Vepsze nyelv
| Vepsze vepsän kel' |
|
| Beszélik | Oroszország |
| Terület | Vepsze Autonóm Vidéki körzet, Karél Köztársaság, Vologda járás |
| Beszélők száma | 6355 (1989), 8240 (2002) fő |
| Nyelvcsalád | Uráli Vepsze |
| Írásrendszer | cirill írás, latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | - |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | nincs |
| ISO 639-2 | fiu |
A vepsze, amelyet a vepszék beszélnek, a finnugor nyelvek balti finn ágába tartozó nyelv. A Szovjetunió statisztikái szerint az 1970-es évek végén 8000 vepsze nemzetiségű személy élt. Az 1989-es népszámláláskor 6355 ember vallotta anyanyelvének a vepszét.
A nyelvnek beszélői elhelyezkedése szerint három nyelvjárása van: az északi vepsze (Onyega-tó vidéke, a Syväri folyótól északra terjedő területek), a középső vepsze (Szentpétervár tájéka), és a déli vepsze (Vologda járás). Az északi nyelvjárás élesebben elkülönül a másik kettőtől, mint azok egymástól; ennek ellenére a különböző nyelvjárások beszélői megértik egymást. A már említett északi nyelvjárás beszélői magukat l'üd'ińiknek, lűdnek tekintik.
A lüd közel áll a vepszéhez, de sok szál kapcsolja a karjalaihoz is.
A harmincas évekbem létrehoztak egy vepsze irodalmi nyelvet, és megkísérelték az anyanyelvi oktatást is. A vepszék azonban erre nem tartottak igényt.
A nyelv meglehetősen hasonlít a karjalai nyelvre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Hangtan
A vepsze magánhangzó rendszer fonémái:
| i, ü | u |
| e, ö | o |
| ä | a |
Az u és i kettőshangzóképző magánhangzók. Kettőshangzók például az ou, uu, üu, illetve az ai, ei, ii, ui, äi, öi, üi. A mássalhangzók alkalmilag lágyulnak, amennyiben utánuk felső nyelvállású magánhangzó áll, például śidoda 'köt', ńene 'ezek'. A vepsze – ellentétben a többi balti-finn nyelvvel – nem ismeri a mássalhangzók fokváltakozását. A magánhangzó-harmónia is csupán részleges.
A hangsúly általában az első szótagra esik.
[szerkesztés] Nyelvtan
A vepsze ragozó nyelv.
[szerkesztés] Főnevek
A nyelvben 12 nyelvtani eset létezik:
| Eset | Egyes szám | Többes szám |
|---|---|---|
| Alanyeset | nado (sógornő) | nadod |
| Birtokos eset | nadon | nadoid'en |
| Tárgyeset | nadon, nado | nadod |
| Részes tárgyeset | nadod | nadoid |
| Translativus | nadoks | nadoikš |
| Abessivus | nadota | nadoita |
| Innesivus-Elativus | nados | nadoiš |
| Illativus | nadoho | nadoihe |
| Adessivus-Ablativus | nadou | nadoil' |
| Allativus | nadole | nadoil'e |
| Instructivus | rubl'iń (rubellel) | (-) |
[szerkesztés] Személyes névmások
A személyes névmások finnugor eredetűek:
| Személy | Egyes szám | Többes szám |
|---|---|---|
| 1. | m´ińa | m´ii |
| 2. | śińa | t´ii |
| 3. | h´än | h´ii |
| Toda 'hozni' | |||
|---|---|---|---|
| E/1 | ton 'hozok' | T/1 | tomai 'hoztok' |
| E/2 | tod | T/2 | totai |
| E/3 | tob | T/3 | todas |
[szerkesztés] Igék
A vepszében az igének három módja van: kijelentő, feltételes és felszólító. Az igeidők lehetnek egyszerűek (jelen és imperfectum), valamint összetettek (perfectum és plusquamperfectum). Az imperfectum jele az -i, például: toin, toid, toi 'hoztam, hoztál, hozta'. A tagadást tagadó ige segítségével fejezhető ki: en to 'nem hozok', ed to 'nem hozol', ii to 'nem hoz'.
A jobb oldalon a toda 'hozni' ige ragozása látható jelen időben, kijelentő módban.
[szerkesztés] Számok
| Szám | Vepszéül |
| 1 | ükś |
| 2 | kakś |
| 3 | kuume |
| 4 | ńel'l' |
| 5 | v´iž |
| 6 | kuź |
| 7 | śiičeme |
| 8 | kahesa |
| 9 | ühesa |
| 10 | k´ümńe |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- (angol) Az Ethnologue jelentése a vepszéről
- (angol) The Peoples of the Red Book: THE VEPS
- (angol) (vepsze) VEPS.ORG
- (orosz) (angol) (vepsze) KODIMA.NAROD.RU
[szerkesztés] Forrásművek
- Nyelvrokonaink. Szerkesztette Nanovfszky György, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000. ISBN 9630034247
