  • Kas sul om? – Van neked?
  • Mul olõ-õiq – Nekem nincs.
  • üts, kats, kolm, neli, viis – egy, kettő, három, négy, öt
  • kuus, säidse, katõsa, ütesä, kümme – hat, hét, nyolc, kilenc, tíz
  • sada, tuhat, mill'on – száz, ezer, millió
  • vabandust / pallõ andis – sajnálom, elnézést
  • vesi – víz
  • Eesti – Észtország
  • Võromaa – Võroföld
  • võro kiil – võro nyelv
  • võrokõnõ – võro (személy)
  • eestläne – észt (személy)
  • saa-i arvo – Nem értem
  • saa arvo – (Én) értem
  • Kas võro kiilt mõistat? – Tudsz võroul?
  • Kas inglüse kiilt kõnõlõt? – Beszélsz angolul?
  • Ma olõ ingläne / ameeriklanõ / kanadalanõ / austraallanõ / vahtsõmeremaalanõ / iirläne / sotlanõ – Angol / Amerikai / Kanadai / Ausztrál / Új-Zélandi / Ír / Skót vagyok.
  • Kon sa elät / kon ti elät? – Hol laksz?

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. EESTI EMAKEELEGA PÜSIELANIKUD MURDEKEELE OSKUSE JA SOO JÄRGI, 31. DETSEMBER 2011. Pub.stat.ee. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  2. Võro Instituut » Welcome!. Wi.ee. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  3. Võro Instituut » Võro language. Wi.ee. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  4. Võro language and alphabet. Omniglot.com. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  5. Pajusalu, Karl: The reforming of the Southern Finnic language area. The Quasquicentennial of the Finno-Ugrian Society. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia = Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 258 (PDF), 2009. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  6. UNESCO Atlas of the World's Languages in danger. Unesco.org. (Hozzáférés: 2014. november 3.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Võro language című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
võro nyelvű változatát!