Óbuda (városrész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 19° 02′ 33″

Óbuda
Budapest Obuda town hall.jpg
A városháza a Fő téren
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület III. kerület
Városhoz csatolás 1873
Korábbi rangja rendezett tanácsú város
Népesség
Teljes népesség 33 836 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Óbuda  (Budapest)
Óbuda
Óbuda
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 19° 02′ 33″
Óbuda weboldala

Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben. A jelenlegi városrész területe az egykori, Budával és Pesttel 1873-ban Budapest néven egyesített Óbuda városának csak egy kis részét foglalja magába.

Óbuda egyesítés előtti területe kiterjedt a mai III. kerületben található városrészek majdnem mindegyikére, kivéve Békásmegyert és Csillaghegyet, melyek Békásmegyer községet alkották, illetve Újlakot és Mátyáshegyet, melyek Budához tartoztak. A jelenlegi Óbuda városrész területe csak az egykori város 19. század végi belterületével egyezik meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannónia tartományuk északkeleti központját, Aquincumot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, Aquincum városrész területén volt. A katonai amfiteátrumot a honfoglalás után valószínűleg Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán használta.

A hivatalos álláspont szerint[forrás?] az Árpád-házi királyok idején több templom, kolostor és egy királynői vár is létesült e területen. Az Árpád-kori Budának a mai Óbudával való azonosítása azonban egyesek szerint nem bizonyított.[forrás?] III. András 1290-ben itt tartotta az országgyűlést, amelynek következménye volt az óbudai program kiadása. A 14. század végén Zsigmond király egyetemet alapított a városban.

A török uralom megszűnése utáni újratelepülés során a település számos barokk épülettel gazdagodott. Ekkor alakult ki a keskeny, kanyargós utcákból álló településszerkezet.

Az 1873-ig önálló Óbuda 1872-ig mezőváros volt, akkor az 1871-es községi törvény szabályai szerint rendezett tanácsú várossá alakult. 1872-ben a Budapestről szóló törvény egyesítette Budát, Pestet és Óbudát. A mai városrész határai nagyjából a beltelkek 19. század végi határait követik.

Műemlékek, múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óbuda az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]