McDonald’s

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
McDonald's Corporation
McDonald's Golden Arches.svg
Típus nyílt részvénytársaság – NYSE: MCD
Alapítva 1940. május 15., San Bernardino (Kalifornia, USA)
Székhely Oak Brook, (Illinois, USA)
Vezetők Ray Kroc alapító,
Jim Skinner vezérigazgató
Ralph Alvarez elnök és ügyvezető igazgató
Iparág éttermek
Termékek gyorséttermi étkeztetés (hamburgerek, sült krumpli, csirkefalatok, saláták, desszertek, shake-ek, reggelik)
Árbevétel 20 460 milliárd USD (2005)
Alkalmazottak száma 447 000 (2005)[1]
A McDonald's Corporation weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz McDonald's Corporation témájú médiaállományokat.
McDonald's éttermek a világ országaiban

A McDonald’s Corporation a világ egyik legnagyobb gyorséttermi üzlethálózata. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik, amelynek alapján az egyes éttermeket más vállalkozások létesítik és üzemeltetik és ezeknek a McDonald’s cég védjegyei használatára és más szolgáltatásokra (például üzletviteli know-how használatára) ad engedélyt, ellenérték fejében. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hamburger igen népszerű étellé vált az Amerikai Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság idején olcsóságának köszönhetően. Richard McDonald és Maurice McDonald testvérpár 1937-ben kezdett hot dogok árusításába, és olyan jól ment az üzlet, hogy 1940-ben a californiai Monroviában McDonald’s nevű éttermet nyitott. Hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy bevételeik nagyobb része a hamburgerek árusításából származik, így amellett döntöttek, hogy a továbbiakban ezt fogják árusítani. Az '50-es évek fellendülésének köszönhetően a fogyasztás egyre tömegesebbé vált, így a testvérpár Chicago egyik külvárosában megnyitotta McDonald's nevű gyorséttermét 1955. április 15-én.[2]

A cég 2009. október 27-én bejelentette, hogy kivonul Izlandról. Így Izland lett Bosznia-Hercegovina és Albánia után a 3. európai ország, ahol nincs jelen a cég.[3] Bosznia-Hercegovinában 2011 augusztusában nyílt meg az első étterem.

A cég védjegyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cég számos védjeggyel rendelkezik, többek között:

  • M (ábrás, ív formájú)
  • Ronald McDonald feliratú bohóc figura
  • Big Mac
  • McDrive
  • Fry Boys
  • Fry Girls
McDonalds Golden Arches, USA
McDonalds Kosher, Buenos Aires (Argentina)

Néhány adat (2005)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Éttermek száma: 32 737 (2011-ben)
  • Vevők/nap: 50 000 000
  • Vevők/nap/étkezde: 1 700
  • Alkalmazottak száma: 1 700 000
  • A 3. magyar étterem és egyben az első hazai McDrive étterem Győrben épült meg.

A cég a Coca Cola-val van szerződésben, ezért üdítőital terén 1955 óta csak Coke termékeket árusít. 2007 óta azonban néhány amerikai étteremben Pepsi üdítőitalok is elérhetőek.[4]

A McDonald’s Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

McDonald's étterem Pécsett, a városháza épületében
  1. Bár nem ez a cég találta ki a hamburgert vagy a gyorséttermet, napjainkban a neve szinte egybeforrt ezekkel. A külföldi gyorsétkezdék közül elsőként jelent meg a magyar piacon. Első étterme 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, az V. kerületi Régiposta utcában;[5] háttérüzemét Bábolnán állították fel. A nyitáskor tizenöt termékből lehetett választani; a legdrágább étel a Big Mac volt, ami 43 forintba került.[5] A tizennégy órás nyitva tartás alatt percenként több mint tízen jutottak hozzá a kívánt ételhez.[5]
  2. A leginkább egyedinek nevezhető éttermet a Nyugati téren, a pályaudvar mellett alakították ki az egykori vasúti étkezde patinás épületében, az ország második gyorséttermeként 1990-ben. Ugyanebben az évben készült el első vidéki éttermük Győrben.[5] A McDonald’s szintén első volt a drive-in szolgáltatás bevezetésével, amelynek lényege, hogy a gépkocsiban ülő vásárlót anélkül szolgálják ki, hogy ki kellene szállnia (McDrive). Szintén 1990-ben adták át Óbudán az első ilyen jellegű éttermet Magyarországon.[5] A kültéri gyermekjátszótér bevezetése hasonlóképpen újdonságnak számított. 2008-ban megnyílt az első 50 000 főnél

kisebb lakosságú városban Mosonmagyaróváron a McDonald's étterem. (Siófok, 1994) Az ötvenedik magyarországi McDonald’s éttermet 1996-ban nyitották meg; 2008 tavaszán pedig 95 működött az országban.[5] Dolgozóinak létszámát 3900 fő körülire becsülik.

  1. A magyar szlengben a McDonald’s éttermeket Mekinek becézik. 2009. augusztus 28-án nyílt meg Magyarország 100. McDonald’s étterme Győrön. Ez a város 3. étterme.[6] Napjainban (2013) 96 db gyorséttermet üzemeltet Magyarországon melynek közel fele a fővárosban található.
  2. Az étteremlánc McCafé nevet viselő kávézójából 37 található az országban.[7]

Éttermek Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

100 000 főnél népesebb városok (nagyvárosok)

  • Budapest - 47 db (2013-ig 49 étterem volt a fővárosban)
  • Debrecen - 4 db
  • Szeged - 2 db
  • Miskolc - 3 db
  • Pécs - 3 db
  • Győr - 3 db
  • Nyíregyháza - 2 db
  • Kecskemét - 2 db (2008-ig 3 egység üzemelt a városban)
  • Székesfehérvár - 3 db

50 000-100 000 fő közötti népességű városok (középvárosok)

  • Szombathely - 1 db
  • Szolnok - 1 db
  • Tatabánya - 2 db
  • Kaposvár - 1 db
  • Érd - 1 db
  • Békéscsaba - 1 db
  • Veszprém - 1 db
  • Sopron - 1 db
  • Zalaegerszeg - 1 db
  • Eger - 1 db
  • Dunaújváros - 1 db
  • Nagykanizsa - 1 db

Ellenzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy-Britanniában az eddigi leghosszabb polgári eljárást (ún. McLibel-per, 1994–1997) folytatták le két környezetvédelmi önkéntes ellen, érdeksértő szórólapjuk miatt. Bár nyert a gyorsétterem hálózat, több hiányosságára is rámutatott az eljárás.
  • Filmet készítettek Super size me címmel a McDonald’s üzletpolitikája káros következményeinek demonstrálására.[8]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hoover Fact Sheet
  2. Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 978-963-324-029-8, 356. old.
  3. Kivonul Izlandról
  4. Some McDonald’s now carry Pepsi drinks, 2007. március 12. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. ^ a b c d e f 1988: megnyit az első magyar McDonald’s (Index, Tegnapi újság)
  6. http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/gyorben_nyilik_a_mcdonald8217s_100_magyar_etterme/2112154/
  7. Egyre erősebb a McDonald’s kávéja - McDonalds.hu
  8. SuperSizeMe.com

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz McDonald’s témájú médiaállományokat.