Foerk Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Foerk Ernő
Foerk Ernő.jpg
Született 1868. február 3.
Temesvár
Elhunyt 1934. január 26. (65 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész

Foerk Ernő (Temesvár, 1868. február 3.Budapest, 1934. január 26.) magyar építész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főképp történeti stílusban dolgozó templomépítőként tartják számon, aki eredetileg szobrásznak készült, közben építőmesteri gyakorlatot szerzett. Majd tanult a bécsi Képzőművészeti Akadémián, Smidt Frigyes tanítványaként. Iskolai ideje alatti tanulmányutakon ismerte meg az észak-olasz építészetet, ekkor alakult ki vonzalma a lombardiai tégla-architektúrához. 1891-től Steindl Imre asszisztense lett a Műegyetemen, ahol az új Országház belső kiképzésén, és berendezésén dolgozott. 1898-tól a budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola tanára, majd 1920-tól igazgatója lett. Tanítványaival főleg az iskolai szünidőkben felmérte a magyarországi műemlékek állapotát. Tanítványaival együtt hazai műemlékekről készített felvételeit 1917-ig, 6 füzetben adatta ki a Felső Építő Ipariskolával. 1927-ben az Építész Egylet a Hollán-díjjal tüntette ki. 1929-ben nyugdíjazták. A szegedi Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra.[1]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegeden a Fogadalmi templom Foerk tervei alapján épült
Foerk Ernő tervei alapján épült a vállaji római katolikus templom

Steindl Imre irodájában is dolgozott, s irányította az Országház belsőépítészeti munkáit. Több műemlék felújítási munkálataiban vett részt, restaurálta a kalocsai székesegyházat és az ócsai román kori református templomot. Építészeti stílusára jellemző volt a historizmus, eklektikus épületein előszeretettel alkalmazott középkori román és gótikus formaelemeket. Mintegy félszáz temploma és középülete közül legkiemelkedőbb alkotásai a zágrábi postaépület (1903), amelyet Sándy Gyulával tervezett, a nagykőrösi református templom tornyainak 1907-es évre esedékes megmagosítása is Foerk és Sándy együttes tervei alapján épült meg, ezzel mintegy a városképet is előnyösen jellegzetesre alakították. A téglaburkolatos, eklektizáló építészet igényes és felkészült tervezői voltak Foerk Ernő és Sándy Gyula.[2]

Kiemelkedő munkái közé tartozik még a diószentpáli Tüköry-kastély (1904) is. 1907-1911 között a kalocsai érseki főegyházmegye területén Petrovácz Gyulával közösen számos templomot épített. Foerk restaurálta és bővítette a kalocsai székesegyházat, az ő tervei alapján készült el ott az új főoltár és az érseki sírbolt is. 1912-ben megbízták a temesvári emléktemplom, a püspöki palota és szeminárium megépítésével. Következő évben már Szegeden találni, ahol a város vezetése a fogadalmi templom terveinek átdolgozásával bízta meg

1913-ban kezdett hozzá a szegedi Fogadalmi templom felépítéséhez Schulek Frigyes terveit alakította át Foerk, kellett egy nagyon igényes, de kevésbé drága templomot terveznie miután Schulek Frigyes kisebb költségvetést igénylő tervét sem tudta finanszírozni Szeged városa. Foerk a Fogadalmi templom építését (1913-1930) azzal a kikötéssel vállalta el a szegedi városi vezetéstől, hogy Schulek Frigyes eredeti tervein részleteiben módosíthat, Szeged város ehhez szabad kezet adott Foerk építésznek. Ennek eredményeképpen alakult ki a mai Fogadalmi templom látványa. Foerk 76 m-ről 93 m-re növelte a tornyok magasságát Schulek terveihez képest, továbbá a tornyok a főhomlokzathoz képest a szentély irányába tolódtak el, a főhomlokzat hangsúlyosabbá vált, mint az oldalhomlokzatok, és nagy rózsaablak került a főbejárat fölé. Foerk kevesebb hangsúlyt adott a kupolának, kisebbre vette a kupola körpárkányát és szűkebbre a dobot. A Schulek által tervezett fehér kőburkolattal borított templomot Foerk téglával burkolta, csak a díszek és a domborművek készültek kőből.[3]

Munkásságának következő állomását jelentette Nagyszombat, ahol a gimnázium épületének tervei (1914) fűződnek nevéhez. 1922-1924 között restaurálta az ócsai román kori templomot, majd Foerk tervei alapján készült el az akkori Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Újpest kerületében, amely ma Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium néven ismeretes, továbbá a budapesti domonkosok temploma, valamint a szatmári vállaji római katolikus templom. Budapesten, az akkori Tomori-úton lévő Szent-Mihályról elnevezett plébánia-templom (1930-31) tartozik alkotásai közé, és a Szent Kvirinus vértanú püspök emlékének szentelt szombathelyi szalezianus templom is az ő tervező tehetségét dicséri (1932-1933), mintegy az utolsóként megvalósult munkái közül valóan.

Szakirodalmi munkássága közül kiemelkedik az „Árpádkori templomaink típusa” - című dolgozata, amelyért kapta a Hollán Ernő-díjat 1927-ben, a Magyar Mérnök- és Építész Egylettől.[4]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Foerk Ernő halálának 50. évfordulója tiszteletére az Országos Műemlék Felügyelőség (=O.M.F.) Magyar Építészeti Múzeuma emlékkiállítást rendezett, a kiállítás 1984. június 29.1984. október 10-éig volt megtekinthető.

Nyomtatásban megjelent műveiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Állószerkezetek alaktana (1913)
  • A szegedi Fogadalmi templom építőtervei (1914)
  • A kalocsai székesegyház (1915)
  • Az óbudai aquaeductus in: Budapest régiségei (1923)
  • Alaktan [Litogr.] (1927)
  • A szerb-ortodox templomtípus fejlődése (1927)
  • A magyar építőművészet rövid története : magyar műemlékek nyomán (1929)
  • Sopron barokk polgárházai[5] (1929)
  • Az építészeti stílusok fejlődése (1932)
  • Vignola oszloprendjei (1932)
  • Török emlékek Magyarországba - A Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola szünidei felvételei - Bp. 1918. (1912-1942.[6] (2002)

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fogadalmi templom Kripta 771 Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 28. p.
  2. Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest, Urbino, 2000. ISBN 9630034905 185. o.
  3. Hadik András: Szeged : Fogadalmi templom. Budapest, 1988. ISBN 9635555466
  4. Sz. Gy.: In memoriam Fock Ernő, Magyar Művészet, X. évfolyam, 1934. 2. szám. 55.old.
  5. In: A Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola szünidei felvételei : 1926-1927. Erdős Lászlóval et al. 1. füz. 7 o. 50 lev. ill. (Ser. Szünidei felvételek ; 8.)
  6. Foerk korábbi kiadásának reprintje Déry Attila előszavával. 702 o. ill. ISBN 9630094800
  • Hadik András – Pusztai László: Foerk Ernő (1868-1934) építész emlékkiállítása. Az O.M.F. Magyar Építészeti Múzeumának katalógusa. Budapest, O.M.F., 1984. 55 o. ill. ISBN 9630158221
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 725. o. ISBN 9635474148  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]