Jimmy Wales

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jimmy Wales
Jimmy Wales Fundraiser Appeal edit.jpg
Jimmy Wales 2008 decemberében
Születéskori neve Jimmy Donal Wales
Született 1966. augusztus 7. (47 éves)
Huntsville, Alabama, USA
Nemzetisége amerikai
Házastársa Kate Garvey
Foglalkozása internetes vállalkozó
Iskolái Auburn University
Beceneve Jimbo (online nicknév)[1]
Díjak EFF Pioneer Award (2006)
The Economist Business Process Award (2008)
The Global Brand Icon of the Year Award (2008)

Jimmy Wales weboldala
Jimmy Wales blogja
Jimmy Wales az IMDb-n

Jimmy Donal „Jimbo” Wales (Huntsville, Alabama, 1966. augusztus 7.[2]) amerikai internetes vállalkozó, a Wikipédia társalapítója, a Wikimédia Alapítvány, a Wikia Search alapítója.[3][4][5]

Wales magániskolában tanult, majd mesterfokozatú diplomát szerzett pénzügyi területen. Az egyetem elvégzése után egy chicagoi cégnél dolgozott kutatási igazgatóként.[1] 1996-ban két partner segítségével létrehozta a Bomis internetes portált, mely férfiakat célzott meg tartalmával. A Bomis biztosította a tárhelyet és a kezdeti anyagi fedezetet a Nupédia (2000–2003) és később a Wikipédia internetes lexikonok számára.[4][6]

2001-ben Larry Sangerrel és másokkal közösen Wales segített létrehozni a Wikipédiát, a szabad, nyílt tartalmú enciklopédiát, melyet az olvasói szerkesztenek, s ami hamarosan rendkívüli növekedésnek indult és nagy népszerűséget ért el.[7][8] Ahogy a Wikipédia egyre nőtt, Wales lett a projekt szószólója és reklámozója.[9] Walest hagyományosan a Wikipédia társalapítójának szokás nevezni, bár ő egyedüli alapítónak tekinti magát.[10][11] A Wikimédia Alapítvány, a Wikipédiát és társprojektjeit üzemeltető nonprofit alapítvány kuratóriumának tagja, a kuratórium által számára létrehozott „közösségalapító” cím birtokosa.[12] 2004-ben Angela Beesley kuratóriumi taggal közösen létrehozta a Wikiát, mely egy magántulajdonban lévő, ingyenes webtárhely-szolgáltatást nyújtó vállalkozás.[13]

Wales kétszer nősült, második feleségétől, Christine-től van egy lánya; jelenleg külön élnek. Jimmy Wales magát az objektivizmus és a libertarianizmus követőjének vallja.[1] 2006-ban a Wikipédia létrehozásában való közreműködéséért a Time magazin a világ egyik legbefolyásosabb emberének nevezte.[14] Wales a Wikipédia de facto vezetője,[4][15] bár pontos pozíciója vita tárgya a sajtóban és a nyilvánosság előtt is.[16]

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wales az alabamai Huntsville-ben született.[6] Születési idejéről eltérő források találhatóak, a házassági bizonyítványa és más források szerint augusztus 7-én született,[2] míg a jogosítványában augusztus 8. szerepel.[17] Gyermekkorában az (azóta nyugdíjba vonult) édesapja, Jimmy,[18] vegyesboltot üzemeltetett. Édesanyja, Doris és nagymamája, Erma (Irma) „az egyetemes tanintézmény” hagyományaira alapozva kis magániskolát vezetett, ahol maga Wales is tanult.[6][19] Osztályában összesen négy gyerek volt (ő és testvérei), így az iskolában az alsó és a felső tagozatokat külön-külön összevonták.[1] A diákoknak meglehetősen nagy szabadság jutott abban, hogy azt tanulják, amit akarnak, az iskola oktatási filozófiája a Montessori-módszeren alapult. Wales, aki imádott olvasni,[4] ez idő alatt hosszú órákat töltött a World Book Encyclopedia és a Britannica Encyclopedia tanulmányozásával.[1]

A 8. osztály elvégzése után Wales az egyetemi felkészítő iskolába, a Randolph Schoolba jelentkezett,[20] ahol igen korán felismerték a kifejezetten diákok számára létrehozott számítógépes labor és más technológiai eszközök adta lehetőségeket. Tizenhat évesen végzett.[21] Az itteni tandíj igen magas volt, de ahogy Wales nyilatkozta: „a tanulás a mi családunkban szenvedély volt… A tudásszerzés és tanulás hagyományos megközelítését valljuk, mint a sikeres élet megalapozását.”[1]

Először az Auburn Universityre járt, itt alapképzésben részesült pénzügyi területen, majd diplomáját az Alabamai Egyetemen (University of Alabama) szerezte. Ezt követően ugyanitt, majd az Indiana Universityn közgazdasági PhD képzésre járt.[1][6][21] Ezalatt mindkét egyetemen oktatott, de végül nem írta meg a doktori disszertációját, amit ő maga az unatkozás számlájára ír.[1][6]

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chicagói munkája és a Bomis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994-ben, a doktori disszertációja befejezése helyett Wales a Chicago Options Associates nevű, határidős szerződésekkel és opciós ügyletekkel foglalkozó cégnél kezdett dolgozni.[1][13][22] Daniel Pink (Wired magazin) szerint Wales „eleget keresett ahhoz, hogy eltartsa magát és a feleségét az életük hátralevő részében”.[19]

Wales már régóta internetfüggő volt és gyakran töltötte az idejét számítógépes kódok írásával.[23] Alabamai tanulmányai során a MUD-szerepjáték (egyfajta szöveges, több játékost igénylő szerepjáték) megszállottja lett, itt tapasztalta meg először a számítógépes hálózatok szerepét a kollaborációban.[8][21]

A Netscape 1995-ös első tőzsdei megjelenése inspirálta, hogy internetes vállalkozó legyen,[21] így 1996-ban két partnerrel közösen létrehozta a Bomis nevű webportált.[8][19] A honlapon felhasználók által készített webringek szerepeltek, amik a The Atlantic Monthly szerint hamarosan az internet Playboyává tették a portált.[8] Egy ideig a cég erotikus fényképeket is árult;[24] Wales „férfiakat megcélzó keresőmotorként” jellemezte a honlapot.[1][6][25]

A Bomis nem ért el nagy sikereket, viszont 2000 márciusában tárhelyet és kezdeti finanszírozást biztosított a Nupédia projekt számára.[6][19][26]

Larry Sanger, akit Wales a Nupédia főszerkesztői posztjával bízott meg

A Nupedia és a Wikipédia alapjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a Bomis anyagi nehézségekkel küszködött, mégis ellátta Wales szenvedélyének, az online enciklopédiának a finanszírozását.[6] Még az 1990-es évek elején Wales egy online csoport moderátori szerepét töltötte be, ahol az objektivizmusról folyt vita. Itt ismerte meg Larry Sangert.[4] A két férfi gyakorta vitázott a filozófiai irányzatról az interneten keresztül, majd személyesen is találkoztak, és végül barátok lettek.[4] Mikor évekkel később Wales elkezdte megvalósítani az enciklopédia-projektjét, felkérte az akkor az Ohiói Állami Egyetemen filozófiai doktori képzésben résztvevő Sangert, hogy legyen a 2000 márciusában induló Nupédia, a nyílt tartalmú, szakértők által ellenőrzött online enciklopédia főszerkesztője.[1][6]

A cél az volt, hogy szakértők által írt szócikkek szülessenek, illetve hogy a bejegyzések mellett reklámfelületet értékesítsenek profitszerzés céljából.[4] A projektet kiterjedt ellenőrzés jellemezte, mellyel a szócikkek minőségét akarták szabályozni, hogy megfeleljen egy professzionális nyomtatott enciklopédia minőségének.[27]

Az elképzelés az volt, hogy több ezer önkéntes cikkeket fog írni egy online enciklopédiába, minden nyelven. A munka megszervezése egy rendkívül felülről lefelé működő, szervezett, akadémiai, régies szellemben folyt. Nem volt túl buzdító az önkéntes írók számára, mert volt egy csomó akadémiai ellenőrző tanácsunk, akik kritizálták a cikkeket és véleményt nyilvánítottak róluk. Olyan volt, mint mikor beadsz egy dolgozatot az iskolában, és tulajdonképpen elrettentett a részvételtől.
– Jimmy Wales a Nupediáról, 2007. január 31., New Scientist.[28]

2001-ben Sangert Ben Kovitz programozó megismertette a wiki koncepciójával, miután Sanger a Nupedia lassú növekedésére panaszkodott, aminek a szócikkek beadásának nehézkes procedúrája volt a fő okozója.[8] Kovitz úgy vélte, a wikimodell használata segíthet a Nupediának megszabadulni a problémáitól, mivel a szoftver segítségével a felhasználók egyidejűleg tudták használni a felületet.[8] Sanger jónak tartotta az ötletet, majd elővezette Walesnek is, akivel közösen létrehozták a Nupedia wikifelületét 2001. január 10-én.[8] Eredeti tervük az volt, hogy a felhasználók a wikifelület segítségével létrehozzák a szócikkeket, amiket a Nupedia szakértői ellenőriznek, mielőtt az az olvasók számára is megjelenik. A szakértők többsége azonban nem üdvözölte a változtatást, attól tartottak, hogy az amatőr és a professzionális munka összekeveredése negatív hatással lenne az enciklopédia hitelére és tartalmának minőségére.[29] Így a wiki projekt, melyet Sanger „Wikipedia” névre keresztelt,[10] egy különálló tartománynéven született meg, öt nappal később.[22][26] Gyors növekedése miatt a Wikipédia vált a vezető projektté, a Nupedia népszerűsége hallatlanul visszaesett.

A Wikipédia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sem Sanger, sem Wales nem várt sokat a Wikipédiától.[8][22] Wales reménykedett, hogy talán a sok „szemét” között lesz néhány értékes cikkalap a Nupedia számára.[22] Mindkettejük legnagyobb meglepetésére néhány nap leforgása alatt a Wikipédia szócikkszáma meghaladta a Nupediáét és összeállt egy kis szerkesztői közösség is.[8][13] A projektben részt vevők közül sokan ismerték a szabad kultúra mozgalmat és akárcsak maga Wales, hittek a nyílt tartalmakban.[29] Kialakult egy biztos alapokon nyugvó, önszabályozó szerkesztői gárda, akik jelentősen hozzájárultak az enciklopédia növekedéséhez.[6]

A Wikipédia kezdeti fejlesztéseinek nagy részét Sanger végezte,[7][10] míg Wales biztosította hozzá az anyagi forrásokat. Sanger a Slashdot számára készült visszaemlékezésben 2005-ben kijelentette, hogy „a nyílt tartalmú, kollaboratív enciklopédia ötlete, ahol hétköznapi emberek szerkeszthetnek, teljes egészében Jimmy ötlete volt”, nem az övé, Wales őt bízta meg a fejlesztéssel.[30]

Sanger egyszerre dolgozott a Nupediának és a Wikipédiának, míg végül 2002 februárjában a Bomis nem finanszírozta tovább a pozícióját,[31] Sanger pedig mindkét projektet otthagyta 2002. március 1-jén.[32][33] Wales a kezdeti szakaszban maga finanszírozta a projektet,[7][34] és Sanger távozása előtt reklámhelyekkel kívánta volna biztosítani az anyagi forrásokat, ám ekkor felmerült az alapítvány lehetősége.[35]

Vitás kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wales kijelentette, hogy ő a Wikipédia egyedüli alapítója,[11] és nyilvánosan elutasította Sanger társalapítói megnevezését. Már 2001 szeptemberében a The New York Times is társalapítókként nevezi meg Walest és Sangert, 2002 januárjában pedig a Wikipédia első sajtóközleménye is alapítónak nevezi mindkettejüket.[36][37] Ugyanezen év augusztusában Wales társalapítónak nevezte magát.[38] Sanger a saját honlapján összegyűjtött számos olyan forrást, amelyek szerinte a társalapítói voltukat bizonyítják.[10][39] Például a korai híradások és sajtóközlemények is társalapítóként hivatkoznak Walesre és Sangerre.[10] A The Boston Globe 2006 februárjában Walestől idéz, miszerint Sanger állítása „nevetséges”,[40] 2009 áprilisában pedig Wales azon a véleményen volt, hogy „az egész vita butaság”.[41]

2005-ben Wales kivette a róla szóló angol Wikipédia-szócikkből a Sangerre vonatkozó társalapítói hivatkozásokat.[42][43] Sanger véleménye szerint „Jimmy megpróbálja újraírni a történelmet. De ez egy hiábavaló törekvés, mert a nyíltan átlátható és maximum kommunikációra törekvő szép új világunkban az igazság úgyis kiderül.”[25][44] Wales mindezek mellett a Bomis szócikkében is megpróbálta átírni a cég tevékenységi körére és szolgáltatásaira vonatkozó kifejezéseket, kivédve azok szexuális jellegét.[22][25] Bár Wales szerint a változtatások a tartalom pontosságának javítására irányultak,[25] elnézést kért, amiért saját életrajzát szerkesztette, ez ugyanis általánosan rosszallott dolog a Wikipédiában.[25][44]

Szerepe a projektben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wales a Wikimédia Alapítvány kuratóriumának tagjaként a 2007-es Wikimania összejövetelen.

A Slashdotnak adott 2004-es interjújában Wales kifejtette a Wikipédiáról alkotott nézetét: „Képzelj el egy világot, ahol minden egyes ember szabadon hozzájuthat az emberiség össztudásához. Ez az, amit csinálunk.”[45] A Wikipédia növekedése és népszerűsége internetes hírességgé emelte Jimmy Walest.[46] A projekt alapítása előtt Wales sosem utazott messzebb, mint Kanada vagy Mexikó, a Wikipédia népszerűsítése céljából ma már szinte a világ minden tájára eljutott.[4][23]

Wales a Wikipédia közösségében fizetés nélkül betöltött szerepét jellemezték már „jóakaratú diktátorként”, alkotmányos uralkodóként és szellemi vezetőként is.[47][48] Egyúttal ő a projekt tulajdonképpeni szóvivője.[4] Annak ellenére, hogy nem vesz részt behatóbban az enciklopédia napi működésében, Wales kifejezetten visszautasította a feltételezést, miszerint csökkenteni akarná a szerepvállalását.[47]

A Wikimédia Alapítvány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jimmy Wales 2005-ben Budapesten, a magyar Wikipédia képviselőivel való találkozón

2003 közepén Wales a floridai St. Petersburgben létrehozta a non-profit Wikimédia Alapítványt, ami a Wikipédiát és fiatalabb testvér-projektjeit támogatja.[49][50] A Wikipédiával kapcsolatos szellemi tulajdonjogok és tartománynevek az új alapítványhoz kerültek,[51] melynek célja az enciklopédia és a testvérprojektek irányelveinek biztosítása.[8] Wales mind többet foglalkozik az alapítvány projektjeinek bemutatásával és terjesztésével. Kezdetben az alapítvány elnöke és a kuratórium tagja,[52] 2006 óta az alapítvány tiszteletbeli, emeritus elnöke. Az alapítványnál végzett munkája, beleértve a különféle konferenciákon való promóciós részvételt is, fizetés nélküli.[24] Egy 2007-es interjúban kijelentette, hogy úgy véli, az, hogy „odaadományozta” a Wikipédiát az alapítványnak egyszerre volt élete „leghülyébb és legokosabb” döntése. Úgy gondolja, a Wikipédia értéke körülbelül három milliárd dollár, másrészről viszont hangsúlyozta, hogy a Wikipédia eladományozása tette lehetővé az ő személyes sikereit.[28]

Wales célja az volt, hogy egy a Vöröskereszthez hasonló nemzetközi szervezetet hozzon létre az informatika területén. Wales, annak ellenére, hogy a Wikipédia partnere a Google és a Yahoo!, elutasít minden reklámcélú tevékenységet. A Wikimédia Alapítvány adományokból tartja fenn magát, a Wikipédia lexikont, a Wikidézeteket, a Wikiszótárt, a Wikikönyvet, a Wikiforrást, a Wikifajokat, a Wikihíreket és a Meta-Wikit.

2008 márciusában Danny Wool, a Wikimédia Alapítvány egy korábbi alkalmazottja azzal vádolta meg Walest, hogy az alapítvány pénzét saját üdülési céljaira használta fel. Wool szerint Wales alapítványi hitelkártyáját is elvették részben a költekezési szokásai miatt; ezt Wales tagadta.[53] Florence Devouard, az alapítvány akkori elnöke és Brad Patrick, az átmeneti ügyvezető igazgató tagadták, hogy Wales ilyesmit követett volna el, és kijelentették, hogy Wales minden költségét rendesen elszámolta, amit pedig nem tudott számlával igazolni, kifizette saját zsebéből.[54]

2008-ban Jeffrey Vernon Merkey azt állította, hogy Wales beleszerkesztett a Merkeyről létrehozott szócikkbe (amit azóta töröltek), hogy Merkey jobb színben tűnjön fel, cserébe az alapítványnak juttatott adományért. Wales „képtelenségnek” nevezte Merkey állításait.[55][56]

Más projektek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jimmy Wales 2014-ben a CeBIT Global Conferences konferencián, a Wikipedia Zero projekt előadásán

A Wikipédia sikerén felbuzdulva Wales a közelmúltban létrehozta az üzlet-orientált Wikia céget, ami a különböző wikiket működteti és a Wikicities projektet irányítja.

Wales-t 2005-ben a Harvard egyetem jogi karának internetes jogokkal foglalkozó Berkman Center for Internet and Society tagjává választották. Ugyanabban az évben, október 3-án Wales csatlakozott a wiki technológia üzleti célú fejlesztéseivel foglalkozó Socialtext nevű vállalat igazgatósági tanácsához.

A Wikia Search a Google-lel szemben szeretné felvenni a harcot egy új internetes keresővel.

Filozófiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wales magát megrögzött objektivistának tartja.[57] Wales először akkor találkozott az irányzattal, amikor elolvasta az objektivizmus alapítójának Ayn Randnak a The Fountainhead című könyvét.[1] 1992-ben elektronikus levelezőlistát hozott létre, ahol az objektivizmusról lehetett vitatkozni.[4][58] Bár a filozófia hívőjének tartja magát,[4] úgy véli, hogy sokkal jobb munkát végez, mint más, magukat objektivistának nevező emberek, mert ő nem próbálja meg ráerőltetni a nézeteit másokra.[59]

Wales az osztrák közgazdász, Friedrich von Hayek The Use of Knowledge in Society című művét még egyetmista korában olvasta,[22] és az esszé hatással volt arra, ahogyan elképzelte a Wikipédia-projekt irányítását.[6] Hayek szerint az információ decentralizált – minden egyén csak egy kis résszel rendelkezik a kollektív tudásból, emiatt pedig a legjobb döntéseket a helyi érdekeltségű tudással rendelkezők hozzák, nem pedig egy központi szerv.[6]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jimmy Wales második feleségével, Christine-nel.

Jimmy Wales kétszer nősült, egy gyermek édesapja.[1][23] Második feleségét, Christine Rohant Chicagóban ismerte meg egy barátjának köszönhetően.[1][21] A pár a floridai Monroe megyében házasodott össze 1997 márciusában;[60] egy lányuk van,[54] jelenleg (2009) külön élnek.[61] Wales 1998-ban San Diegoba költözött, majd 2002-ben a floridai St. Petersburg-ben telepedett le,[34] ahol jelenleg (2007) is él.[21][62]

2008-ban Jimmy Wales viszonyt folytatott egy Rachel Marsden nevű kanadai konzervatív újságírónővel, aki eredetileg a Wikipédián található életrajza miatt kereste meg.[63] Miután összeférhetetlenséggel vádolták meg, Wales 2008 márciusában a saját blogján és a Wikipédiás szerkesztői lapján is közzétette, hogy valóban volt kapcsolata a nővel, de már véget ért és egyébként sem befolyásolta a Wikipédiával kapcsolatos ügyeit.[61][64][65] Marsden azonban kijelentette, hogy Wales tulajdonképpen a Wikipédián tett kijelentésével szakított vele.[66]

Díjak és elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jimmy Wales a Quadriga-díj átvételekor, 2008. október 3.
  • 2006. május 3. – EFF Pioneer Award[67]
  • 2006. május 8. – Wales szerepel a Time magazin 100 legbefolyásosabb embert közlő listáján a tudósok és gondolkodók között.[14]
  • 2006. június 3. – Wales tiszteletbeli diplomát kap az illinoisi Knox College-tól.[68]
  • 2007. január 23. – A Forbes magazin a tizenkettedik helyen listázza Walest az internetes hírességek 25-ös listáján.[69]
  • 2007 – A World Economic Forum a 2007-es év Fiatal globális vezetői közé sorolja.[70]
  • 2008 – A CORUM a The Global Brand Icon of the Year díját adományozza neki.[71]
  • 2008 – Wales a Wikimédia projektek nevében átveszi a Quadriga-díjat.[72]
  • 2008. október 30. – Wales Business Process-díjat vehet át a The Economist hetedik Annual Innovation Awards and Summit elnevezésű díjkiosztóján.[73]
  • 2009. november 4. – Wales megkapja a Nokia Foundation díját „a világháló, mint demokratikus és közreműködésre ösztönző platform forradalmasításában való részvételéért”.[74]
  • 2009. november – Wales átveheti a Monaco Media-díjat a kollaboratív tudáskeresés elősegítéséért.[75]

Publikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Robert Brooks, Jon Corson and J. Donal Wales, "The Pricing of Index Options When the Underlying Assets All Follow a Lognormal Diffusion", in Advances in Futures and Options Research, volume 7, 1994. Az absztrakt elérhető online [1].
  • Wales, Jimmy, Andrea Weckerle (2009.). „Most Define User-Generated Content Too Narrowly”. Advertising Age 80.  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n Lamb, Brian. „Q&A: Jimmy Wales, Wikipedia founder”, C-SPAN, 2005. szeptember 25. (Hozzáférés ideje: 2006. október 31.) 
  2. ^ a b Jimmy Wales. Britannica Book of the Year, 2007. (Hozzáférés: 2007. július 25.)
  3. Wikipedia: 50 languages, 1/2 million articles. Wikimedia Foundation Press Release. Wikimedia Foundation, 2004. április 25. (Hozzáférés: 2009. április 10.)
  4. ^ a b c d e f g h i j k Brain scan: The free-knowledge fundamentalist”, Technology Quarterly, The Economist, 2008. június 5. (Hozzáférés ideje: 2008. június 9.) 
  5. Keen, Andrew. „Andrew Keen on New Media”, The Independent, 2008. június 2. (Hozzáférés ideje: 2008. június 8.) 
  6. ^ a b c d e f g h i j k l Mangu-Ward, Katherine. „Wikipedia and beyond: Jimmy Wales' sprawling vision”, Reason, 2007. június 1., 21. oldal (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  7. ^ a b c Singer, Michael. „Free Encyclopedia Project Celebrates Year One”, Jupitermedia, 2002. január 16. (Hozzáférés ideje: 2008. február 27.) 
  8. ^ a b c d e f g h i j Poe, Marshall (2006. szeptember 1.). „The Hive”. The Atlantic Monthly. Hozzáférés ideje: 2008. február 29.  
  9. Halstead, Larry. „Wikipedia teams with Yahoo!”, Tampa Bay Business Journal, 2005. április 7. (Hozzáférés ideje: 2009. április 12.) 
  10. ^ a b c d e Bergstein, Brian. „Sanger says he co-started Wikipedia”, MSNBC, 2007. március 25. (Hozzáférés ideje: 2007. március 26.) 
  11. ^ a b Olson, Parmy. „A New Kid On The Wiki Block”, Forbes, 2006. október 18. (Hozzáférés ideje: 2009. március 28.) 
  12. Terdiman, Daniel: Wikimedia Foundation restructures its board. CNET News, 2008. április 30. (Hozzáférés: 2009. május 19.)
  13. ^ a b c McNichol, Tom. „Building a Wiki World”, Business 2.0, CNN, 2007. május 1. (Hozzáférés ideje: 2007. október 31.) 
  14. ^ a b Anderson, Chris. „Jimmy Wales: The (Proud) Amateur Who Created Wikipedia”, Time, 2006. április 30. (Hozzáférés ideje: 2008. február 17.) 
  15. Frith, Holden. „Wikipedia founder launches rival online encyclopaedia”, The Times, 2007. március 26. (Hozzáférés ideje: 2008. március 7.) 
  16. Evans, Mark. „Co-founder has learned to roll with the punches”, National Post, 2006. március 2. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  17. Rogoway, Mike: Wikipedia & its founder disagree on his birth date. Silicon Forest. The Oregonian, 2007. július 27. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  18. Kazek, Kelly: Geek to chic: Wikipedia founder a celebrity. The News Courier, 2006. augusztus 11. [2008. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  19. ^ a b c d Pink, Daniel H.. „The Book Stops Here”, Wired, 2005. március 13. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  20. Brown, David. „Jimmy Wales '83”, Alumni Profiles, Randolph School, 2007. december 11. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  21. ^ a b c d e f Barnett, Cynthia. „Wiki Mania”, Florida Trend, 2005. szeptember 1., 62. oldal 
  22. ^ a b c d e f Schiff, Stacy. „Know It All”, The New Yorker, 2006. július 31. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  23. ^ a b c Lipsky-Karasz, Alisa: Mr. Know-It-All. W magazine, 2008. szeptember 1. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  24. ^ a b Brennen, Jensen. „Access for All”, The Chronicle of Philanthropy, 2006. június 26. 
  25. ^ a b c d e Hansen, Evan. „Wikipedia Founder Edits Own Bio”, Wired News, 2005. december 19. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  26. ^ a b Rosenzweig, Roy (2006. június 1.). „Can History Be Open Source? Wikipedia and the Future of the Past” (reprint). The Journal of American History 93 (1), 117-146. o. Hozzáférés ideje: 2009. április 22.  
  27. Gouthro, Liane. „Building the world's biggest encyclopedia”, PC World, CNN, 2000. március 14. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  28. ^ a b Marks, Paul (2007. február 3.). „Interview with Jimmy Wales: Knowledge to the people” (video). New Scientist 193 (2589), 44. o, Kiadó: Reed Business Information. Hozzáférés ideje: 2008. október 31.  
  29. ^ a b Sidener, Jonathan. „Everyone's encyclopedia”, The San Diego Union-Tribune, 2004. december 6., C1. oldal (Hozzáférés ideje: 2009. április 22.) 
  30. Sanger, Larry. „The Early History of Nupedia and Wikipedia: A Memoir”, Slashdot, 2005. április 18. (Hozzáférés ideje: 2005. október 31.) 
  31. Sanger, Larry: What Wikipedia is and why it matters. meta.wikimedia.org. Wikimedia Foundation, 2002. január 18. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  32. Sanger, Larry: My resignation--Larry Sanger. meta.wikimedia.org. Wikimedia Foundation, 2007. március 5. (Hozzáférés: 2009. október 17.)
  33. Terdiman, Daniel: Wikipedia's co-founder eyes a Digital Universe. CNET News, 2006. január 6. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  34. ^ a b Smith, Wes. „He's the "God-King," but you can call him Jimbo”, Seattle Times, 2007. január 15. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  35. Finkelstein, Seth. „Wikipedia isn't about human potential, whatever Wales says”, The Guardian, Guardian Media Group, 2008. szeptember 25. (Hozzáférés ideje: 2009. április 27.) 
  36. Meyers, Peter. „Fact-Driven? Collegial? This Site Wants You”, The New York Times, 2001. szeptember 20., C2. oldal (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  37. Free Encyclopedia Project, Wikipedia, Creates 20,000 Articles in a Year (Wikipedia 2002 Press release)”, Wikipedia, 2002. január 15. (Hozzáférés ideje: 2009. április 4.) 
  38. Wales, Jimmy. „3apes open content web directory”, Yahoo! Tech Groups forum post, WebCite, 2002. augusztus 6. (Hozzáférés ideje: 2009. április 3.) 
  39. Mehegan, David. „Bias, sabotage haunt Wikipedia's free world”, The Boston Globe, 2006. február 12., 4. oldal (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  40. Paoletto, William. „Interview with Wikipedia Founder Jimmy Wales”, Big Oak Blog, 2009. április 2. (Hozzáférés ideje: 2009. április 2.) 
  41. Cadenhead, Rogers: Wikipedia Founder Looks Out for Number 1. cadenhead.org, 2005. december 19. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  42. Mitchell, Dan. „Insider Editing at Wikipedia”, The New York Times, 2005. december 24. (Hozzáférés ideje: 2009. április 22.) 
  43. ^ a b Blakely, Rhys: Wikipedia founder edits himself. The Times, 2007. december 20. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  44. Miller, Rob "Roblimo". „Wikipedia Founder Jimmy Wales Responds”, Slashdot, 2004. július 28. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  45. Ilse Arendse. „MySpace will fail..”, News24, 2007. április 20. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 27.) 
  46. ^ a b Cohen, Noam. „Open-Source Troubles in Wiki World”, The New York Times, 2008. március 17. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  47. Gleick, James: Wikipedians Leave Cyberspace, Meet in Egypt. The Wall Street Journal, 2008. augusztus 8. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
  48. Twist, Jo. „Open media to connect communities”, BBC News, 2005. november 5. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  49. Cadelago, Chris. „Wikimedia pegs future on education, not profit”, San Francisco Chronicle, 2008. augusztus 24. (Hozzáférés ideje: 2009. május 19.) 
  50. Neate, Rupert: Wikipedia founder Jimmy Wales goes bananas. telegraph.co.uk, 2008. november 7. (Hozzáférés: 2009. április 21.)
  51. Anthere [Florence Devouard]: Board of Trustees. wikimediafoundation.org. Wikimedia Foundation, 2004. augusztus 23. (Hozzáférés: 2009. október 17.)
  52. Moses, Asher. „Wikipedia's Jimmy Wales accused of expenses rort”, Sydney Morning Herald, 2008. március 5. (Hozzáférés ideje: 2009. október 17.) 
  53. ^ a b Kim, Ryan. „Allegations swirl around Wikipedia's Wales”, San Francisco Chronicle, 2007. március 5. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  54. Moses, Asher: More woes for Wikipedia's Jimmy Wales. Sydney Morning Herald, 2008. március 11. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
  55. Wiki boss 'edited for donation'. BBC News, 2008. március 12. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  56. Deutschman, Alan. „Why Is This Man Smiling?”, Fast Company, 2007. március 1. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  57. Runciman, David (2009. május 28.). „Like Boiling a Frog”. London Review of Books. Hozzáférés ideje: 2009. május 21.  
  58. Sirius, R.U.: Jimmy Wales Will Destroy Google. 10 Zen Monkeys, 2007. július 29. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  59. Florida Marriage Collection, 1822-1875 and 1927-2001. Ancestry.com. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  60. ^ a b Statement of Jimmy Wales (angol nyelven), 2008. március 1. (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  61. Lewine, Edward: The Encyclopedist’s Lair. New York Times, 2007. november 18. (Hozzáférés: 2008. március 7.)
  62. The Canadian Press: Canadian pundit, Wikipedia founder in messy breakup. Canadian Broadcasting Corporation, 2008. március 2. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  63. Moses, Asher. „Ex takes her revenge on Mr Wikipedia”, The Sydney Morning Herald, 2008. március 4. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  64. Bergstein, Brian. „Wikipedia's Wales defends breakup, expenses”, USA Today, 2008. március 5. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  65. Agrell, Siri. „Ms. Marsden's cyberspace breakup: tit-for-tat-for-T-shirt”, The Globe and Mail, 2008. március 4. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  66. EFF Honors Craigslist, Gigi Sohn, and Jimmy Wales with Pioneer Awards”, Kansas City infoZine News, 2006. április 28. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  67. "Knox College Honorary Degrees", knox.edu. Retrieved on 2008-10-31.
  68. Ewalt, David M.. „The Web Celeb 25”, 2007. január 23. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  69. Participants > Speakers > Jimmy Wales”, iCommonsSummit.org (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  70. Corum announces Jimmy Wales as The Global Brand Icon of the Year Award”, MattBaily.ca, 2008. szeptember 14. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) 
  71. Woodall, James: Peter Gabriel: Rocker, Human-Rights Advocate. Intelligent Life. The Economist Group. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
  72. The Economist Innovation Awards and Summit”, economist.com, 2008. október 30. (Hozzáférés ideje: 2008. november 8.) 
  73. Nokia Foundation awards the founder of Wikipedia. Nokia.com, 2009. november 4. (Hozzáférés: 2009. november 5.)
  74. Barnett, Emma. „Jimmy Wales interview: Wikipedia is focusing on accuracy”, 2009. november 17. 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Jimmy Wales témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jimmy Wales témájú médiaállományokat.