Intel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Intel Corporation
Intel-logo.svg
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: INTC)
Alapítva Mountain View, Kalifornia, USA
(1968-07-18)[1]
Székhely USA Santa Clara, Kalifornia
Vezetők Paul Otellini, CEO
Craig Barrett, Elnök
Termékek Mikroporcesszorok
Alaplapok, Flash memóriák, SSD-k, Integrált videokártyák, Chipkészletek
Árbevétel 52,7 milliárd dollár (2013)
Profit 9,6 milliárd dollár (2013)
Alkalmazottak száma 100 100 fő (2011)

Az Intel Corporation weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Intel Corporation témájú médiaállományokat.

Az Intel Corporation (röviden Intel) (NASDAQ: INTC) egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket[2]. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andy Grove, Robert Noyce és Gordon Moore 1978-ban, a 8086-os processzor egy sablonjával

A céget Gordon E. Moore és Robert Noyce alapította 1968-ban.[3][4] Kezdetben négy alkalmazottjuk volt, beleértve magyar származású Vadász Lászlót, aki 1975-től a cég elnökhelyettese, 1988-2002 között pedig az igazgatói tanács tagja. Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Andrew Grove az 1960-as évektől az 1990-es évekig (nyugdíjazásáig) azon munkálkodott nagy sikerrel, hogy az Intel egy nagy nemzetközi cég legyen.

A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az AMD jelenti.

Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, mivel az angol nyelvben hasonlít a more noise ("több zaj")-ra, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védjegyet megvásárolni. A cég kezdetben memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).

Az 1990-es években az Intel Architecture Labs-ban (IAL) megbízható hardver elemeket készítenek személyi számítógépekhez. Az Intel nevéhez köthető a PCI Bus, az Universal Serial Bus (USB).

Az Intel sokat dolgozik audio és video anyagok feldolgozásával (versenyben a Microsoft-tal). Partnerkapcsolatokat ápol a híres videokártya-gyártó nVidia-val is.

Az Intel dominanciája az x86 mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (például Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).

Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os is volt. Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, például a Transmeta az alacsony fogyasztású mikroprocesszorok terén ért el sikereket.

Az Intel mikroprocesszorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Intel kiterjesztései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Company Facts. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
  2. Intel 2007 Annual Report. Intel, 2007. november 9. (Hozzáférés: 2011. július 6.)
  3. Intel Online Museum: Corporate Timeline. Intel Museum. Intel. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
  4. Silicon Genesis: Arthur Rock. Stanford University. (Hozzáférés: 2011. július 23.)