Tiszadorogma
| Tiszadorogma | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 3466 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 376 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 8,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,68348°, k. h. 20,86411° | |||
| é. sz. 47,68348°, k. h. 20,86411° | |||
Tiszadorogma község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A 3. számú főútról érhető el Mezőkövesden át, vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül.
Története [szerkesztés]
Tiszadorogma (Dorogma) Árpád-kori település. Nevét már 1200 körül említette oklevél Drugma néven.
1320-ban Dorogma, 1328-ban Durugman, Durugma, Doregma, Doregna, Dorogina formákban írták.
Révje már Anonymus honfoglalás történetében is szóba került, mint amelyen magyarok keltek át a Tisza túloldalára, ami bizonyossá teszi, hogy 1200 körül fontos révhely volt.
1200 körül már említik az idevezető utat is, Pély határjárásában.
1320-ban Dorogmai Lőrincet, mint királyi embert említik Montaj és Bábolna iktatásánál.
1328-ban már említik Szent Mihályról elnevezett egyházát és papját is.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 7 garas pápai tizedet fizetett.
1347-1348-ban Örsúr nemzetségbeli családok osztoztak meg rajta.
A 20. század elején Borsod vármegye Mezőcsáti járásához tartozott.
1910-ben 1255 magyar lakosa volt. Ebből 150 római katolikus, 1040 református, 63 izraelita volt.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Mezőcsáti Tájvédelmi Körzet része
- Gyékényfonók munkái
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Borsodvármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként

