Nyírbogát
| Nyírbogát | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Nyírbátori | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Dr. Simon Miklós (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4361 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3209 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 57,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 55,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyírbogát
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nyírbogát
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,80175°, k. h. 22,06061° | |||
| Nyírbogát weboldala | |||
Nyírbogát nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A település megközelíthető közúton: a 4-es főúton Debrecenig, onnan tovább a 471-es úton; vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.
Nyírbátortól 6 km.-re, Nyírgelsétől 7 km.-re, Nyíregyházától 38 km.-re és Debrecentől 43 km.-re található.
A település határában emelkedik a Nyírség és a Tiszántúl legmagasabb pontja, a Hoportyó (183 m).
Nevének eredete [szerkesztés]
Nyírbogát neve személynévi eredetű,azt az Árpád-kor-ban élt Bogát vezér-ről vette. Nevének Nyír előtagja a tájegységre utal.
Története [szerkesztés]
A település és környéke már a kőkorszak-ban is lakott hely volt.
Nevét az oklevelek 1310-ben említik először, egy idevaló nemes neveként.
Első ismert tulajdonosai a Kállay család tagjai voltak, akik birtokosok voltak itt egészen az 1300-as évek végéig.
1400-as évek elején Bogáti Fülöp-nek és fiának birtoka.
1404-ben Zsigmond király Bogáti Zsigmondot hűtlenség miatt megfosztotta itteni birtokaitól, amit azonban a későbbiekben mint királyi adományt mégis visszaadott. 1405-ben a Bogáthy, cselei Izsépy és Dobay családoké volt a település. 1425-ben a baksai Beke és a Ricsey családok voltak birtokosai.
1551-ben Kálnásy Mihály birtoka, felesége Bogáti Anna révén.
1635-ben Vay Péter, Madocsányi István, Uketyevityi Péter is részbirtokosa a településnek.
1600-as évek végétől az 1800-as évek elejéig több birtokosa is volt így a Horváth, Bakó, Baksay, Báthory, Darvay, Elek, Erdődy, Éva, gróf Fáy, Fehér, Hegedűs, Hetey, Kálmánczhelyi, Molnár, Csicseri Ormos György, Puskás, Orosz, Pethő, Uray és szűcs családok.
1800-as évek közepe táján földesura az Ormos és a Bogáti család.
1900-as évek elején Bogáthy József, Baksay Zoltán és Reviczky József és Emil, valamint Bay Erzsébet voltak birtokosai.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom - 1823-1826 között épült, Szent György tiszteletére avatták fel.
- Bogáthy-kúria - 1890-ben épült, jelenleg étterem működik benne.
- Az ótemetőben van eltemetve Vántus István Erkel-díjas zeneszerző.[4]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyírbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Vántus István életrajza. A szegedi Somogyi Könyvtár honlapján
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
