Tiszatardos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszatardos
Tiszatardos címere
Tiszatardos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tokaji
Kistérség Tokaji
Jogállás község
Polgármester Varga Sándor[1]
Irányítószám 3928
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 241 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 26,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszatardos  (Magyarország)
Tiszatardos
Tiszatardos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 21″, k. h. 21° 22′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 21″, k. h. 21° 22′ 48″
Tiszatardos  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszatardos
Tiszatardos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Tiszatardos község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borsod-Abaúj Zemplén megyében, Tokajtól délre fekvő település.

Csobaj 3 km, Tokaj 10,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tardos (Tiszatardos) neve már 1395-ben szerepelt az oklevelekben.

1424-ben Zemplén vármegyéhez tartozó településnek írták.

1471-ben birtokosa volt a Jonhos, majd később a báji Jenkey család.

1476-ban a Szapolyai család-ot írták földesurának, aki a birtokot a Tokaji pálosok-nak adományozták.

A 16. század végén lakatlan helyként tartják számon.

1723-ban a községnek anyakönyve is volt, és ekkor már Tardos néven szerepelt. Az első anyakönyvbe bejegyzett nevek a következők: Tóth, Bodnár, Kertész, Horváth, Molnár, Novák, Martony, Kövesdi, H. Majoros, R. Antalóczi.

Az első lakosok foglalkozása valószínűleg halászat és révészkedés lehetett. Erre enged következtetni a későbbi nemzedékek nevei előtt gyakran használt H. (halász) és R. (révész) betűk.

A 18. század második és a 19. század első felében a Rhédey és a Matkovich családok voltak itt birtokosok.

1749-ben alapították római katolikus plébániáját az egri főegyházmegye szerencsi esperessége keretében, mai Szentháromság-templomát pedig 1813-ban építették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Tardos, magyar falu Szabolcs vármegyében, a Takta-közben: 185 római, 96 görög katholikus, 1 evangélikus, 3 református, 10 zsidó lakossal, római katholikus anyatemplommal. Földes ura Rhédey. Utolsó posta Tokaj.

Az 1900-as évek elején összeírt figyelmet érdemlő helynevei voltak: Kisasszonyföld, Kolokányos, Barátsziget, Bikkes, Csókató, Karakó, Kanaán, Vízalj, Kriptály, Sinórút, Rimasó, Surján és Danczka elnevezések.

A 20. század elején Reviczky József birtoka volt.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma Szentháromság tiszteletére 1813-ban épült. Harangjai közül az egyik ismeretlen mester által 1773-ban öntött 54 cm átmérőjű, míg a másikat, mely 58 cm átmérőjű 1926-ban Walser Ferenc öntötte Budapesten.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]