Intel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Intel Corporation
Intel-logo.svg
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: INTC)
Alapítva Mountain View, Kalifornia, USA
(1968-07-18)[1]
Székhely USA Santa Clara, Kalifornia
Vezetők Paul Otellini, CEO
Craig Barrett, Elnök
Termékek Mikroporcesszorok
Alaplapok, Flash memóriák, SSD-k, Integrált videokártyák, Chipkészletek
Árbevétel 52,7 milliárd dollár (2013)
Profit 9,6 milliárd dollár (2013)
Alkalmazottak száma 100 100 fő (2011)

Az Intel Corporation weboldala

Az Intel Corporation (röviden Intel) (NASDAQ: INTC) egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket[2]. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andy Grove, Robert Noyce és Gordon Moore 1978-ban, a 8086-os processzor egy sablonjával

A céget Gordon E. Moore és Robert Noyce alapította 1968-ban.[3][4] Kezdetben négy alkalmazottjuk volt, beleértve magyar származású Vadász Lászlót, aki 1975-től a cég elnökhelyettese, 1988-2002 között pedig az igazgatói tanács tagja. Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Andrew Grove az 1960-as évektől az 1990-es évekig (nyugdíjazásáig) azon munkálkodott nagy sikerrel, hogy az Intel egy nagy nemzetközi cég legyen.

A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az AMD jelenti.

Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védjegyet megvásárolni. A cég kezdetben memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).

Az 1990-es években az Intel Architecture Labs-ban (IAL) megbízható hardver elemeket készítenek személyi számítógépekhez. Az Intel nevéhez köthető a PCI Bus, az Universal Serial Bus (USB).

Az Intel sokat dolgozik audio és video anyagok feldolgozásával (versenyben a Microsoft-tal). Partnerkapcsolatokat ápol a híres videokártya-gyártó nVidia-val is.

Az Intel dominanciája az x86 mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (például Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).

Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os is volt. Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, például a Transmeta az alacsony fogyasztású mikroprocesszorok terén ért el sikereket.

Az Intel mikroprocesszorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Intel kiterjesztései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Company Facts. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
  2. Intel 2007 Annual Report. Intel, 2007. április 17. (Hozzáférés: 2011. július 6.)
  3. Intel Online Museum: Corporate Timeline. Intel Museum. Intel. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
  4. Silicon Genesis: Arthur Rock. Stanford University. (Hozzáférés: 2011. július 23.)