Nyírbátor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Nyírbátor
Nyírbátor címere
Nyírbátor címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyírbátori
Kistérség Nyírbátori
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Balla Jánosné (MSZP)[1]
Irányítószám 4300
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 12 341 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 183,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 66,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírbátor (Magyarország)
Nyírbátor
Nyírbátor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 07″, k. h. 22° 07′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 07″, k. h. 22° 07′ 49″
Nyírbátor (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírbátor
Nyírbátor
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírbátor weboldala

Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járás és kistérség köpontja. A 15-16. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak – határozták meg. Virágzása mégis a Báthori családhoz kötődik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka háromszögben fekvő, 14 000 lakosú kisváros a Nyírség déli részének központja. Mátészalka 20 km, Nagykálló 22 km, Kállósemjén 14 km, Nyírgyulaj 7,5 km, Máriapócs 11 km, Nyírmihálydi 19 km, Piricse 5 km, Nyírvasvári 3 km, Nyírcsászári 5 km, Nyírderzs 9,5 km távolságra található.

Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka–Zajta- illetve a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

Ha az Alföld közepe felől a Nyírségbe érünk, észrevehetően megváltozik körülöttünk a táj képe. A végeláthatatlan síkság helyébe lankás homokdombok lépnek, a növényzet dúsabbá, élénkebbé válik. A szántóföldek tábláit, az almáskerteket és a köztük kanyargó dűlőutakat mindenütt akácsor szegélyezi.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést először 1279-ben említik a források, amelynek neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. Gutkeled nemzetségbeliek ( Báthoriak elődei) már ekkor birtokolták. A város a család birtokigazgatási központja és temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthory Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta. A XV. század második felében Báthory István – az 1479-es kenyérmezei csata hőse – emelteti Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot – Johannes olasz mester remekét- családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő gótikus stílusban épített református templom a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A nagy értékű berendezési tárgyak felét a budapesti Nemzeti Múzeum, másik felét pedig a helybéli múzeum őrzi. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi. A XVI. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról. A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a település hovatartozása, mert földesurai inkább az erdélyi fejedelmek fennhatóságát ismerték el. Később a város elszegényedett.

Az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza.

A vár története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban, már a középkorban volt a Báthori családnak egy udvarháza, amelyet a XV. század második felében átalakítottak, bővítettek. A kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon lehetett az az udvarház, amit a XVI. században várkastélynak, illetve várnak említenek.

A várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett. Feltételezhető, hogy a ma is látható és az 1730-as évek körül magtárrá alakított épület a vár része volt. Itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.

János Zsigmond 1564-ben több várral és várossal együtt Bátor várát is elfoglalta. XVII. századi sorsáról nem tudunk, de a XVIII. századi urbáriumok megemlékeznek az ekkor már erősen romos vár épületeiről. A Báthori család kihalásával 1648-ban a Rákóczi-család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmat.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította. Utódaik birtokában maradt 1747-ig. Ekkor Nyírbátort, mint az ecsedi uradalom tartozékát gróf Károlyi Ferenc vette meg. A 18. században az egykori konyhát az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották. A használaton kívüli épület állapota az utóbbi évtizedekre meglehetősen leromlott. Szekér György építész-művészettörténész elméleti rekonstrukciójára támaszkodó tervei alapján a teljes felújításra Wittinger Zoltán [1] építész művezetésével 2006-ban került sor.

Az úgynevezett Északi Palota pincéjében kőtár és étterem, földszintjén kiállítótermek, újraépített emeletén, belsőépítészeti rekonstrukció keretében kiállítótérként is funkcionáló ebédlőpalota és hálóterem került kialakításra. A nagyszabású tetőtérben konferenciatermet alakítottak ki.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]


Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református templom és a harangtorony
  • Mai nyírbátori református templom (gótikus stílusú).
  • A Báthoriak 15. századi, 2006-ban felújított várkastélya.
  • A minorita templom 1480-ban épült, Báthori István erdélyi vajda építtette valószínűleg a kenyérmezei győztes csata zsákmányából. Ide van eltemetve a vajda és a Báthori család több tagja és itt található a világon egyedülálló "Krucsay-oltár", mely drámai módon mutatja be Jézus Krisztus szenvedéstörténetét.
  • Báthori István Múzeum, az 1735-1758 között épült minorita rendházban
  • A harangtorony, Magyarországon az egyik legrégebbi.
  • Várostörténeti sétány, amely a Báthory István Múzeumot, a minorita templomot, a református templomot és a Báthori Várkastélyt köti össze. A sétány szoborcsoportjain keresztül a látogató betekintést nyerhet Nyírbátor történelmébe.
  • Sárkány Wellness és Gyógyfürdő

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "Szárnyas Sárkány Hete" Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál
  • Nyírbátori Zenei Napok
  • Báthori Napok - reneszánsz hétvége

Képek a városról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbátor témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyírbátor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]