Tiszadorogma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszadorogma
Tiszadorogma címere
Tiszadorogma címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállásközség
PolgármesterTóth Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3466
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség342 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 09″, k. h. 20° 51′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 09″, k. h. 20° 51′ 57″
Tiszadorogma (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tiszadorogma
Tiszadorogma
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tiszadorogma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszadorogma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszadorogma község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőcsáti járásban; a vármegye legdélebbi fekvésű települése.

Fekvése[szerkesztés]

A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át a 3302-es, vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül a 3307-es, majd Ároktőtől szintén a 3302-es úton. (Állami közútnak számít még a község területén a faluközpont főutcájának egy rövid szakasza is, ami a 33 104-es útszámozást viseli.)

A település teljes belterülete a Tisza jobb partján helyezkedik el, de az elmúlt évszázadok folyószabályozási munkálatai folytán a községhatár néhány kisebb része – köztük a Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület – a folyómeder bal partjára került. Községhatárának egyik pontjára esik – a bal parti részen, a folyótól kevesebb, mint 1 kilométerre – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék hármashatára.

Tömegközlekedéssel Mezőkövesd és Mezőcsát felől a Volánbusz 4010-es járatával közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Tiszadorogma (Dorogma) Árpád-kori település. Nevét már 1200 körül említette oklevél Drugma néven.

Későbbi névváltozatai: 1320-ban Dorogma, 1328-ban Durugman, Durugma, Doregma, Doregna, Dorogina.

Révje már Anonymus honfoglalás történetében is szóba került, mint amelyen magyarok keltek át a Tisza túloldalára, ami bizonyossá teszi, hogy 1200 körül már fontos révhely volt, ugyanekkor Pély határjárásakor az idevezető utat is leírták.

Dorogma az Örsúr nemzetségbeliek birtokai közé tartozott. A nemzetség tagjai közül egy oklevél szerint 1320-ban Dorogmai Lőrinc, mint királyi ember volt jelen Montaj és Bábolna iktatásánál.

1328-ban Mihály arkangyalról elnevezett egyháza és papja is meg volt nevezve. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 7 garas pápai tizedet fizetett.

1347–1348 között az Örsúr nemzetségbeli családok osztoztak meg rajta.

A 20. század elején Borsod vármegye Mezőcsáti járásához tartozott.

1910-ben 1255 magyar lakosa volt. Ebből 150 római katolikus, 1040 református, 63 izraelita volt.

Egykor nevezetes település, révhely volt a mára már a település határába olvadt Pély is.

Pély[szerkesztés]

Nevét először Anonymus említette Gestájában, majd 1194-ben mint borsodi földvárföldet említették, melyet III. Béla király a Miskóc nemzetségbeli Domokos bánnak adta.

1396-ban és 1425-ben ugyancsak határjárásokkor merült fel neve, majd 1477-ben a község káptalani beiktatásánál, 1495-ben pedig Ároktő, Margita és Polgár beiktatási eljárásánál volt jelen Peel-i Nyarady János, majd 1504-ben ugyancsak Bábolna és Montaj beiktatási eljárásakor merült fel neve.

A 16. században Kunovity Miklós és Szent-Iványi Miklós birtoka volt. Neve szerepelt az 1549 évi és az 1576 évi dézsmajegyzékekben is. 1594-ben neve nem szerepelt a tizedjegyzékben, csak a juhjegyzékben, ahol 4 juhos gazda 195 birkával volt összeírva.

Pély a mai Dorogma határában feküdt, ma Pély puszta. [Nem azonos a Heves vármegyei Pély településsel!]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Sánta Béla (független)[3]
  • 1994–1998: Sánta Béla (független)[4]
  • 1998–2002: Széki Gézáné (független)[5]
  • 2002–2006: Széki Gézáné (független)[6]
  • 2006–2010: Széki Gézáné (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth Zoltán (független)[9]
  • 2019-től: Tóth Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
382
383
354
319
340
342
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% örménynek, 0,6% románnak mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13%, református 72,9%, görögkatolikus 1,4%, felekezeten kívüli 4,2% (8,6% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% ukránnak, 0,6% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,3% görögnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,6% volt római katolikus, 47,6% református, 2,6% görög katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mezőcsáti Tájvédelmi Körzet része
  • Gyékényfonók munkái

Nevezetes emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. ↑ Tiszadorogma Helységnévtár
  12. ↑ Tiszadorogma Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszadorogma&oldid=26700912”