Intel
| Intel Corporation | |
 |
|
| Típus | Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: INTC) |
| Alapítva | Mountain View, Kalifornia, USA (1968-07-18)[1] |
| Székhely |  Santa Clara, Kalifornia |
| Vezetők | Paul Otellini, CEO Craig Barrett, Elnök |
| Termékek | Mikroporcesszorok Alaplapok, Flash memóriák, SSD-k, Integrált videokártyák, Chipkészletek |
| Árbevétel | ▲ 54,0 mrd USD (2011)[2] |
| Profit | ▲ 12,9 mrd USD (2011)[2] |
| Alkalmazottak száma | 100 100 fő (2011)[2] |
|
|
|
| Az Intel Corporation weboldala | |
Az Intel Corporation (röviden Intel) (NASDAQ: INTC) egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket[3]. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Tartalomjegyzék |
Áttekintés [szerkesztés]
A céget Gordon E. Moore és Robert Noyce alapította 1968-ban.[4][5] Kezdetben négy alkalmazottjuk volt, beleértve magyar származású Vadász Lászlót, aki 1975-től a cég elnökhelyettese, 1988-2002 között pedig az igazgatói tanács tagja. Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Andrew Grove az 1960-as évektől az 1990-es évekig (nyugdíjazásáig) azon munkálkodott nagy sikerrel, hogy az Intel egy nagy nemzetközi cég legyen.
A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az AMD jelenti.
Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védjegyet megvásárolni. A cég kezdetben memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).
Az 1990-es években az Intel Architecture Labs-ban (IAL) megbízható hardver elemeket készítenek személyi számítógépekhez. Az Intel nevéhez köthető a PCI Bus, az Universal Serial Bus (USB).
Az Intel sokat dolgozik audio és video anyagok feldolgozásával (versenyben a Microsoft-tal). Partnerkapcsolatokat ápol a híres videokártya-gyártó nVidia-val is.
Az Intel dominanciája az x86 mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (például Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).
Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os is volt. Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, például a Transmeta az alacsony fogyasztású mikroprocesszorok terén ért el sikereket.
Az Intel mikroprocesszorai [szerkesztés]
- 4004: Az Intel 1971. november 15-én jelentette meg első 4 bites mikroprocesszorát. Ez volt a világon elsőként forgalomba kerülő egy chipes mikroprocesszor. Eredetileg ugyan számológépekhez tervezték, de a 4004-es más alkalmazásokban is megjelent, átvéve az egyszerű logikai chipek helyét.
- 4040: Az Intel 4004 továbbfejlesztése.
- 8008: 1972-ben mutatták be az eredetileg 1201 néven futó processzort, ami a Computer Terminal Corporation megbízásából készült, a Datapoint 2200 nevű programozható terminálhoz. Ez volt az első 8 bites CPU, ami 3300 tranzisztort tartalmazott, melyeknek 0,5-0,8 Mhz között volt a működési frekvenciájuk.
- 8080: 1974-ben megjelent 8 bites mikroprocesszor. Sokszor úgy emlegetik, mint az első igazán használható mikroprocesszor. Órajele 2 MHz.
- 8085: 1970 közepén jelent meg a 8085. Az elnevezésben az 5 arra utal, hogy a 8080 által igényelt +12V helyett már csak +5V-ra volt szükség.
- 8086: 1978-ban megjelent 16 bites mikroprocesszora az x86 architektúra első példánya. 20 bites címbusza volt, 1 Mb memória megcímezéséhez. Órajele 4,77-10 MHz között működött.
- 8088: Ez volt az eredeti IBM PC mikroprocesszora, 4,77 MHz órajellel.
- 80186: 1982. Mikrokontroller, a 8086 beágyazott rendszerekbe szánt utódja.
- 80286
- 80386
- 80486
- Celeron
- Pentium I
- Pentium Pro
- Pentium II
- Celeron
- Pentium III
- Pentium M
- Celeron M
- Intel Core
- Intel Pentium Dual-Core
- Pentium 4
- Itanium
- Xeon
- Pentium D
- Intel Core 2
- Intel Atom
- XScale (StrongARM)
- Intel Core i5
- Intel Core i7
Az Intel kiterjesztései [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Company Facts. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
- ^ a b c Intel Reports Record Year $54 Billion in Annual Revenue Up 24 Percent. U.S. Securities and Exchange Commission
- ↑ Intel 2007 Annual Report. Intel, 2007. május 20. (Hozzáférés: 2011. július 6.)
- ↑ Intel Online Museum: Corporate Timeline. Intel Museum. Intel. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
- ↑ Silicon Genesis: Arthur Rock. Stanford University. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
|
|||||||||||||||||||||||
 |
Ez a számítógépes intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
