Nyírtura
| Nyírtura | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Nyíregyházai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | ifj. Mikó Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 4532 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1864 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 86,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyírtura
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nyírtura
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,01360°, k. h. 21,83361° | |||
Nyírtura község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A 4-es főút és a 403-as főút mellett terül el, Sényőtől 4 km-re, Kemecsétől 8 km-re, Nyíregyházától 10 km-re és Székelytől 8 km-re.
Története [szerkesztés]
A községet a 13. század elején a Váradi Regestrum már lakott településként jegyzi. A település határában talált értékes régészeti leleteket a nyíregyházi Jósa András Múzeum őrzi.
A középkori egyház történetéről semmit sem tudunk annak ellenére, hogy a templom késő gótikus kapuján az 1488-as évszámot látjuk.
A község a Nyírtura nevet csak 1898-ban kapta. Korábban a fellelhetõ források szerint Tura, Turra, néhol Váraljaként fordul elõ.
Kevés az olyan eredeti forrásanyag, amelyben Tura konkrétan említést nyer. 1222-es az az okirat, amelyben először hivatalosan szerepel. Ez a váradi tüzespróba lajstrom, melyben először olvashatunk egy Turára való emberről, Bensa Domonkosról egy per kapcsán. Jellemző a későbbi időpontból fellelhető adatokra is, hogy valamennyi valamilyen bírósági eljárás hivatalos ügyirataként maradt meg. Így az az adománylevél is, amely 1318. február 19. dátummal kelt, s mely szerint I. Károly király, hűségükért és érdemeikért Kállai Egyed fiainak, Simon és István mestereknek adományozza a Szabolcs vármegye Szőllős nevû földet, amely a Tura nevû birtokkal határos. 1342-ben Pál országbíró új birtokfelosztást rendel el. Az oklevélben Tura is szerepel ismét.
Csánki Dezső a „Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában” című művében írja, hogy 1454-ben Turát a Kállay család bírja. 1773-ban a magyarlakta területek bizonyítására országos helységösszeírásra kerül sor, amely csak 1920-ban jelent meg nyomtatásban, ez Turra néven említi községünket.
1799. évben Vályi András a Magyarország leírása című művében így ír:
„Tura magyar falu Szabolcs vármegyében. Földesurai több urak, lakosai többen reformátusok, fekszik Napkorhoz közel, melynek filiája / határja/ olyan, mint Pazonyé.”
Az 1900. évi Szabolcs vármegye monográfiája szerint: Tura kisközség 150 házzal, 973 lakossal. Postája: Nyír-Bogdányban, távírója Kemecsén található. Két nemesi kúriája volt: a Kállay féle és a Szűcs féle. 1929-ben Márton Béla a Nyírség helységneveiben adatokkal szolgál a község akkori határterületeire vonatkozóan is: Területe 3 714 kataszteri hold (kh.). Ebből termő 3526 kh. Terméktelen 188 kh. A 20. század elején a község lakosságának helyzete egyre nehezebbé vált. Az emberek nagy része földműveléssel foglalkozott, cselédsorban élt.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a község lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom: A község értékes műemléke a nyugati kapuján olvasható évszám szerint 1488-ban épült. Sokszögzáródású, támpilléres gótikus teremtemplom. A 16. századtól a reformátusok használták, ezt bizonyítják a 17. századi egyházi edényei is. A templom 1821-1833 között nagyobb átalakításon ment át, akkor bontották le nyugati homlokzatát, ablakait megnagyobbították, a nyugati homlokzat elé a korábbi fatorony helyébe falazott tornyot építettek. A nyugati falba belsõ kapu került, amely a késő gótika egyik legjelentősebb falusi példája, gazdagon díszített konzolokkal és pálcatagokkal, valamint az építtetők címereivel. Eredeti famennyezetét is lebontották. A szentély boltozata nagy valószínűséggel 18. századi. A templom berendezése 1833-ból való.
- A volt Szűcs-kúria, a helybéliek által "kolostornak" tartott épület a templom közelében áll. A 18. század második felében építette a Szűcs család. Földszintes, boltozott, barokk épület, alatta pincesor húzódik. Fõhomlokzata eredetileg kosáríves árkádos volt, középrizattal. Sajnálatos módon 1900 körül magtárrá alakították és ma is ezt a célt szolgálja.
- A volt Kállay-Popper-kúriát a Kállay család építette 1822-ben. A 19. század végén került a popperek tulajdonába. Földszintes, klasszicista épület, melyet először a 20. század elején, majd kultúrházzá alakításakor is átépítettek.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyírtura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
