Halmaj
| Halmaj | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Szikszói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth József[1] | ||
| Irányítószám | 3842 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1896 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 150,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Halmaj
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Halmaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,24661°, k. h. 21,00183° | |||
Halmaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói kistérségben. Miskolctól kb. 25 km-re északkeletre található.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Először 1234-ben említik, Holmoy néven. Az Aba nemzetség birtoka volt.
Az 1330-as évek elején már templommal is rendelkezett, papja évi 16 garast fizetett adóul a pápának, ami arra utal, hogy Halmaj gazdag és népes település lehetett (Miskolc ebben az időben 18 garast fizetett.)
A 15. századból és a 16. század elejéről kevés adat maradt fenn, de több megpróbáltatáson is átesett a község, amikor Giskra csapatai elfoglalták a környéket, majd az 1514-es parasztháború következett.
A törökök 1544-ben jelentek meg a környéken, 1554-ben elfoglalták Fülek várát, és fosztogatni kezdték a falvakat, ahonnan sokan elvándoroltak a nagyobb mezővárosokba vagy igyekeztek elbújni. 1640-re a falu teljesen kihalt. 1711-ben egy pestisjárvány pusztította ki Abaúj vármegye jelentős részét.
1800-ra a település újra benépesült, római katolikus templomát is ekkor kezdték építeni. Református imaháza már 1709-től állt. 1813-ban árvíz pusztított. 1829-ben már iskola is állt a településen, de kevesebb, mint a gyerekek fele járt iskolába. Az 1870-es években kolerajárvány pusztított.
A második világháború után a nagybirtokos rendszer megszűnt. Ez sok nehézséget okozott, rengetegen maradtak művelhető föld nélkül, a munkaképesek 50%-a Miskolcra és más városokba ment munkát keresni.
1966 után a község újra fejlődésnek indulhatott, egy öt faluból álló körzet központja lett. Új iskola és óvoda épült, majd orvosi rendelő és több mint 150 lakóház. 1976-ra ABC áruház és bisztró is állt a településen.
Halmaj jelenleg is dinamikusan fejlődik .
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Wifi falu [szerkesztés]
Halmajon a Gárdonyi Géza Általános Iskolában néhány évvel ezelőtt bekötötték az internetet. Ez rengeteg új lehetőséggel, és az oktatás szinvolanának emelésével járt. Az Internet Terjesztéséért Alapítvány 2008. június 23-tól júnis 27-ig tábort szervezett, melynek célja: a számítógép közelebbi megismerése, illetve olyan fiatal roma származású gyerekekkel való együttműködés, akik jobban, illetve hatékonyabban kezelik a számítógépet. A Wififalu honlapján bővebb információt találhatnak a hátrányos helyzetű emberek internethozzáféréséről, illetve arról, hogy hogyan működik a telepített WiFi alapú rendszer.
A táborban szervezett programokról:
-minden nap reggel 9-tól kezdődött az oktatás. Az oktatás színvonaláról Lukács Péter, Fugerth András, Szabó Tibor, illetve az indiai származású Dhammachari Aryaketu gondoskodtak.
-Minden délután kettő és hat óra között különböző előadók informatikai témájú előadásokat tartottak, beszélgetéssel egybekötve.
Környező települések [szerkesztés]
Kázsmárk (kb. 4 km), Kiskinizs (4 km), a legközelebbi város: Szikszó (kb. 9 km).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Halmaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
