Wikipédia:Semleges nézőpont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Semleges nézőpont szócikkből átirányítva)
Tudnivalók

A semleges nézőpont vagy NPOV (Neutral Point of View) a Wikipédia egyik alapvető irányelve, amely kimondja, hogy minden cikket semleges nézőpontból, objektíven kell megírni, minden szignifikáns álláspont kellő szintű bemutatásával, elfogultság nélkül. Ez az elv vonatkozik az olvasó számára látható sablonokra, kategóriákra és portálokra is. Jimbo Wales, a Wikipédia megalapítója szerint az NPOV „abszolút és vitathatatlan”.

A semleges nézőpont egyike a Wikipédia három, a tartalomra vonatkozó irányelvének, az ellenőrizhetőség és a saját kutatás tilalma mellett. Ezek az irányelvek együttesen határozzák meg a Wikipédia fő névterébe kerülő anyagok típusát és minőségét. A három irányelv egymást kiegészíti, nem értelmezhető egymástól elkülönítve; a semleges nézőpont helyes értelmezéséhez olvasd el a másik két irányelvet is. Ezzel a három alapelvvel kapcsolatban nincs helye vitának, és nem lehet őket felülbírálni semmilyen más irányelv vagy megegyezés alapján.

A NPOV története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

NPOV a Wikipédia egyik legrégebbi irányelve.

  • A Nupedianonbias” (elfogulatlansági) irányelvét Larry Sanger írta, valamikor 2000 tavaszán vagy nyarán.
  • Jimbo Wales a Wikipédia működésének első hónapjaiban közleményt tett közzé a „semleges nézőpontról”. Az NPOV oldal későbbi verzióiban ezt a közleményt, mint az NPOV „eredeti megfogalmazását” említették.
  • Larry Sanger 2001 decemberében a semleges nézőpont egy hosszabb változatát dolgozta ki.
  • Larry első változata áthelyezésre került erre az oldalra, és a továbbiakban számos szerkesztő végzett rajta változtatásokat. A közös fejlesztés eredménye ezen az oldalon olvasható.

A semleges nézőpont[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A semleges nézőpont az egymással szemben álló nézőpontok kezelésének módja. Az irányelv lényege, hogy amennyiben egymással ütköző vélemények alakultak ki egy kérdéssel kapcsolatban, úgy ezeket tisztességesen bemutassuk, de ne helyezkedjünk egyik álláspontra sem. Minden fontos szempontot be kell mutatni, nem csak a legnépszerűbbet. Nem szabad azt állítani, hogy a legnépszerűbb nézet a helyes, vagy hogy az igazság valahol középen van. Hagyni kell, hogy az olvasó alakíthassa ki saját álláspontját.

Amint azt a neve is sugallja, a semleges nézőpont maga is egy nézőpont. Egy olyan nézőpont, amelyik semleges – a tárgyát sem el nem ítéli, sem nem szimpatizál vele.

A vitákat meg kell említeni, be kell mutatni, és jellemezni kell, de nem szabad részt vennünk bennük. Háttér-információt kell nyújtanunk a tekintetben, hogy ki, mit, miért gondol, és melyik nézőpont az elterjedtebb. A részletesebb szócikkek azt is tartalmazhatják, hogyan értékelik a viták résztvevői egymás nézőpontját, de semmiképpen nem jelenthetik ki, hogy melyik a jobb. Az elfogulatlan megfogalmazás a viták higgadt, pártatlan, elemző jellegű leírása. Amint egy szócikk elfogultságot mutat bármilyen irányba, azt ennek megfelelően korrigálni kell.

Elfogulatlanság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NPOV a nézetek elfogulatlan bemutatását követeli meg. Az elfogultság egy általános vagy konkrét értelemben vett előítélet, amely egy bizonyos nézőpontot vagy ideológiát előnyben részesít másokkal szemben. Akkor mondjuk valakire, hogy elfogult, ha hagyja magát befolyásolni ez által az előítélet által. Az elfogultság például azt eredményezheti, hogy egy érv valóságtartalmát nem az érv alapján ítéli meg, hanem a saját, előre kialakított véleménye alapján.

Az elfogultság néhány tipikus formája:

  • Etnikai alapú elfogultság, rasszizmus, nacionalizmus vagy regionalizmus.
  • Valamilyen vállalat irányába való elfogultság, reklámozás.
  • Valamely társadalmi osztály favorizálása vagy a társadalmi és osztálykülönbségek tagadása.
  • Politikai elfogultság, például egy politikai párt, politikai nézet vagy jelölt elleni vagy melletti elkötelezettség.
  • Vallási elfogultság, valamely vallási nézet preferálása a többi hátrányára.
  • Szenzációhajhászás, ami a kivételes dolgok előnyben részesítését jelenti a hétköznapiakkal szemben. Ide tartozik az a gyakorlat, amikor a szenzációs híreket túlhangsúlyozzák, vagy híreket eltorzítanak vagy nem létezőket találnak ki a nagyobb hatás érdekében.
  • Földrajzi elfogultság, például egy vita bemutatása egy bizonyos ország alapján, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy máshol más módon interpretálják ugyanazt a vitát.

A semleges nézőpont indoklása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia egy általános enciklopédia, vagyis az emberi tudást próbálja összefoglalni. Az emberek azonban nem mindig értenek egyet; minden olyan kérdésben, ahol különböző nézőpontok vannak, minden nézőpont más-más elképzelést tartalmaz arról, hogy mi az igazság, és egy nézet követői azt gondolják az övékének ellentmondó nézetekről, hogy azok hamisak, és így nem részei az emberi tudásnak. Ha nincs egyetértés arról, mi igaz, nincs egyetértés arról, mi alkotja a tudást. A Wikipédia egy közösségi vállalkozás; de ahhoz, hogy valóban közös legyen, meg kell oldanunk a végtelen „szerkesztési háborúk” problémáját, amikor is ahogy az egyik szerkesztő beleír egy állítást egy cikkbe, egy más nézőponton lévő szerkesztő átírja az ellenkezőjére, és így tovább.

A megoldás az, hogy elfogadjuk, legalábbis a Wikipédia keretein belül, hogy az „emberi tudás” tartalmazza az összes jelentős elgondolást minden témában. Ebben az értelemben akarjuk összegyűjteni az emberi tudást. Ez kétségkívül a „tudás” szó egyik bevett jelentése: ebben az értelemben az, hogy mit „tudunk”, folyamatosan változik az idő múlásával. A középkori Európában „tudták”, hogy a betegségeket démonok okozzák. Ma másképp „tudjuk”.

Összefoglalhatnánk a (fenti értelemben vett) emberi tudást továbbra is elfogult módon: ismertethetnénk a különféle elméleteket az adott témában, aztán kijelenthetnénk, hogy az igazság ez-és-ez. De gondolj megintcsak arra, hogy a Wikipédia egy nemzetközi, számtalan ember együttműködésén alapuló projekt. Bármely témában szinte bármely nézet képviselve lesz a szerkesztők és az olvasók között. A soha véget nem érő szerkesztési háborúk elkerülésére megegyezhetünk abban, hogy minden jelentős nézetet korrekt módon mutatunk be, és egyiket sem emeljük ki, hogy az a helyes. Ez tesz egy szócikket „elfogulatlanná” vagy „semlegessé” a szónak a Wikipédiában használatos értelmében. Amikor semleges nézőpontból írunk, bemutatjuk a vitatott állításokat anélkül, hogy kijelentenénk vagy tagadnánk őket. Ehhez általában az kell, hogy olyan formában fogalmazzuk meg őket, amellyel a képviselőik többé-kevésbé megelégednek; és hogy az állításoknál mindig feltüntessük, hogy kinek tulajdonítjuk. A Wikipédiában a vitákat jellemezzük, nem pedig előadjuk.

Hogy újra összefoglaljuk az irányelv fő okát: a Wikipédia egy enciklopédia, az emberi tudás gyűjteménye. De mivel a Wikipédia egy közösség által készített, nemzetközi projekt, nem várhatjuk el a résztvevőktől, hogy minden esetben, vagy akár csak az esetek jelentős részében egyetértsenek, hogy mi számít tudásnak a szó szűkebb értelmében. Ezért aztán a szó tágabb értelmében vesszük az „emberi tudást”, és beleértjük az összes jelentős elgondolást a különféle kérdésekről. Arra kell törekednünk, egyenként és együttesen is, hogy ezeket az egymásnak ellentmondó elgondolásokat igazságosan és elfogulatlanul mutassuk be, anélkül, hogy magunk bármelyiket is hirdetnénk; ebbe beletartozik, hogy az egy jelentéktelen kisebbség által vallott nézeteket ne úgy mutassuk be, mintha jelentős kisebbségi nézetek lennének, vagy esetleg egyáltalán ne mutassuk be őket.

Van egy másik oka is annak, hogy elkötelezzük magunkat a semleges nézőpont mellett, mégpedig az, hogy így nem várjuk el az olvasóktól, hogy egy általunk választott nézőpontot fogadjanak el, hanem maguk dönthetik el, melyik elméletet tartják a legmeggyőzőbbnek. Az olyan írások, amik korrekt módon bemutatnak minden nézőpontot, és nem várják el az olvasótól, hogy az íróét elfogadja, felszabadítóan hatnak, és elősegítik a szellemi függetlenséget és az elfogulatlan gondolkodást. A semlegesség megvéd a dogmatizmus ellen, és majdnem mindenki, aki részt vesz a Wikipédia elkészítésében, egyetért abban, hogy ez jó dolog.

POV villák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

POV villának (POV fork) azt nevezzük, amikor valaki úgy próbálja megkerülni a semlegességi irányelvet, hogy új szócikket hoz létre egy olyan témáról, amiről már van egy másik cikk, és ebben az új cikkben kihagy vagy kihangsúlyoz egyes nézőpontokat vagy tényeket. Ez általában elfogadhatatlan. Az általánosan elfogadott irányelv az, hogy minden, egy adott témával kapcsolatos tényt és jelentős nézőpontot ki kell fejteni a témáról szóló cikkben.

Aránytalan hangsúly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A semleges nézőpont irányelve szerint egy szócikknek minden jelentős álláspontot hűen be kell mutatnia, mindegyiket jelentőségével arányosan. Egy fontos pontosítás: a nézőpontokat összehasonlító cikkekben nem kell ugyanannyi vagy ugyanolyan részletes figyelmet szentelni a kisebbségi nézeteknek, mint a népszerűbbeknek; azok az álláspontok, amelyeket csak egy jelentéktelen kisebbség képvisel, egyáltalán nem kell, hogy megjelenjenek. (Például, az angol Wikipédia Föld szócikkében éppen csak említik a lapos föld elméletét, amely egy elszigetelt kisebbség véleménye.) Ne próbáljunk egy vitát úgy bemutatni, mintha egy kisebbségi vélemény ugyanakkora figyelmet érdemelne, mint egy elterjedtebb nézőpont; azokat az álláspontokat pedig, amiket alig néhányan képviselnek, elég csak a róluk szóló cikkben bemutatni. Ha egy ilyen, nem jelentős kisebbség által hangoztatott álláspontnak teret adunk és aránytalanul nagy hangsúlyt biztosítunk neki, azzal hamis beállításban mutatjuk be az egész vitát. A Wikipédia célja, hogy az egymással versengő nézőpontokat annak arányában mutassa be, hogy mennyire támogatottak a téma szakértői vagy az érintett felek körében.

Ez nem jelenti azt, hogy a törpe kisebbség által támogatott nézeteknek a saját cikkükben ne szentelhetnénk annyi figyelmet, amennyit csak tudunk. A Wikipédia nem papír. A saját szócikkében részletesen kifejthetők egy nem túl jelentős álláspont részletei – de természetesen ott sem állítható be igazságként.

Jimbo Wales leveléből [1]:
  • Ha egy nézőpont a többség véleménye, akkor nem lehet nehéz széles körben elfogadott szövegekre való hivatkozással alátámasztani;
  • Ha egy nézőpont egy jelentős kisebbség véleménye, akkor nem lehet nehéz megnevezni jelentős személyeket, akik támogatják;
  • Ha egy nézőpont csak szélsőségesen minimális támogatottságot élvez, úgy nem tartozik a Wikipédiára (esetleg valami kiegészítő szócikkbe), függetlenül attól, hogy igaz vagy nem, és függetlenül attól is, hogy be lehet bizonyítani vagy sem.

Másszóval, a jelentéktelen kisebbség által képviselt nézeteket nem szabad úgy bemutatni, mintha az egy jelentékeny kisebbségi nézet volna, sőt, talán egyáltalán nem is kell bemutatni őket.

Továbbá, hogy az utolsó megjegyzést jobban kifejtsük, ha valamit sikerül bebizonyítanod, amit jelenleg senki más nem hisz el, akkor nem a Wikipédia a megfelelő fórum arra, hogy közzétedd ezt a bizonyítást. Ha egy bizonyítást valahol máshol már nyilvánosságra hoztak és megvitattak, akkor lehet rá hivatkozni.

Egy egyszerű megfogalmazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néha egy másik megfogalmazást használunk az elfogulatlansági irányelvre: a cikkek jelentsenek ki tényeket, köztük a véleményekről szóló tényeket is – de magukat a véleményeket ne. A tények és a vélemények vagy értékítéletek különböző dolgok. Ténynek itt azt az információt nevezzük, amiről nem folyik komoly vita. Ilyen tény lehet, hogy van egy Mars nevű bolygó, hogy Platón filozófus volt, vagy hogy egy adott közvéleménykutatásnak mi lett az eredménye. Senki nem vitatja komolyan az ilyen állításokat, így nyugodtan kijelenthetjük őket a cikkben.

Az értékítélet vagy vélemény ezzel szemben olyan információ, amit egyesek vitatnak. Vannak persze határesetek, amikor nem tudjuk eldönteni, hogy egy bizonyos vitát komolyan lehet-e venni, de az esetek többségében egyértelmű, ha egy állítás véleményt vagy értékítéletet fejez ki. Az, hogy a lopás rossz dolog; hogy a Beatles a legjobb együttes; vagy hogy az Egyesült Államoknak nem szabadott volna atombombát dobnia Hirosímára és Nagaszakira, vélemény vagy értékítélet.

A Wikipédia célja, hogy a cikkek ebben az értelemben tényszerűek legyenek. Amikor egy véleményt akarunk leírni, ténnyé alakítjuk azáltal, hogy valakinek tulajdonítjuk. Nem azt írjuk, hogy "a Beatles a legjobb együttes", hanem például azt, hogy "a legtöbb amerikai a Beatlest tartja a legjobb együttesnek", ami egy közvéleménykutatások eredményeivel igazolható tény; vagy hogy "a Beatles sok száma bekerült a Billboard Hot 100-ba", ami megint csak tény. Az első idézetben egy vélemény szerepel; a második és harmadik esetben ténnyé alakítottuk azáltal, hogy megmondtuk, kinek, vagy milyen szervezetnek a véleménye. Fontos megemlíteni, hogy a tulajdonítás lényegesen különbözik a politikai vitákban gyakran hallható "vannak, akik azt gondolják, hogy ..." típusú megfogalmazásoktól. Ahhoz, hogy egy hivatkozás elfogadható legyen, az emberek egy jól beazonosítható, és szubjektíve számszerűsíthető csoportját kell megneveznie, vagy, ami még jobb, egy konkrét személyt.

Fontos továbbá észben tartani a vélemények bemutatásakor, hogy gyakran vannak nézeteltérések akörül, hogy egy adott véleménynek mi a legjobb megfogalmazása; néha egy nézőpontnak számos különböző megfogalmazását kell adni ahhoz, hogy olyan megfogalmazást kapjunk, ami korrektül bemutatja az adott szituációról alkotott összes jelentős nézetet.

A Wikipédia elfogulatlansági irányelve tehát megköveteli, hogy tényeket és ne véleményeket írjunk – de ez önmagában még nem elég. Ha leírjuk az adott véleményt jellemző tényeket, akkor az összes vele versengő vélemény tényeit is le kell írnunk, méghozzá úgy, hogy a cikk ne sugallja, hogy bármelyik álláspont helyesebb volna a többinél. Az is fontos, hogy ne csak azokat a tényeket írjuk le, amik az egyes nézeteket jellemzik, hanem azokat is, amelyek a nézetek mögötti okokat, és hogy világossá tegyük, hogy kik képviselik az adott nézetet. Gyakran az a legjobb megoldás, ha idézzük a nézet egy neves képviselőjét.

Nagyon fontos: az alapos kutatómunka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapos kutatómunkával elkerülhetők azok a viták, amelyek egy kérdéskör semleges megközelítésével kapcsolatban pattanhatnak ki. Az előző bekezdés definíciója szerinti tények önmagukban nem vélemények (itt a semleges nézőpont ellentéteként használva). Jó módszer lehet a Wikipédián elhelyezendő információval kapcsolatos semleges nézőpont kialakítására, ha rátalálsz a téma egyik szakértőjére, akitől idézheted a szóbanforgó nézőpontot. Ezzel a kérdéskör vitájának tisztázásához járulsz hozzá, és nem zárod ki annak lehetőségét, hogy más nézőpontok is létezhetnek. Ezért fontos a legjobb és legmegbízhatóbb források felkutatása. Keresd fel a könyvtárat a valóban értékes könyvek és folyóiratcikkek felkutatására, használd a legelismertebb internetes adatbázisokat! Egy kevés kutatómunkával rengeteg idő takarítható meg, könnyebb lesz a nézőpont későbbi magyarázása.

Előfordulhat, hogy hasonló elismertségű források egymásnak ellentmondó nézeteket fogalmaznak meg. A semleges nézőpontot ilyen esetben úgy tarthatjuk fenn helyesen, ha a konfliktusban álló nézőpontokat egyszerre, egy oldalon szerepeltetjük, külön figyelmet fordítva az egyensúly szempontjára: az ütköző álláspontok leírására szánt helyet a források elismertségének megfelelően osztjuk fel. Amennyiben pedig van ilyen, elsőbbséget kell adni az adott kérdéssel kapcsolatos nézőpontot legsikeresebben bemutató forrásoknak.

Fair hozzáállás és megértő hangnem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha fair módon akarunk bemutatni egy vitát, mindkét oldal álláspontját konzekvens módon pozitívan, megértő hangnemben kell bemutatnunk. Nagyon sok cikk alakul át kortesbeszéddé, még akkor is, ha a semlegesség követelményének látszólag megfelel. Még akkor is, ha a cikk tényekre alapozva mutatja be az ellentétes álláspontokat, részrehajlóvá válhat, hiszen a tények tálalása, azok csoportosítása sugalmazhatja a cikk elfogultságát egyik vagy másik érvrendszer mellett.

Cikkeinket ezzel szemben inkább úgy kell megírni, hogy minden bemutatott érvrendszer megfelelően érzékelhető legyen, különös tekintettel a szélsőséges álláspontokra vonatkozó minősítésre. Érthetően mutassunk be minden jelentős, egymással versenyző álláspontot. A legjobb hozzáállás, ha úgy írunk álláspontokról, hogy „ez-és-ez jó ötletnek tűnik, de más szakértők szerint az említett álláspont megfogalmazói ezt-meg-ezt a részletet figyelmen kívül hagyták”.

Emberi alkotások véleményezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különös figyelmet érdemel az esztétikai vélemény kifejezése. Igen sok művészetről, művészekről és más alkotói témakörről szóló cikk (pl. zenészek, színészek, könyvek stb.) torkollt veszekedésbe. Ennek nincs helye egy enciklopédiában. Nem valószínű, hogy megegyezik a véleményünk a történelem legnagyobb gitárosának személyével kapcsolatban, de azt mindenképpen fontos bemutatni, hogy a művészt, egyes szerzeményeit, műveit hogyan fogadta a nagyközönség és a szakmai kritika. Áttekintést kell nyújtani az alkotói művekről, azok leggyakoribb értelmezéséről, lehetőleg konkrétan idézve az értelmező szaktekintély szavait. Például, az a tény, hogy Shakespeare széles körben elismerten az angol nyelvterület egyik legkiemelkedőbb drámaírója, olyan ismeret, amelyet valaki egy enciklopédiából kíván megszerezni. A semlegesség kritériumának azonban akkor teszünk maradéktalanul eleget, ha megemlítjük, hogy komoly bizonyítékok léteznek annak igazolására, hogy művei nagy részét valójában kortársa, Christopher Marlowe szerezte. Vegyük észre, hogy annak a ténynek a megismerése, hogy egy bizonyos alkotói művet hogyan fogadott a közvélemény vagy a szakkritika, bizonyos mennyiségű kutatást igényel — de ha egyszer megállapítottuk, az sokkal komolyabb érvet biztosít, mint a Wikipédia szerkesztőjének önálló véleménye.

Egy példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy példán bemutatjuk, mit értünk elfogult szócikken, és azt, hogy mit tettek a wikipédisták, hogy legalább valamelyest elfogulatlanná váljon.

2001 elején a Terhességmegszakítás oldalon, a témakör két oldalának támogatói komoly veszekedést rendeztek, nem tudván megállapodni arról, hogy mely érveket kellene az oldalon szerepeltetni, és hogyan kellene bemutatni az egymással szemben álló álláspontokat. Szükség volt a terhességmegszakítással kapcsolatban a különböző időszakokban felmerült, ellentétes erkölcsi és jogi álláspontok részletes bemutatására. Az álláspontok ütköztetését nagyon részletesen és aprólékosan dolgozták ki, nehogy bármelyik oldal nézőpontját túlsúlyosan mutassák be. Ez a munka megkönnyítette az abortusz körüli polémia megértését és megjelenítését, majd az egyes érvrendszerek gyengéit és erősségeit összerendezve arányos bemutatását.

Igen sok példát lehet arra találni, amikor egy cikk agitációként indult, de olyan szerkesztők, akik úgy érezték, hogy jól átlátják a kérdéskör minden vélemény-vonulatát, kiegyensúlyozott, semleges szócikket varázsoltak belőle.

Még egy példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy felhasználónk a következő javaslatot tette a Saddam Hussein cikkel kapcsolatban:

Még csak nem is kell leírni, hogy gonosz volt. Hiszen az Adolf Hitler szócikk sem úgy kezdődik, hogy: „Hitler gonosz ember volt” – erre egyszerűen nincs szükség, tettei ezerszer jobban minősítik. Elég, ha a Holokauszt tényeit érzelemmentesen felsoroljuk, és a holtak szelleme olyan hangosan kiált felénk, ami feleslegessé tesz minden további minősítést. Kérlek, ugyanígy járj el: sorold fel Szaddam bűneit és idézd forrásaidat.

Potenciálisan elfogult kijelentések újrafogalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elfogultnak tekinthető kijelentések általában átfogalmazhatók semlegesebb nézőpontú állításokká. Például, "Gipsz Jakab a világ legjobb focistája" helyett mondhatjuk azt, hogy "Gipsz Jakab futballtudását sokan igen nagyra értékelik". Még ennél is jobb megoldás volna, hogy "Gipsz Jakab futballtudását olyan labdarúgó szaktekintélyek értékelték kiemelkedőre, mint Beton Gáspár vagy Homok Boldizsár", feltéve, hogy ezek valós és ellenőrizhető kijelentések. Hasonló módon, a "Katyvasz Aliz modortalan liba" kijelentést így is fogalmazhatjuk, a teljes NPOV jegyében: "Katyvasz Alizt már többen kritizálták egyes viselkedési szokásai miatt, köztük Richelieu bíboros és Jean Valjean."

Kifogások és magyarázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következőkben a Wikipédia Semleges nézőpont irányelvével kapcsolatos kérdéseket, kifogásokat, és a rájuk adott válaszokat olvashatod.

Objektivitás pedig nem létezik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez az egyik leggyakoribb kifogás, ami a semlegességi irányelv félreértéséből fakad. Az NPOV nem állítja, hogy létezik abszolút objektivitás. A semleges nézőpont irányelvének nem az a lényege, hogy ideális objektivitásra és függetlenségre törekedjünk, hanem az, hogy az elfogultság ellensúlyozható és javítható.

Áltudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hogyan írjunk szócikkeket áltudományos témakörökben, ha az azt tárgyaló tudományos közvélemény gyakorlatilag hiteltelennek minősíti, így említésre méltatlannak tartja az áltudományos véleményeket?

Ha elfogadjuk, hogy célunk az emberi tudás összességének közreadása, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy néha számunkra visszatetsző véleményeket kell bemutatnunk, anélkül, hogy helytelennek ítélnénk azokat. A dolgok azonban általában nem ennyire bonyolultak. Nem feladatunk, hogy az áltudományokat úgy mutassuk be, mintha azok a tudománnyal azonos szintűek volnának, inkább mutassuk be a többségi (tudományos) nézőpontot, mint többségi nézőpontot, a kisebbségi (néha áltudományos) nézőpontot pedig mint kisebbségi nézőpontot; valamint mutassuk be, hogy a tudósok hogyan reagáltak az áltudományos nézőpontokra. Ez a viták fair bemutatása elv érvényesítése.

Az áltudomány társadalmi jelenség, ezért foglalkozni kell vele. Az azonban nem fordulhat elő, hogy az áltudományos érvelés elnyomja a megalapozott tudományos érveket, és arányaiban alkalmazkodnia kell a cikk többi részéhez.

Wikipédisták egy kisebb csoportja olyan fontosnak érzi ezt a problémát, hogy egyenesen azt szeretné, ha a Wikipédia inkább egy "tudományos nézőpont" irányelvet fogadna el a "semleges irányelv" helyett. Eddig azonban nem vált egyértelműen szükségessé egy ilyen irányelv megalkotása, hiszen a tudósok áltudományokról kialakított véleménye mindig pontosan, világosan, és fair módon elmagyarázható volt az áltudományok hivői részére.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A semleges nézőpont irányelve gyakran oda vezet, hogy több nézőpontot kell egyszerre bemutatni. Ez azt jelenti, hogy nem csak a jelenkorban ütköző álláspontokat, de múltbéli csoportok nézőpontjait is be kell mutatni.

A Wikipédia — enciklopédia. Az enciklopédiák egyik fontos feladata, hogy dolgokat elmagyarázzanak. Az emberi hit és vallásgyakorlás esetében ez a magyarázat nem csak a bizonyos hitű és vallású emberek motivációját kell, hogy bemutassa, hanem az ilyen hit és vallás kialakulását és formálódását is. A történelemről és a vallásról szóló Wikipédia-cikkek a szent vallásos írásokból táplálkoznak. De ezek a cikkek szükségszerűen támaszkodnak a modern régészeti, történeti és tudományos forrásokra is.

Sok vallásos ember tiltakozik saját vallása kritikus történeti kezelése ellen, szerintük ez valamelyest diszkriminatív eljárás hitükkel szemben. Azt szeretnék, ha a cikk úgy írná le vallásukat, ahogy azt ők látják, általában nem történeti nézőpontból (vagyis, a dolgok ma úgy vannak, ahogy mindig is voltak, bármely eltérés csak elszigetelt szekták műve, amelyek nem képviselik a vallás fő irányvonalát). Álláspontjuk megemlítendő, de azt is jegyezzük meg, hogy nincs ellentmondás. A semleges nézőpont irányelve alapján a következő tekinthető helyes megfogalmazásnak: A szóban forgó hit bizonyos képviselői azt tartják, hogy X, hitük szerint az ehhez a csoporthoz tartozók mindig is így gondolták; mindazonáltal modern történészek és régészek által feltárt újabb tények és eredmények hatására (fejtsük ki a tényeket) a vallás más képviselői (mely csoport?) ma már úgy gondolják, hogy Z.

Még egy fontos megjegyzés, a „fundamentalizmus” kifejezés használatához. A kifejezés definíciója megtalálható a Fundamentalizmus szócikkben. A kifejezést gyakran használják a hittel, vallással kapcsolatos cikkekben, de azt csakis technikai értelmében szabad és helyes alkalmazni. Pontosan el kell magyaráznunk szerkesztéskor, hogy mit értünk a kifejezés alatt, ezzel elkerülhető: (a) a szükségtelen sértő vagy bántó használat, illetve (b) az olvasó félrevezetése (igen sok felhasználó nem pontosan tudja kezelni ezt a kifejezést). Ne használjuk a kifejezést pejoratív értelemben, tartsuk észben, hogy ez nem a „tudományellenesség” vagy a „mélyen gyökerező” kifejezések szinonimája, és nem utalhatunk vele a vallásra vagy politikai konzervativizmusra, ha azok nem felelnek meg a kifejezés technikai definíciójának. Ez egy ellentmondásos téma, ezért senkit ne érjen felkészületlenül, ha egyes vallással kapcsolatos cikkeket apróságnak tűnő okok miatt többször is javítanak majd.

Erkölcsileg kényelmetlen kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mi a helyzet a sok ember számára kényelmetlen vagy bántó nézetekkel, mint a rasszizmus, a szexizmus vagy a Holokauszt tagadása, amelyeket igen sokan hangoztatnak? Ezekkel kapcsolatban is legyünk semlegesek?

A semleges nézőpont egészségesen fenntartható, amennyiben az érzelmi töltésű nézeteket az azokat hangoztató személyektől vagy csoportok képviselőitől idézzük. Azok, akik rasszista, szexista stb. nézeteket vallanak, egy ellentétes irányban elfogult szócikk miatt úgysem valószínű, hogy módosítanának álláspontjukon, ezek sokkal inkább védekező magatartást váltanának ki náluk. Ugyanakkor, ha konzisztens módon igyekszünk alkalmazni az elfogulatlan nézőpont szerinti fogalmazást, olyan betekintést engednénk az általunk tolakodónak, bántónak ítélt gondolatokat hangoztató szerkesztőtársaknak az övékkel ellentétes érvrendszerbe, amely esetleg nézeteik átgondolására késztethetné őket.

„Egyforma érvényesség”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy pillanat! Értelmetlennek találom a tudomány-áltudomány optimizmust. A történelem megmutatta, hogy az áltudomány képes legyőzni a tényeket, hiszen az áltudományos nézetek hangoztatói hazugsághoz, inszinuációhoz folyamodnak, véleményük alátámasztására mindig egy létszámában nagyobb követői tábort tudnak összeállítani, amellyel bárkire bármit rákényszeríthetnek. Ha a projektben azokat a nézőpontokat, amelyek szerint a Föld lapos, vagy a Holokauszt sosem történt meg, ugyanannyira érvényesnek mutatjuk be, mint a tudományosan bizonyított nézőpontokat, szándékunk ellenére olyan valamit legitimizálunk és terjesztünk, amit igazából csak rosszindulatúnak lehetne értékelni.

Egy valami teljesen világos: a Wikipédia Semleges nézőpont irányelve egyáltalán nem mondja ki vagy sugallja, azt, hogy kisebbségi véleményeknek „azonos érvényességet tulajdonítsunk”. Azt mondja ki, hogy ne foglaljunk ellenük állást, mint az enciklopédia szerkesztői. Ez azonban nem kell, hogy visszatartson bennünket attól, hogy a többségi véleményeket, mint olyat mutassuk be, és hogy fair módon elmagyarázzuk az áltudományos elméletekkel szemben álló érveket, vagy, hogy bemutassuk, milyen erkölcsi ellenérzéssel viseltetnek sokan egyes erkölcsileg taszító nézetekkel szemben, és így tovább.

Tekintsd meg az „egyforma érvényesség” kérdésének angol nyelvű humoros illusztrációját.

Semlegesség hiánya, mint ok a törlésre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A semlegességi irányelvet gyakran emlegetik fel elfogult szövegek törlése esetén. Ez nem probléma?

A legtöbb esetben probléma. Sokan gondoljuk úgy, hogy önmagában az elfogultság ténye nem elegendő ok a szöveg azonnali törlésére, azt meg kell próbálni megfelelő módon megszerkeszteni.

Előfordul, hogy nehéz megállapítani, hogy egy érv igaz vagy hasznos, különösen, ha kevesen vannak olyan szerkesztők, akik valóban értenek a témakörhöz. Ebben az esetben jó ötlet, ha kifogásainkat a vitalapon vetjük fel; ha van alapunk úgy gondolni, hogy az elfogult szerkesztőt ez nem fogja álláspontja megváltoztatására késztetni, a hozzászólásokat, vitákat átvihetjük a vitalapra, ahelyett, hogy teljesen törölnénk őket. Ezt azonban csak amolyan utolsó mentsvárként alkalmazhatjuk, semmiképp az elfogult nézőpontot megfogalmazó szerkesztő megbüntetésére.

Elfogult szerkesztők kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Én egyetértek a semleges nézőpont irányelvével, de vannak itt olyanok is, akik teljesen, javíthatatlanul elfogultnak tűnnek. Gyakran kell utánuk mennem és szövegeiket javítanom. Mit tegyek?

Azt az esetet kivéve, amikor tényleg megátalkodott szerkesztővel van dolgunk, legjobb ha nyilvánosan felhívjuk rá a figyelmet, és az elkövetőt erre az oldalra irányítjuk (de udvariasan — több legyet foghatunk mézzel, mint ecettel), és mások segítségét is kérjük. További ötletekért lásd a viták rendezése oldalt. Ám bizonyosan van egy olyan pont, amelyen túl azt a rendkívül erős közösségi érdeket, hogy teljesen nyílt projekt lehessünk, fel kell adni azért, hogy ne kelljen további időt és energiát fecsérelnünk irányelveinket nem tisztelő emberek megingathatatlan aktivitására.

Folyamatos vita elkerülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hogy kerülhetjük el a semlegesség körüli állandó vitákat?

Az elfogultságról szóló viták elkerülésének legjobb módja, ha észben tartjuk, hogy mindenki valamilyen szinten intelligens és értelmes ember, egyébként nem dolgozna itt olyan sokat és nem érdekelné ennyire a projekt. Legyen célunk megismerni szerkesztőtársunk gondolkodásmódját, és dolgozzunk azon, hogy a miénktől eltérő gondolatok fair módon jelenhessenek meg. Ha vita alakul ki arról, hogy mi legyen egy cikkben, vagy mi igaz és mi nem, ne vegyük fel egyik oldal álláspontját se; inkább próbáljunk hátralépni és kérdezzük meg magunktól: "Hogyan rendezhető ez a vita fair módon?" Nem feladatunk úgy szerkeszteni a Wikipédiát, hogy az végül saját véleményünket tükrözze, majd ezt az álláspontot minden jövevénnyel szemben védelmezni. Feladatunk viszont az együttműködés a tartalom bővítésében vagy jobbításában, de néha az ellentmondó nézőpontok leírása is, úgy, hogy az mindkét oldal számára elfogadható legyen.

Szükséges feltételezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mit tegyünk olyankor, amikor egy hosszabb, általános tartalmú cikksorozat elemeinek megírása közben szükségszerűen ellentmondásos feltételezéseket kell tennünk? Ilyen sorozat lehet például az evolúció témaköre. Ugye nem kell minden szócikk vitalapján lefolytatni az evolúció-teremtés vitáját?

Természetesen nem. Gyakorlatilag minden témakör, amelyben a feltételezést megfogalmazzuk, azonnal ellentmondásossá válhat valaki szemében. Ez nem csak az evolúció biológiájában, hanem a filozófia, történelem, fizika stb. témaköreiben is igaz.

Nehéz itt általánosan érvényes elveket alkotni, amelyek minden esetben egyarán alkalmazhatók, de ez talán segíthet: valószínűleg nem jó ötlet egy feltételezést mélységében megvitatni egy bizonyos oldalon, ha azt sokkal jobban ki lehet tárgyalni egy másik oldalon. Egy rövid, semleges jelzést azonban mindenképpen beleírhatunk a cikkbe. Például, egy, a lovak evolúciójáról szóló cikkben megemlíthető, hogy vannak olyan teremtés-párti gondolkodók, akik nem gondolják, hogy a lovak (vagy bármely más állat) bármiféle evolúción keresztül ment volna, és az olvasót az erről szóló oldalra irányítjuk. Ha egy bizonyos nézőpontról igen sok specifikus érv létezik, érdemes lehet azt áttenni egy saját, új oldalra.

Az „ellenfél” nézőpontjának megírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem hatott meg az, amit az „ellenfél nézőpontjának megírásáról” mondtatok. Nem akarok a vitapartnerem helyett gondolkozni és írni. Legtöbbjük tényként tüntet fel bizonyíthatóan hamis dolgokat. Azt mondjátok, hogy a szócikk semlegességének fenntartása érdekében hazudjak egy olyan nézőpont bemutatásával, amivel nem értek egyet?

Ez a semleges nézőpont irányelvének félreértése. Te nem állítasz semmit, csak kijelented, hogy „X-Y kijelentette, hogy ____________, így azután ___________.” Ez egyenes derékkal vállalható, erkölcsi nehézségek nélkül, hiszen a kijelentést valaki mástól idézed. Érdemes megjegyezni, hogy a tudósok képzettsége magában foglalja az ellentétes álláspontok felsorolását is egy tény bizonyítási eljárása során, hiszen így könnyebben elmagyarázható azok hamissága.

Ez különösen érzékeny témakör lehet, mivel igen sokan egyszerűen nem is veszik észre egy bizonyos, általánosan alkalmazott kifejezésben az implicit bántást vagy sértést. Meg kell azonban értenünk, hogy a Wikipédia egy nemzetközi projekt, szerkesztői a világ minden tájáról dolgoznak, nézőpontjuk teljesen különböző lehet. Fontos azt is hozzátenni, hogy az objektivitás ilyen foka a legtöbb ember számára újdonság, és a különböző kifejezések helyességéről és pontosságáról folytatott vita gyakran a nézőpontok elfogulatlan bemutatásán is múlik.

További kifogások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valami más kifogásom van. Hol érdeklődhetek?

Mielőtt érdeklődnél, nézd át az alábbi hivatkozásokat. A semlegességi politikával kapcsolatos legtöbb kérdést már részletesen kitárgyalták. Ha új álláspontot kívánsz megfogalmazni a kérdéskörben, próbáld meg a Wikipédia-vita:Semleges nézőpont oldalt, vagy vesd fel a Wikipédia:Kocsmafal-on.

További források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelvűek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]