Abaújkér
| Abaújkér | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Encsi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Palkó József[1] | ||
| Irányítószám | 3882 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 677 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Abaújkér
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Abaújkér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| Abaújkér weboldala | |||
Abaújkér község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben, Miskolctól közúton kb. 50 km-re északkeletre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Természetföldrajzilag az Északi-középhegységben, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a Hernád folyó völgyében, a Zempléni-hegység nyugati oldalán található. Szomszédos települések: Abaújszántó, Encs (Gibárt), Abaújalpár, illetve északabbra Boldogkőváralja.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
Közúton a Szerencset (37-es főút) Gönccel összekötő, a Takta, majd a Hernád bal partján vezető alsóbbrendű úton érhető el. Szintén megközelíthető még az Encs (3-as főút) felől, illetve a szintén a 37-es főút mellett fekvő Szegilong, Olaszliszka, Vámosújfalu, Tolcsva felől, Erdőbényén keresztül a Zempléni-hegységen átvezető mellékutakon is.
A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai látják el.
Vonattal a MÁV 98-as számú, Szerencset Hidasnémetivel összekötő vasútvonalán érhető el.
[szerkesztés] Önkormányzat
A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 8 főből áll.
- Cím: 3882 Abaújkér, Rákóczi u. 26.
- Tel.: (47) 532-001; (47) 532-003; (47) 532-005
- Fax: (47) 532-004
- Hivatalos honlap: www.abaujker.hu
- Hivatalos e-mail: abaujker@abaujker.hu[3]
- A településen Ukrán Kisebbségi Önkormányzat is működik.
[szerkesztés] Története
A honfoglalás idején a terület a Kér törzs szálláshelye volt, innen kaphatta nevét. Először „Quer” néven említik 1215-ben. 1252-ben Ker volt a neve.
1315-ben Szántó határosa volt, ekkor szőleit is említették.
1326-os oklevél említi az innen Rátkára vezető nagy utat.
A 15. századig a Kéri család birtoka volt. A török hódoltság idején a falu kihalt, csak a 18. században népesült be újra. Ekkor két falu: Alsó- és Felsőkér alakult ki, és szintén ekkor lett a terület a Bárczay család birtoka.
A két települést a 19. század elején egyesítették. 1905-től viseli az Abaújkér nevet.
[szerkesztés] Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[4]
[szerkesztés] Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakóinak kb. 58,5%-a római katolikus, 17,5%-a református, 8,5%-a görög katolikus vallású. A lakosság 15,5%-a nem tartozik egyetlen valláshoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt.[5]
[szerkesztés] Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Gönci Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Péter és Szent Pál. Római katolikus anyakönyveit 1861-től vezetik.[6]
[szerkesztés] Református egyház
A reformáció a XVI. században jelent meg a településen. A század közepére már a reformátusok használták az ősi, román kori templomot is. A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.[7]
[szerkesztés] Görög katolikus egyház
A Miskolci Exarchátus Abaújszántói paróchiájához tartozik, mint filia.[8]
[szerkesztés] Evangélikus egyház
A település evangélikus vallású lakosai az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tállya-Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhelyi Missziói Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.[9]
[szerkesztés] Nevezetességek
- Bárczay-kastély: 18. századi rokokó kastély. A Bárczay család építtette. Téglalap alaprajzú, földszintes, manzárdtető épület.
- Református templom: A XIII-XIV. században épült, késő román - kora gótikus stílusban. 1858-ban átalakították, 1926-ban felújították. A hajó D-i oldalán 4 román kori résablak és 2 nagyobb, csúcsíves ablak nyílik. A legutóbbi helyreállításkor feltárták a templom román kori D-i kapuzatát és a felületén lévő ornamentális festés maradványait is.
- Római katolikus (Szent Péter- és Pál-) templom: késő barokk stílusban épült 1812-1823 között. Tornya 1833-ban készült.
- Aranyospusztai római katolikus (Hétfájdalmú Szűz-) kápolna.
[szerkesztés] Híres emberek
- Baráth Lajos író
[szerkesztés] Testvértelepülés
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑
- ↑ http://www.abaujker.hu/polgarmesteri-hivatal.html
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=26718
- ↑ http://www.eger.egyhazmegye.hu/index.php/gonci-esperesi-kerulet
- ↑ http://epont.reformatus.hu/
- ↑ http://www.gorogkatolikus.hu/index.html?muv=parochia&parochia_id=1
- ↑ http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=321901
