Tiszabercel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszabercel
Tiszabercel címere
Tiszabercel címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Ibrány–Nagyhalászi
Jogállás község
Polgármester Szántó Zsolt (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4474
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1863 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 60,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszabercel (Magyarország)
Tiszabercel
Tiszabercel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 24″, k. h. 21° 38′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 24″, k. h. 21° 38′ 45″
Tiszabercel (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszabercel
Tiszabercel
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Tiszabercel község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszabercel légifotó.jpg

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati periferiális részén a Lónyai-csatorna és a Tisza által közé zárt területen, annak is a nyugati részében található. Tiszabercel Nyíregyházától északra, légvonalban 23 km-re található.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban vonattal a MÁV 118-as számú (Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Balsai Tisza-part) keskeny nyomtávú vonalán volt elérhető; itt azonban 2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berczel neve az oklevelekben 1335-ben tűnik fel. A település ekkor az Izsépi család birtoka volt, amely hozományként a család nőtagjának, Olasz Jánosnak, Boldogkői várnagy feleségének. Az Izsépi és az Olasz család e század végén osztozik meg rajta.

Az Olasz család birtokrészét Egyházasbercel, az Izsépi családét Istvánfia Berczel néven nevezték.

1400-ban a Bessenyey család birtokaként említik.

1405-ben a cselei Izsépy és a Dobay családok is birtokosaiként vannak írva.

1424-ben a leleszi orsz. llt. oklevele szerint a falu két külön településként volt nevezve: Berzel és Egyházas-Berczel Tisza néven.

1436-ban a berczeli Tatár és Vay család és a Báthoriak is birtokosai voltak.

A XIX. sz. elejéig több család birtoka; a Csoma, Ibrányi, Ormos, Bakó, Inczédy, Gulácsy, Bessenyey, Dombrády, Liszkay, Vida, Osváth, Boronkai, Kömmerling, Mozga családoké.

A XX. század elején Okolicsányi Lajos volt a falu nagyobb birtokosa.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - 1436-ban épült, a templom homlokzatában a Bessenyey család címere van befalazva, felirata:
"In laudem dei viventis renovatum est per generosum dominum Balthasar Bessenney de Nagy-Besseneő: die 24 apr.
anno 1634".
A toronyban lévő 170 kg súlyú harang ugyancsak Bessenyey Boldizsár ajándéka, melyet 1638-ban öntetett Eperjesen.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hagyomány szerint 1747-ben itt született Bessenyei György. Testőri szolgálata után 1782-ben visszatért birtokára.
  • itt született Görömbey Imre szobrászművész, restaurátor
  • Itt született Seres János, sokszoros magyar válogatott salakmotoros (1960)[forrás?]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
  • Leleszi országos levéltár.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszabercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]