Lulei számi nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lulei számi
Julevsábme
Beszélik Svédország Svéd
Norvégia Norvég
Terület Skandinávia
Beszélők száma 2000 körül fő
Nyelvcsalád Uráli
   Finnugor
    Számi
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Norvégia Norvég
Svédország Svéd
Nyelvkódok
ISO 639-1 smj
ISO 639-2 smj

A lulei számi (vagy néha luleszámi) nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozó számi (lapp) nyelvek északi-csoportjába tartozó nyelv. Legközelebbi rokonnyelvei a pitei számi és a tényleges északi számi.

Beszélőinek száma mintegy 2000 fő. Legnagyobb részük Svédországban lakik, a többiek Norvégiában. Svédországban Jokkmokkban található a Számi oktatási központ, ahol a kézművesség mellett luleszámiul is lehet tanulni, ugyanitt Számi múzeum is van. A norvég területen a Bodői Főiskolán van lehetőség luleszámi nyelv tanulására, itt tanárokat is képeznek.

A személyes névmások a lulei és az északi számi nyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő táblázatban a két nagyon közel álló rokon nyelv személyes névmásai láthatók:

  Magyar Lulei Északi
1.személy (egyes) én mån mon, mun
2.személy (egyes) te dån don
3.személy (egyes) ő sån son
1.személy (kettes) mi ketten måj moai
2.személy (kettes) ti ketten dåj doai
3.személy (kettes) ők ketten såj soai
1.személy (többes) mi mij mii
2.személy (többes) ti dij dii
3.személy (többes) ők sij sii

Igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban nem a teljes ragozás látható, csakis a páros szótagszámú -at, -et, -ot és -åt végű igék jelen idejű ragozása. A lulei számi nyelvben van ugyanis páros és páratlan szótagszám szerinti igeragozás. Ezenkívül, és ezt a névszóragozásnál is meg kell említeni, a számi nyelvek egyik sajátossága a fokváltakozás. Ez látható az igeragozásban is, amikor a tővégi mássalhangzó-kapcsolat megváltozik. Erős foknak hívják azt, amikor a ragozott alakban a mássalhangzó-kapcsolat ugyanolyan marad, mint a főnévi igenévben volt.

  viedtjat boahtet doalvvot bårråt
mån viettjav boadáv doalvov båråv
dån viettja boadá doalvo bårå
sån viedtjá boahtá doalvvu bårrå
måj viedtjin båhtin doalvvun bårrin
dåj viedjabihtte boahtebihtte doalvvubihtte bårråbihtte
såj viedtjaba boahteba doalvvoba bårråba
mij viedtjap boahtep doalvvop bårråp
dij viedtjabihtit boahtebihtit doalvvobihtit bårråbihtit
sij viedtji båhti doalvvu bårri

Közelebb a magyar nyelvhez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lulei számi nyelv, az északi számival szemben, úgy tűnik, néha közelebbi rokonságban áll. Vannak olyan rokonszavak, amelyek a lulei számiban megmaradtak (vannak jelen), míg az északi számiban nem találni őket. Ilyen szó például az öv, ami luleiül avve, míg északiul boagán.

Példaszövegek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fentebb hallható nő a következő - rokon - szavakat sorolja fel:

bealle - fél (db)
beallje - fél
balvva - felhő
tjálmme - szem
tjoarve - szarv
tjuohte - száz
giehta - kéz
goahte - ház
guolle - hal
gullat - hall
galgat - kell
dálvve - tél
diehtet - tud
mij - mi
dij - ti
avve - öv
njuolla - nyíl
varra - vér
njoallot - nyal
njiellat - nyel
akta - egy
guokta - kettő
gålmmå - három
niellja - négy
vihtta - öt
guhtta - hat
Számi nyelvek
akkala számi (kihalt) | inari számi | kemi számi (kihalt) | kildini számi | lulei számi | északi számi | pitei számi | kolta számi | déli számi | teri számi | umei számi


Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Luulajansaame című finn Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.