Serényfalva
| Serényfalva | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség 2012-ig | Ózdi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szerna Csaba[1] |
| Irányítószám | 3729 |
| Körzethívószám | 48 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 978 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 49,80 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 19,64 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Serényfalva
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Serényfalva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
| é. sz. 48,31345°, k. h. 20,38878° | |
Serényfalva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben. A Putnoki-dombságban, a Keleméri-patak völgyében fekszik, a 26-os főút mellett, nem messze a szlovák határtól. Ózdtól 15 kilométer, Miskolctól 42 kilométer választja el.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A települést először a 13. század elején említik a krónikák. Ekkor a Hanva nemzetség birtokolta, majd királyi tulajdon lett. Fejlődése a Putnoky család idejében, az 1300-as évek első felében indult meg, de a török betörések, az ezzel kapcsolatos háborúk miatt fokozatosan elnéptelenedett, visszafejlődött, és a 17. század végére lakatlan lett. Az új tulajdonosoknak, a Serényieknek újra kellett telepíteni a falut, ezt Trencsén megyei birtokukról idevándorlókkal oldották meg. Azóta a lakosság folyamatosan gyarapszik.
Az 1930-as évektől a község területéhez tartozott Pogonyipuszta és Lódombpuszta is, és ekkor már a Putnoki járáshoz tartozott. A legnagyobb földbirtokos gróf Serényi Béla volt, de a talaj nagy részét alkotó agyagos üledék adta előnyöket kihasználva már működött a máig is termelő téglagyár is.
A 20. század elejétől a lakosság az iparban, a téglagyárban dolgozott, a mezőgazdaságból viszonylag kevesen élnek. A művelésre alkalmas terület nagy részét a Bábolnai Mezőgazdasági Rt. műveli. A határ egy részét erdő borítja, de erdőgazdálkodással csak kevesen foglalkoznak.
Népcsoportok [szerkesztés]
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Elnevezésének változásai [szerkesztés]
A falu neve a 20. század folyamán többször változott. 1928-ig Málé volt az elnevezése, majd Serényimál, 1929-től pedig Serényifalva lett, végül 1957-ben kapta a község a ma is érvényes Serényfalva nevet.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom: a 18. században épült, barokk stílusú.
- Nepomuki Szent János szobor.
- Millenniumi Emlékmű.
- A felújított Polgármesteri Hivatal.
- Református templom.
Mindenütt pormentes utak, vezetékes ivóvíz, gáz- és telefonvezeték van. Az önkormányzat vendégházában szállást is talál a turista, és szép kirándulásokat tehet a környékre. Jelentős vadállomány van a környékbeli erdőkben.
Településfejlettségi mutatók [szerkesztés]
Lakások száma: 332 db Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 75% Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 70% Burkolt, portalanított utak aránya: 100% Kábeltelevíziós hálózat: van
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Serényfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Külső hivatkozások [szerkesztés]
 |
Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
