Vállaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vállaj
Foerk Ernő építette rk. templom Vállaj.jpg
Római katolikus templom. Foerk Ernő tervezte
Vállaj címere
Vállaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Kistérség Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Vilmos István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4351
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 1025 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 41,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vállaj (Magyarország)
Vállaj
Vállaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 57″, k. h. 22° 22′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 57″, k. h. 22° 22′ 54″
Vállaj (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Vállaj
Vállaj
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Vállaj weboldala

Vállaj (németül Wallei) község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vállaj Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti szegletében, a Kraszna folyónál fekvő település a magyar-román határ mellett, Nyírbátortól 25, Fábiánházától 9, Nagyecsedtől 11 km-re.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve személynév eredetű. Feltehetőleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vállaj neve a 13. században tűnik fel a Kusalyi Jakcs család tagjainak birtokaként. 1335-ben már a Gutkeled nemzetség-beliek birtokaként szerepel az oklevelekben Vale alakban.

1354-ben a Gutkeled nemzetségeliek sárvári monostorához tartozott. 1423-ban a Báthoriak nyernek rá királyi adományt, s így az ecsedi uradalom része lett, annak sorsában osztozott. A falu 1746-tól 1945-ig a gróf Károlyiak nagykárolyi uradalmához tartozott.

Vállaj történetének külön fejezetét jelenti a német anyanyelvűek betelepítése. Ennek előzményét az ország, s a legtöbbet szenvedő Szatmár megye akkori állapotában kell keresnünk: A 16. század, 17. századnak és a 18. század elejének török és Habsburg-ellenes harcai miatt, a gyakori járványok, árvizek, a szárazság és az ezek nyomában fellépő éhínség miatt Szatmár vármegye jelentős részén megfogyatkozott a munkaerőt jelentő jobbágylakosság létszáma. 1712-ben például Csanálos, Fény és Vállaj is rövidebb ideig lakatlanok voltak. A vidék földesura, gróf Károlyi Sándor már 1712-ben kérvényt nyújtott be a bécsi udvarhoz,hogy német telepeseket hozzon birtokára. Az első csoport a Duna és a Bodeni-tó közt elterülő ún. felsősváb (Oberschwaben) területekről 1712. július 14-én érkezett Nagykárolyba. Itt és a közeli falvakban 300 család (kb. 1400 fő telepedett le. Gróf Károlyi Sándor a nagykárolyi uradalomban hat sváb telepet hozott létre. Ezek: Nagykároly, Csanálos, Mezőfény, Nagymajtény, Kaplony és Mezőpetri. A betelepítést fia Ferenc, majd unokája Antal folytatta, egészen a 19. század végéig.

Vállajsváb betelepítése Károlyi Ferenc korában, 1747 tavaszán kezdődhetett. Az idetelepülők zöme azonban más magyarországi falvakból érkezett, s csak elszórtan az anyaországból.

A község határában található még Ágerdő. A telekhely neve 1430-ban tűnik fel, ekkor egy Börvely határában fekvő erdőt hívnak így. Az Ágerdő név ma egy dűlőt és egy tanyai települést jelöl, Vállaj keleti határában, közel a román területen levő Börvelyhez.

1950 és 1955 között Vállaj Mérkkel volt egyesítve Mérkvállaj néven, a vállajiak kérésére azonban az egyesítés megszűnt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 61%-a magyar, 39%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vállaj nevezetességei:

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fodor István, az Ericsson Magyarország ex-elnöke, az egykori Bölcsek Tanácsának tagja, a BKK Zrt Igazgatóságának volt elnöke
  • Danku Csaba, a Nemzeti Választási Iroda volt elnökhelyettese, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vállaj témájú médiaállományokat.