Óbuda (városrész)
| Óbuda | |
 |
|
| a városháza a Fő téren | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | III. kerület |
| Városhoz csatolás | 1873 |
| Korábbi rangja | rendezett tanácsú város |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 33 836 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Óbuda
Pozíció Budapest térképén
|
|
| é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 19° 02′ 33″ | |
Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben. A jelenlegi városrész területe az egykori, Budával és Pesttel 1873-ban Budapest néven egyesített Óbuda városának csak egy kis részét foglalja magába.
Óbuda egyesítés előtti területe kiterjedt a mai III. kerületben található városrészek majdnem mindegyikére, kivéve Békásmegyert és Csillaghegyet, melyek Békásmegyer községet alkották, illetve Újlakot és Mátyáshegyet, melyek Budához tartoztak. A jelenlegi Óbuda városrész területe csak az egykori város 19. század végi belterületével egyezik meg.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannónia tartományuk északkeleti központját, Aquincumot e térségben alakították ki. A katonai tábort a Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, Aquincum városrész területén volt. A katonai amfiteátrumot a honfoglalás után valószínűleg Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán használta.
A hivatalos álláspont szerint[forrás?] az Árpád-házi királyok idején több templom, kolostor és egy királynői vár is létesült e területen. Az Árpád-kori Budának a mai Óbudával való azonosítása azonban egyesek szerint nem bizonyított.[forrás?] III. András 1290-ben itt tartotta az országgyűlést, amelynek következménye volt az óbudai program kiadása. A 14. század végén Zsigmond király egyetemet alapított a városban.
A török uralom megszűnése utáni újratelepülés során a település számos barokk épülettel gazdagodott. Ekkor alakult ki a keskeny, kanyargós utcákból álló településszerkezet.
Az 1873-ig önálló Óbuda 1872-ig mezőváros volt, akkor az 1871-es községi törvény szabályai szerint rendezett tanácsú várossá alakult. 1872-ben a Budapestről szóló törvény egyesítette Budát, Pestet és Óbudát. A mai városrész határai nagyjából a beltelkek 19. század végi határait követik.
Műemlékek, múzeumok [szerkesztés]
- Római katonai amfiteátrum
- Táborvárosi Múzeum
- Óbudai Múzeum
- Vasarely Múzeum
- Varga Imre állandó kiállítása
- Budapest Galéria – kiállítóház
- Zichy-kastély
- Magyar Építészeti Múzeum
- Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
- Goldberger-gyár
- Textilmúzeum
- Selyemgombolyító
- Hercules-villa
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1902-ben Orován Egon fizikus, metallurgikus
- Itt született 1913-ban Földes Andor zongoraművész, zeneszerző
- Itt élt Foerk Ernő építész
- Itt élt Gruber Béla festő
- Itt élt Homoródi Lajos földmérő mérnök, geofizikus
- Itt élt Kállai Ernő művészettörténész, kritikus
- Itt élt Kassák Lajos író, költő, műfordító
- Itt élt Kerényi Grácia költő, műfordító
- Itt élt Kiss Károly költő, „Óbuda szerelmese”
- Itt élt Krúdy Gyula író
- Itt élt Dr. Merényi Gusztáv orvos vezérőrnagy
- Itt élt Peterdi Pál humorista, újságíró
- Itt élt Sinkovits Imre színművész
- Itt élt Tamkó Sirató Károly költő, műfordító
- Itt élt Ugray György szobrász
- Itt él Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke (1990-2000)
- Itt él Zeffer András rockzenész (P. Mobil, Mobilmánia)
- Itt él Udvaros Dorottya színművész
Óbuda az irodalomban [szerkesztés]
- Óbuda a címadó helyszíne Örkény István Az óbudai ikrek című egyperces novellájának.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Az Óbudai Dohánygyár
- Óbudai Blog
- Óbuda – Történeti áttekintés
- Vasútállomás
- 360 fokos panoráma a Főtérről
- Óbuda.lap.hu - linkgyűjtemény
- Óriáspanoráma: kilátás a kerületre a Hármas-Határ hegyről.
- Légifotók a harmadik kerületről
