Alsóberecki
| Alsóberecki | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Bodrogközi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Zuti Lajos[1] | ||
| Irányítószám | 3985 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 743 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 108,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Alsóberecki
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Alsóberecki
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
Alsóberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 85 kilométerre északkeletre, a Bodrogközben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A település valószínűleg a honfoglalás óta lakott. 1358-ban említik először Bereck néven, halászfaluként, ekkor a Szerdahelyi család birtoka volt.
Az 1300-as évek végén a Bári és Pető családok birtoka volt, az 1400-as években a Komonya, Ricsey, Beke, Zádorházy, Tarkövy, Szerdahelyi, Herestényi és Rikalf családok voltak birtokosai. A 13. század második felében árvíz miatt a temploma elpusztult, csak a 18. században építették újjá.
Az 1500-as évek közepe után a Duleszkay Horváth, a Melith, 1594-ben pedig Rákóczi Zsigmond és Ferenc, valamint a ócz, Haraszthy és Horváth, valamint a Czobor családok.
A 16. században a település földesurával együtt áttért a református hitre.
Az 1600-as évek közepétől a Bereczky, Gabóczy, Eödönffy, Csapy, Melith, Pécsy, Zákány családok voltak itt birtokosok, 1663-ban pedig Bocskai István és Soós György, 1774 körül pedig az Olcsváry és Boronkay családok voltak birtokosai, az 1800-as évek elején rajtuk kívül még a Csuka családnak is volt itt birtoka.
Alsóberecki közelében feküdt egykor a mára már elpusztult Igazod település is, melynek 1440-ben Zerdahelyi Miklós volt a birtokosa.
Alsóbereckihez tartozott még Agócz-puszta is, mely Micz-bán-nak és utódainak volt a birtoka.
Agócz-puszta 1548-ban a Serédy, 1550-ben a Bacskó csalásoké, 1569-ben Kálnássy Ferenc, Rákóczy György és Deregnyey Pál, 1598-ban pedig a Kálnássy, Bacskay, Szokoly, 1663-ban pedig Bocskai István és Soós György, 1723-ban a Keresztes, 1754-ben a Kálnássy, 1813-ban pedig az Oldvány családok birtoka volt.
A 20. század elején Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 682 lakosából 680 magyar volt, ebből 156 római katolikus, 89 görög katolikus, 393 református volt.
[szerkesztés] Népcsoportok
A településen a lakosság 97%-át magyar, 3%-át cigány származású [3] emberek alkotják. Ezenkívül 1 szlovák is él a településen.
[szerkesztés] Látnivalók
- Halastó
- volt Olcsváry kuria, ma Vendégház
- Long-erdő természetvédelmi terület, Mária nyárfa
- a falu határában a Karosi honfoglalás kori temető, régészeti emlékpark, millenneumi emlékmű
[szerkesztés] Környező települések
Felsőberecki (2 km), Karos (4 km), Vajdácska (6 km), a legközelebbi város: Sátoraljaújhely (7 km).
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
