Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia
Wikipedia-logo-v2-en.png
Www.wikipedia.org screenshot 2013.png
A Wikipédia többnyelvű portálja mutatja
a különböző nyelvű változatokat
URL http://www.wikipedia.org/
Kereskedelmi? Nem
Oldal típusa Internetes enciklopédia
Regisztráció Opcionális
Elérhető nyelv(ek) 240 aktív változat (összesen 287)[1]
Szolgáltató Wikimédia Alapítvány
Alapító Jimmy Wales, Larry Sanger [2]

A Wikipédia többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes világenciklopédia. A Wikipédiát a Wikimédia Alapítvány üzemelteti – egy floridai központú nonprofit alapítvány –, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi.

A Wikipédia magában foglalja a különböző nyelvi változatait is, köztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat 2012. július 13-án elérte a 4 milliós szócikkszámot[3]; ez a világ legnagyobb enciklopédikus műve. A 286 különböző nyelvű változatban összesen (az angollal együtt) több mint 30 millió szócikk olvasható és szerkeszthető, és több mint 39 millió felhasználó szerkeszti őket világszerte.[4] Az internet tíz népszerű szolgáltatása közül az Index-olvasók a Wikipédiát 2010-ben a harmadik leginkább pótolhatatlannak választották (a Google-t és a YouTube-ot követően).[5]

A Wikipédia név a wiki és az enciklopédia szavakból ered. Bár gyakori, hogy a Wikipédiára „Wiki”-ként hivatkoznak (lévén ez a legnagyobb wiki rendszer) ez az elnevezés helytelen, mert több tízezer független, „wiki-rendszerű” oldal üzemel az interneten, melyek jelentős része nem enciklopédia formájú.

Jellemzők

Jimmy Wales, a Wikipédia egyik alapítója

A Wikipédia projekt három alapvonása:

  1. A Wikipédia elsődlegesen enciklopédia, vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve);
  2. a Wikipédia egy wiki, és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető;
  3. a Wikipédia nyílt tartalmú, és a Creative Commons Nevezd meg! Így add tovább! 3.0 szabályai vonatkoznak rá.

A Wikipédiát a Nupediához (a Wikipédia elődjéhez) hasonlóan támogatja Richard Stallman, a szabadszoftver-mozgalom és a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány, FSF) alapítója; Stallman többször említette a „szabad, univerzális enciklopédia” hasznosságát még a Nupedia és a Wikipédia alapítása előtt.

A Wikipédia tágra nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetén, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető. A résztvevők egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy idővel ezek a hibák csökkennek, és az egyes cikkek minősége javulni fog.

Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget („fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat („hüje aki ólvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia „vandalizmusnak” nevezi. A projekt nyílt természete ezt ugyan lehetővé teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden résztvevőnek megvan a lehetősége az ilyen firkák eltüntetésére, a megelőző állapot visszaállítására. Ha ez egy lapnál túl sokszor fordul elő, akkor ez a lap „lezárható”, és így csak az adminisztrátorok tudják azt módosítani; erre általában azonban nincs szükség.

Vezérelvek

A Wikipédia egyik alapelve a pártatlanság

A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Néhány közülük:

  1. A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkek egyetlen „objektív” nézőpontból legyenek megközelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt. A semleges nézőpont szócikk ezt részletezi.
  2. Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezéséről, lásd az elnevezési szokásokat.
  3. A szerkesztők vitalapokon beszélhetik meg esetleges nézeteltéréseiket, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni. Szerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatnak. Lásd a vitalapokról és a szerkesztési irányelvekről szóló cikkeket. Amennyiben több szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkülönbségek merülnének fel, azokat a Kocsmafal megfelelő szekciójában lehet bejelenteni.
  4. Bizonyos típusú szócikkek nem illenek a szó szoros értelmében egy enciklopédiába, ezért a Wikipédia-szócikkek nem szótári szemelvények és nem fórumok: mire nem való a Wikipédia.
  5. A Wikipédia-közösség maga is sok szabály ötletével hozakodott elő, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszerűségnek örvendő szabály: „Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételtől, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad.” Ezek után kész csoda, hogy (főleg az angol) Wikipédia ilyen fegyelmezetten és pozitív hangulatban bővül.

Szerkesztőség

A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák és általában értelmes ember írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is.

A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek rá, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.

A Wikipédia létének első tizenhárom hónapjában Sanger fizetett alkalmazottként dolgozott. Feladata a Wikipédia (és a Nupedia) felügyelete volt; ő döntött azokban a kérdésekben, amelyekben a közösség nem tudott megegyezni. Később nem jutott pénz a fizetésére, emiatt 2002 februárjában távozott.

Larry korábbi feladatainak egy részét Jimmy és a wikipédisták egész közössége vette át. Más korábbi és jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopédián, köztük Tim Shell, a Bomis egyik társalapítója, valamint Jason Richey és Toan Vo programozók.

Története

A 2002. szeptember 28-i kezdőlap

Az angol Wikipédia 2001. január 15. óta folyamatosan működik.

Érdekesség, hogy a Galaxis útikalauz stopposoknak c. regényben már az 1970-es évek végén megjelent a wiki alapötlete, a szócikkek szabad szerkeszthetősége: a Galaxisról szóló útikönyvet ugyanis számtalan utazó írhatja és módosíthatja. (A Föld bolygóról például az alábbi szócikk olvasható benne: „Jobbára ártalmatlan.”)

A magyar változat 2001. szeptember 5-én indult és 2003. július 8-án született újjá. (Lásd: magyar Wikipédia.)

Szoftver és hardver

A Wikipédia 10 000 – 35 000 oldallekérést kap másodpercenként (napszaktól függően).[6] Több mint 100 szerver áll rendelkezésre a forgalom kezelésére.
A számítógépes rendszer felépítésének vázlata (2008 november)

Az a program, melyen eredetileg a Wikipédia futott, a UseModWiki volt, amit Clifford Adams írt (kódneve „Phase I”). 2002 januárjában a Wikipédia PHP wiki szoftveren kezdett futni, ami már MySQL-adatbázist használt, és számos, kifejezetten a Wikipédia projekt számára készített lehetőséget tartalmazott, melyet Magnus Manske hozott létre („Phase II”). Rövid idő elteltével azonban a letöltés annyira lelassult, hogy a szerkesztés gyakorlatilag lehetetlenné vált; a többkörös módosítások is csupán átmeneti javulást eredményeztek. Ekkor Lee Daniel Crocker az alapoktól újraírta a programot; az új, lényegesen jobb képességű program 2002 júliusa óta működik („Phase III”). Azóta Brion Vibber, a Wikipédia fejlesztője vállal vezető szerepet a hibák elhárításában és az adatbázis teljesítményének növelésében.

A projekt saját szervereken fut San Diegóban, melyek az egész Wikipédia rendszerért, valamint a levelezőlistákért felelősek.

A főszerver (2003 közepén) dual Athlon 1700+ CPU-t és 2 GB RAM-ot tartalmazott, Red Hat Linux operációs rendszer alatt futott, és Apache webszervert használt.

2004 végére a Wikimédia projekteket 29 szerver szolgálta ki, melyek változatos konfigurációkban készültek; legtöbbjük Intel Pentium 4 processzort, 1-8 GB RAM-ot és több tíz GB háttértárat tartalmazott, a két fő szerver pedig dual AMD Opteront, 4-8 GB memóriát és 4-6 darab 70-150 GB-os merevlemezt foglalt magába.

2005 januárjában a projekt 39, csakis erre a célra szolgáló szerveren futott Floridában. A konfiguráció egy különálló MySQL-en működő fő adatbázisszervert, 21 Apache szoftverrel futó hálózati (web)szervert és 7 Squid alszervert foglalt magába. 2005 szeptemberére a szerverek száma száz fölé emelkedett; ezek már a világ négy különböző helyén működnek.

2008-ban 324 szerver futott, ebből 107 a külső folyamatokkal, 193 a belső folyamatokkal, 24 pedig egyéb dolgokkal foglalkozott (pl. mail és IRC)

Statisztikák: a szócikkek száma és a Wikipédia „mélysége”

Mobiltelefonon is lehet a Wikipédiát böngészni

Statisztikai céllal elsősorban a szócikkek száma szerint szokták összevetni a Wikipédiákat (e téren a magyar Wikipédia 2013-ban a 22. helyen állt)[7]. Ez azonban némileg megtévesztő, mert egyes Wikipédiákban olyan terjedelmet (például automatikusan generált településsablonokat) is elfogadnak szócikknek, amely másutt csonknak vagy akár szubcsonknak minősülne.

Ezért vezették be az ún. „mélység” fogalmát,[1] amely a szócikkek számán túlmenően az egyes Wikipédiák aktivitásáról is valamiféle hozzávetőleges képet ad. Kiszámítási módja: (szerkesztések/cikkek) × (nemcikkek/cikkek) × (1 − csonkarány) – vagyis azt jelzi, hány szerkesztés jut az egyes cikkekre átlagosan (a cikknévtéren kívüli szerkesztéseket is beleértve), hány „nemcikk” jut egy cikkre, és a cikkek mekkora hányada tesz ki többet egy csonknál. Abban a szélsőséges esetben, ha annyi szerkesztés történt, ahány szócikk van, a cikkeken kívül ugyanannyi egyéb tartalom van az adott Wikipédiában (átirányítások, vitalapok, közösségi lapok, sablonok, képleírások, segítséglapok stb.), továbbá egyetlen csonknak minősített cikk sincsen, akkor a szerkesztések és a cikkek hányadosa 1, a nemcikkek és a cikkek hányadosa 1, a csonkarány 1-gyel való különbsége szintén annyi, így a szorzat is 1 lesz. Ha viszont például egy cikkre átlagosan 20 szerkesztés jut, kétszer annyi nemcikk van, mint ahány cikk, ugyanakkor a cikkek egyötöde csonk, az 20 × 2 × 0,8 = 32-t ad eredményül.

A 10 000 fölötti szócikkszámú Wikipédiákat összevetve, 2010. július 31‑i adatok alapján az angolnál ez az érték 528 (mind közül a legmagasabb), a malájnál 374, a hébernél 209, az arabnál 194, a spanyolnál 190, a töröknél 178, a franciánál 140, a thainál 108, a bengálinál 102, a perzsánál 99, az orosznál 92, a németnél 88, a bosnyáknál 81, a magyarnál pedig 79 – ezzel a 14. helyen áll, a nagyobb szócikkszámúak közül megelőzve a portugál (77), az olasz (75), a kínai (72), a japán (49), a finn (39), a svéd (35), az ukrán (31), a holland (30), a norvég (24), a katalán (18) és a lengyel (12) Wikipédiát. A 10 000-nél több szócikkű Wikipédiák mezőnyét a piemontei (3), az ido (2), a cebuano és a gudzsaráti (1), végül a waray, az aromán és a haiti (0) zárja.

A Wikipédia elődei

Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig.

A korai arab muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. A legfontosabbak közé sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Rází tudományos enciklopédiáját, al-Kindí figyelemre méltó, 270 kötet terjedelmű irodalmi munkásságát és Ibn Szina (Avicenna) gyógytudományi enciklopédiáját, mely évszázadokon keresztül a legmegbízhatóbb forrása volt az orvoslásnak. Szintén figyelelmre méltó al-Tabrí, al-Maszúdí, Ibn al-Athír és Ibn Haldún műve, a Mukadimma, mely máig érvényes intelmeket tartalmaz az írott forrásokba vetett bizalommal kapcsolatban. Az isznadiszlám szokása, mely az okiratok igazsághoz való hűségét, a források beható elemzését és a szkeptikus kutatást hangsúlyozza, mérhetetlen hatást gyakorolt a kutatás és szerkesztés módszereinek fejlődésére.

Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles körben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot munkássága nyomán (l. Encyclopédie). Európa nagy egyetemi könyvtárai tanúskodnak az elmúlt ezer év monumentális enciklopédikus vállalkozásairól. A leggyakrabban használt enciklopédiát az angol világban az Encyclopædia Britannica, spanyol nyelvterületeken az Enciclopedia Universal Illustrada, Németországban a Meyer's Konversationslexikon és a Brockhaus, míg Magyarországon a Révai nagy lexikona. További információk az enciklopédia címszóban érhetők el.

Legelőször H. G. Wells foglalkozott a nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ötletével az 1937-es World Brain című novellájában. Vannevar Bush 1945-ös jövőképe, az As We May Think, egy mikrofilm alapú mesterséges emlékezetet, a Memexet ábrázolta. Ted Nelson 1960-as Project Xanaduja is fontos mérföldkő ezen az úton.

Az internet fejlődésével sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy megpróbáljanak létrehozni egy online enciklopédiát; lásd az internetes enciklopédiák történelmét.

A Wikipédia a kultúrában

  • A Wikipédiáról nevezték el a 2008-ban felfedezett 274301 Wikipedia kisbolygót.

Lásd még

Digitális enciklopédiák

Wikipédia Internet Archívum

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wikipedia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

További információk

Weboldalak

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wikipédia témájú médiaállományokat.

Irodalom

  • Robert E. Cummings: Lazy Virtues: Teaching Writing in the Age of Wikipedia (honlap, Signpost, Amazon)
  • Phoebe Ayers, Charles Matthews, Ben Yates: How Wikipedia Works: And How You Can Be a Part of It (honlap, Amazon)
  • Andrew Dalby: The World and Wikipedia (Amazon)
  • Dan O'Sullivan: Wikipedia: A new Community of Practice? (amazon)