McDonald’s
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
| McDonald's Corporation | |
 |
|
| Típus | nyílt részvénytársaság – NYSE: MCD |
| Alapítva | 1940. május 15., San Bernardino (Kalifornia, USA) |
| Székhely | Oak Brook, (Illinois, USA) |
| Vezetők | Ray Kroc alapító, Jim Skinner vezérigazgató Ralph Alvarez elnök és ügyvezető igazgató |
| Iparág | éttermek |
| Termékek | gyorséttermi étkeztetés (hamburgerek, sült krumpli, csirkefalatok, saláták, desszertek, shake-ek, reggelik) |
| Árbevétel | ▲ 20 460 milliárd USD (2005) |
| Alkalmazottak száma | 447 000 (2005)[1] |
A McDonald’s Corporation a világ második[forrás?] legnagyobb gyorséttermi üzlethálózata. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik, amelynek alapján az egyes éttermeket más vállalkozások létesítik és üzemeltetik és ezeknek a McDonald’s cég védjegyei használatára és más szolgáltatásokra (például üzletviteli know-how használatára) ad engedélyt, ellenérték fejében. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A hamburger igen népszerű étellé vált az Amerikai Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság idején olcsóságának köszönhetően. Richard McDonald és Maurice McDonald testvérpár 1937-ben kezdett hot dogok árusításába, és olyan jól ment az üzlet, hogy 1940-ben Monroviában McDonald’s nevű éttermet nyitott. Hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy bevételeik nagyobb része a hamburgerek árusításából származik, így amellett döntöttek, hogy a továbbiakban ezt fogják árusítani. Az '50-es évek fellendülésének köszönhetően a fogyasztás egyre tömegesebbé vált, így a testvérpár Chicago egyik külvárosában megnyitotta McDonald's nevű gyorséttermét 1955. április 15-én.[2]
A cég 2009. október 27-én bejelentette, hogy kivonul Izlandról. Így Izland lett Bosznia-Hercegovina és Albánia után a 3. európai ország, ahol nincs jelen a cég.[3]
[szerkesztés] A cég védjegyei
A cég számos védjeggyel rendelkezik, többek között:
[szerkesztés] Néhány adat (2005)
- Éttermek száma: 32 737 (2011-ben)
- Vevők/nap: 50 000 000
- Vevők/nap/étkezde: 1 700
- Alkalmazottak száma: 1 700 000
- A 3. magyar étterem és egyben az első McDrive étterem Győrben épült meg.
[szerkesztés] A McDonald’s Magyarországon
Bár nem ez a cég találta ki a hamburgert vagy a gyorséttermet, napjainkban a neve szinte egybeforrt ezekkel. A külföldi gyorsétkezdék közül elsőként jelent meg a magyar piacon. Első étterme 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, az V. kerületi Régiposta utcában;[4] háttérüzemét Bábolnán állították fel. A nyitáskor tizenöt termékből lehetett választani; a legdrágább étel a Big Mac volt, ami 43 forintba került.[4] A tizennégy órás nyitva tartás alatt percenként több mint tízen jutottak hozzá a kívánt ételhez.[4]
A leginkább egyedinek nevezhető éttermet a Nyugati téren, a pályaudvar mellett alakították ki az egykori vasúti étkezde patinás épületében, az ország második gyorséttermeként 1990-ben. Ugyanebben az évben készült el első vidéki éttermük Győrben.[4] A McDonald’s szintén első volt a drive-in szolgáltatás bevezetésével, amelynek lényege, hogy a gépkocsiban ülő vásárlót anélkül szolgálják ki, hogy ki kellene szállnia (McDrive). Szintén 1990-ben adták át Óbudán az első ilyen jellegű éttermet Magyarországon.[4] A kültéri gyermekjátszótér bevezetése hasonlóképpen újdonságnak számított. 2008-ban megnyílt az első 50 000 főnél kisebb lakosságú városban Mosonmagyaróváron a McDonald's étterem. Az ötvenedik magyarországi McDonald’s éttermet 1996-ban nyitották meg; 2008 tavaszán pedig 95 működött az országban.[4] Dolgozóinak létszámát 3900 fő körülire becsülik.
A magyar szlengben a McDonald’s éttermeket Mekinek becézik. 2009. augusztus 28-án nyílt meg Magyarország 100. McDonald’s étterme Győrött. Ez a város 3. étterme.[5]
Az étteremlánc McCafé nevet viselő kávézójából 37 található az országban.[6]
[szerkesztés] Ellenzői
- Nagy-Britanniában az eddigi leghosszabb polgári eljárást (ún. McLibel-per, 1994–1997) folytatták le két környezetvédelmi önkéntes ellen, érdeksértő szórólapjuk miatt. Bár nyert a gyorsétterem hálózat, több hiányosságára is rámutatott az eljárás.
- Filmet készítettek Super size me címmel a McDonald’s üzletpolitikája káros következményeinek demonstrálására.[7]
[szerkesztés] Források és jegyzetek
- ↑ Hoover Fact Sheet
- ↑ Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 978-963-324-029-8, 356. old.
- ↑ Kivonul Izlandról
- ^ a b c d e f 1988: megnyit az első magyar McDonald’s (Index, Tegnapi újság)
- ↑ http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/gyorben_nyilik_a_mcdonald8217s_100_magyar_etterme/2112154/
- ↑ Egyre erősebb a McDonald’s kávéja - McDonalds.hu
- ↑ SuperSizeMe.com
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap magyarul
- Hivatalos honlap angolul
- Big Mac és Hot Spots
- McDonald’s Official Collector
|
|||||||||||
