Jósa András
| Jósa András | |
 | |
| Jósa András portréja | |
| Született | 1834. november 30. Nagyvárad |
| Elhunyt | 1918. szeptember 6. (83 évesen) Nyíregyháza |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Jósa Péter |
| Foglalkozása | régész, orvos, antropológus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jósa András témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jósa András (Nagyvárad, 1834. november 30. – Nyíregyháza, 1918. szeptember 6.) magyar régész, orvos és antropológus.
Életpályája[szerkesztés]
Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon, Pesten, Pozsonyban végezte, majd Bécsben fejezte be, majd először jogásznak ment, de a második szemeszter után abbahagyta és 1853-ban a magyaróvári Gazdasági Főiskolára iratkozott be.
Ezt elvégezve, gróf Széchenyi István nagycenki, majd egy ideig édesapja nagyszántói birtokán tevékenykedett. Az ügyes, állandóan fúró-faragó, tevékenykedő Jósa a sok esztergályozás miatt tályogot kapott, a hosszas betegeskedés, szenvedés megérlelte elhatározását; követi nagyapját, Jósa Istvánt, aki Szabolcs vármegye jó hírnevű főorvosa volt és ő is az orvosi pályát választja.
1860-ban beiratkozott a bécsi egyetem orvosi fakultására, ahol 1864-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Az orvosi egyetem elvégzése után először a döblingi elmegyógyintézetben, majd Skoda-nál a belgyógyászaton gyarapította tudását. Skoda Erzsébet királynéhoz is beajánlotta orvosi kísérőnek, de Jósa nem vállalta, Nagykállóban telepedett le ahol kórházi-, majd 1884-ben Nyíregyházán Szabolcs vármegyei főorvos lett. 1865-ben munkája mellett a sebészi oklevelet is megszerezte.
Az orvosi hivatásában végzett sokrétű tevékenysége mellett nagy érdeme volt a Szabolcs vármegyei múzeum létrehozása is mely ma nevét viseli.
Nyíregyházán, 1918 szeptember 6-án, életének 84. évében érte a halál.
Emlékezete[szerkesztés]
Nyíregyházán nevét és emlékét múzeum, utca, kút, városrész és egy kórház is őrzi.
- Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
- Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza
- mellszobra a nyíregyházi Jósa András Múzeumban
A legenda szerint Jósa András a városban sétálva az ügyvédi villákat látva az egyikre felírta, hogy Csaló köz. A városi tanácsnak előterjesztette ezt a javaslatát, amely azt elfogadta, így a mai napig így hívják ezt a helyet Nyíregyházán. Érdekesség, hogy a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága is a Csaló közben működik.
Művei[szerkesztés]
Irodalmi működése leginkább a Szabolcs vármegye őskori és honfoglalás kori leleteinek ismertetésére szorítkozott. Sok kisebb-nagyobb közleménye jelent meg.
- A szabolcsmegyei nyírség ősrégészeti leletei s lelhelyeiről. Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai XIV. (1870)
- Szabolcsmegyei bronzleletekről. Archaeologiai Értesítő (1893)
- Emlékek a honfoglalás korából. Arch. Ért. (1900)
- Bronzkori halmazleletek. Jósa András Múzeum Évkönyve VI–VII. 1963–1964.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- Dolgozatok 1935.
- Rákos Sándor: Józsa András a "nyíri kuruc" (Élet és Tudomány 1955. 2. sz.)
- Csallány Dezső: Józsa András irodalmi munkássága. Budapest, 1958.
- Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei (1901–1907). Szerk. Csallány Dezső. Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1968.
- Ratkó Ferenc: Emlékezés Józsa Andrásra (Országos Orvostörténeti Könyvtári Közlöny 1964. 33. sz.).
- Istvánovits Eszter 2009 (szerk.): Egy nyíri tudós és polgár Dr. Jósa András. Nyíregyháza.