Tiborszállás
| Tiborszállás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség 2012-ig | Mátészalkai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Csaholczi Gusztáv[1] |
| Irányítószám | 4353 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 976 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 38,24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 25,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tiborszállás
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Tiborszállás
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 47° 48′ 52,88″, k. h. 22° 24′ 21,82″ | |
Tiborszállás község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti csücskében, a Kraszna folyó partján, a román határ mellett található település.
Fábiánháza 9,5 km, Nagyecsed 12 km, Mérk 9 km, Vállaj 10 km távolságra található.
Vonattal elérhető a Mátészalka–Tiborszállás-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
A falu nevét a gróf Károlyi család egyik tagjáról, Károlyi Tiborról kapta.
A három tanya a gróf Károlyiak birtokának a része volt. Tiborszállás az 1800-as évek végén keletkezett, amikor gróf Károlyi Tibor és családja erre a vidékre költözött. Tibor gróf leányát a lány unokatestvére, Károlyi Gyula vette el. Jelentős fejlődés az ő idejében következett be. A gróf, aki 1931. augusztus 31. és 1932. szeptember 21. között miniszterelnök is volt, itteni birtokán mintadazdaságot létesített: a Vadaskert, központjában a kastéllyal az erdő- és vadgazdálkodás területe volt, Halmos-tanyán és a hozzátartozó földeken földműveléssel és állattartással foglalkoztak. Tiborszálláson is a földművelés volt a fő foglalkozási ág.
A mai Tiborszállást három tanyai településből, a korábban Mérkhez tartozó Tiborszállásból, Vadaskertből és Halmos-tanyából szervezték önálló községgé 1955-ben.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Szentmárton[szerkesztés]
A település határában van az elpusztult Szentmárton falu helye. Neve 1217-ben tűnik fel, amikor a sárvári monostor idevaló jobbágya, Gende (Gende de v. Senmartin) egy evidéki cégényi embert vádol meg.
A falu a Gutkeled nemzetség ősi birtokai közül való.
Sárvármonostora XII. század-i alapítói kegyúri adományként egyházukhoz csatolták. 1217-ben már falunak nevezik.
Sorsa a monostorral közös, annak pusztulása után a falu is pusztulni kezd. 1427-ben még lakják, de három elhagyott kőegyház mutatja a lakosság nagyméretű csökkenését.
Maksai szerint a falu Mérk és Fábiánháza között feküdt, állítólag a láp nyelte el, s a Szentmárton erdőben, kis szigeten találták meg romjait. Ez a terület ma Tiborszálláshoz tartozik.
A falu nem rendelkezik történelmileg elismert nevezetességgel.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Tiborszállási görög katolikus templom A Fábiánházi görög katolikus egyházközség filiája. 1987-ben épült a temploma. Ikonosztázionját Puskás László festette.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tiborszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||
