Super Size Me

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Super Size Me
Morgan Spurlock at the Tribeca Film Festival.jpg
Rendező Morgan Spurlock
Producer Morgan Spurlock
Műfaj dokumentumfilm
Forgatókönyvíró Morgan Spurlock
Zene Doug Ray
Steve Horowitz
Michael Parrish
Operatőr Scott Ambrozy
Vágó Julie Lombardi
Gyártás
Ország USA Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Időtartam 100 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Showtime Networks, Inc.
Bemutató USA 2004. május 7.
Magyarország 2004. július 29.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Super Size Me (magyar címén gyakran Mekizd magad vagy McDagadsz) egy 2004-es amerikai dokumentumfilm, mely a rendszeres gyorséttermi étkezés veszélyeire próbálja felhívni a figyelmet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Morgan Spurlock, a film rendezője, egyben főszereplője 30 napig kizárólag a McDonald's által forgalmazott élelmiszereket fogyasztja. Az eredmény figyelemreméltó volt: hirtelen testsúlynövekedés és egészségi állapotának radikális romlása.

Spurlock a következő szabályokat tűzte ki magának:

  • Mindennap teljesen megeszik három McDonald's menüt (reggelire, ebédre és vacsorára),
  • A 30 nap alatt minden, a McDonald's által kínált ételt legalább egyszer kipróbál (ez már az első kilenc nap alatt sikerült),
  • Csak a McDonald's kínálatában szereplő ételeket fogyaszthatja (ásványvizet is), semmi mást,
  • Amikor felajánlják, muszáj a nagyobb adagot választania, magától azonban nem kérheti,
  • Naponta körülbelül ugyanannyit mozog, mint egy átlagos amerikai, ez kb. 5000 lépés (nem tartotta teljesen be, amikor New Yorkban tartózkodott, többet járkált, mint Houstonban).

A felszedett kilókat több mint egy év alatt sikerült teljesen leadnia.

Mások kísérletei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmre válaszként többen is folytattak hasonló kísérletet, köztük Fredrik Nyström svéd tudós felügyeletével hét diákja. Nyström megállapította, hogy a kísérlet hatásai nagyban függnek az egyén anyagcseréjétől, ami mindenkinek más, és hogy Spurlock testének reakciója a kísérletre veseproblémák miatt lehetett, esetleg az okozhatta, hogy korábbi életmódja nem készítette fel erre a táplálkozásra.[1]

Scott Caswell New Jersey-i dokumentumfilmes is elvégezte a kísérletet, eredményei megtekinthetőek a honlapján látható Bowling for Morgan című filmben.[2] Caswell is kizárólag McDonald's-ételeken élt, de nem zabálta túl magát, ahogy Spurlock, aki akkor is magába kényszerítette az ételt, amikor nem volt éhes. Caswell tíz kilót fogyott és lejjebb ment a koleszterinszintje, ő azonban gyakran fogyasztott Premium salátákat is, amik Spurlock kísérlete alatt még nem voltak kaphatóak a McDonald'sban.

James Painter professzor dokumentumfilmje, a Portion Size Me két diákot követ végig, akik egy hónapig a testsúlyuknak megfelelő arányban ettek gyorséttermi ételeket. Mindketten fogytak a kísérlet alatt.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kechagias S, Ernersson A, Dahlqvist O, Lundberg P, Lindström T, Nystrom FH (2008.). „Fast food based hyper-alimentation can induce rapid and profound elevation of serum alanine aminotransferase in healthy subjects”. Gut 57, 649–654. o. DOI:10.1136/gut.2007.131797. PMID 18276725.   Discussed in Blomkvist, Martin. (2006). "Only Another 5,500 Calories to Go...". The Guardian UK. Elérés: 2007. július 30.
  2. Bowling for Morgan. Video.google.com, 2006. április 2. (Hozzáférés: 2009. június 20.)
  3. EIU Prof's 'Portion Size Me' Says Bring on the Fast Food -- In Moderation. Eastern Illinois University, 2005. október 17. (Hozzáférés: 2007. május 15.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]