Érpatak

Érpatak
Érpatak címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség 2012-ig	Nagykállói
Jogállás	község
Polgármester	Orosz Mihály Zoltán
Irányítószám	4245
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1734 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	55,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Érpatak Pozíció Magyarország térképén
Érpatak Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 47,80585°, k. h. 21,76001°47.80585, 21.76001
Érpatak weboldala

Érpatak (1908-ig Hugyaj) község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói kistérségben.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Újfehértótól 7 km-re, Geszterédtől 6 km-re, Zsindelyestől 5 km-re és Ludastótól 3,6 km-re található.

Története

A Nyírség szélére települt község az írott forrásokban a 12. század végén tűnt fel első ízben. A falut 1280-ban a Gutkeled nemzetség-beli István fia, Pál birtokosaként jelölik. Az 1332-1335 között a Szent György tiszteletére szentelt egyházának András nevű papjáról maradt fenn írásos említés.

A 17. század végén Butkai Anna kezével egyesült Dessewfy Ferenc kezdte benépesíteni a pusztát zempléni birtokáról áttelepített görög katolikus, kárpátorosz és szlovén jobbágyokkal.

Érpatak eredeti neve Hugyaj volt, mai nevét 1908-ban kapta.

„	Hugyaj, kisközség, körjegyzőségi székhely, 238 házzal és 1523 görög katholikus lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Ujfehértó. E község a Zichy-okmánytárban 1329-ben "Hugey", a pápai tizedlajstromban 1332-37 közt "Huge" és "Hevkee" formában fordul elő. A Kállay család levéltárának egyik 1457-ből származó okirata már az akkori írásmód szerint a mai nevén említi. 1411-ben a Buttkay, Ráskay és Márky, 1446-ban a Szokoly, 1457-ben a Kállay és 1466-ban a Málczay család volt a birtokosa, de már a XVIII. század végétől a Dessewffyeket találjuk itt, egész a mai napig. A faluban gör. katholikus és ág. evangélikus templom van. Hugyajhoz tartozik Nagy-Vadas, Zsindelyes és Fövenyes puszta és Ereszkedő telep.	”
– Magyarország vármegyéi és városai - A teljes "Borovszky", Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2004.

Elnevezései

A község eredeti neve Hugyaj volt, ami a magyar helynevek nagy részéhez hasonlóan egyszerűen személynévből vált a falu nevévé. Bár az újkorban a nyelvérzék a vizelet jelentésű húgy szót vélte felfedezni a névben, valószínűbb, hogy az eredeti személynévben az azonos hangalakú, de csillag jelentésű szó rejlik, ami azonban éppen az egybeesés miatt már a 16. században szinte teljesen kiveszett a magyar nyelvből.

A Hugyaj nevet a belügyminiszter 1908-ban változtatta a mai Érpatakra. A 20. század elején az egész országban egységes elvek alapján rendezték a helyneveket. Mivel a falu lakói idegenkedtek a gúnyolódásra okot adó történeti elnevezéstől, ezért a képviselő-testület 1906-ban a Cserepes nevet javasolta. Ezzel azonban az Országos Községi Törzskönyvbizottság nem értett egyet, így 1907-ben a képviselő-testület másik, az itt eredő Ér patakra utaló nevet hozott javaslatba. Ezzel már a törzskönybizottság is egyetértett, így 1908-tól, amikor Szabolcs vármegye új községneveit belügyminiszteri rendelettel kihirdették, Érpatak lett a végleges elnevezés.

Infrastruktúra

Az 1821 lelket számláló község 600 lakóházból áll, 95%-a vezetékes vízzel, 75%-a vezetékes gázzal ellátott. Az utak 60%-a aszfalttal és 20%-a útalappal ellátott. Telefonhálózat az egész településen ki van építve. Vezetékes szennyvízhálózattal nem rendelkezik a település.

Demográfiai helyzet

Népesség szám alakulása, népesedés, népszaporodás Érpataklakosságának száma 1960-óta több, mint 1000 fővel csökkent.

Lakó népesség (fő)

• 1960 – 3167

• 1970 – 2518

• 1980 – 2253

• 2000 – 1872

• 2004 – 1821

Területi megoszlásban (2004):

• Belterület: 1749 fő

• Külterület: 72 fő

• Összesen: 1821 fő

A népesség szám alakulását a természetes szaporodás, ill. a halálozás, valamint a vándorlási ráta határozza meg. Az utóbbi években a népesedés csökkenése sajnos nem állt meg, a születések száma nem haladta meg a halálozásokét.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Gazdaság

Foglalkoztatás

2000-ben Érpatak 30%-a volt aktív kereső és egyharmada állást kereső munkanélküli, eltartottak aránya megközelítette az egyharmadot, az aktív keresőké az egynegyedet. Első ízben elhelyezkedők száma elenyésző volt.

Vállalkozások

Az 1999-es évektől csökkent a vállalkozók száma. Jelenleg 30 egyéni vállalkozót tartunk nyilván. Az egyéni vállalkozók többsége kiskereskedelemmel, vendéglátással és mezőgazdasági szolgáltatással foglalkozik.

Munkanélküliség

A foglalkoztatásban az 1990-es évektől változást hozott a munkanélküliség rohamos növekedése, erre utalt a munkanélküliségi ráta értéke 2004-ben 20%-os volt a munkanélküliségi ráta.

Önkormányzat, közigazgatás

Intézmények

• Orvosi rendelő
• Napközi otthonos óvoda
• Általános iskola és tornaterem
• 7000 kötettel rendelkező könyvtár és olvasószoba

A szociálpolitika érpataki modellje

Az úgynevezett érpataki modell lényege, hogy az önkormányzat minden támogatást megad azoknak, akik együttműködnek és betartják a szabályokat; akik azonban nem, azokat minden lehetséges módon megpróbálják rákényszeríteni erre.

Külső hivatkozások

• Érpatak Önkormányzatának honlapja

Kapcsolódó szócikkek

	Újfehértó-észak	Zsindelyes	Ludastó
	Újfehértó-CENTRUM	Érpatak	Görénypuszta
	Újfehértó-Orchideás-rét	Geszteréd	Balkány