Tardona
| Tardona | |||
| Légifotó | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Kazincbarcikai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Danada János[1] | ||
| Irányítószám | 3644 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1035 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 84,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 48° 10′ 18,52″, k. h. 20° 32′ 1,97″ | |||
| é. sz. 48° 10′ 18,52″, k. h. 20° 32′ 1,97″ | |||
| Tardona weboldala | |||
Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. A megye nyugati részén, a Bükk északnyugati lábánál, a településről elnevezett dombság területén fekszik. Kazincbarcika és Dédestapolcsány irányából közelíthető meg.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Első írásos említése 1240-ből származik. A Turduna néven említett település valószínűleg a közeli dédesi vár tartozéka volt. IV. Béla, György fia Miklós gömöri ispánnak adta. Ekkor készült az a bizonyos oklevél, melyben először szerepel a falu neve és a település határának leírása, amely egészen Szentlélekig, a pálos-kolostorig terjedt. A XIV. században a dédesi várral együtt a Palóczi család kezébe került. A következő évszázad a gyakori tulajdonosváltások kora. Főbb birtokosok a Szathmáryak, a Szentimreiek, a Csányiak. A Rákóczi-szabadságharcot követően a reformátusok 1732-ben a régi helyén új fatemplomot építettek, 1775-ben tűz ütött ki és leégett. 1786-1789 között sikerült ismét felépíteni, mely ma is áll.
A Bükk lábánál fekvő, egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falu ma az egyik legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. Jókai Mór a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. A Jókai-háznak nevezett épületben kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, tájházzal együtt.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességei és turisztikai látványosságai [szerkesztés]
- Jókai-emlékszoba és Tájház
Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája. Láthatók relikviák, régi regények, képek. Az épület többi helyisége tájházként működik, ahol a néprajzi gyűjteményből mutatnak be válogatást, felelevenítve a helyi gazdálkodás, a lakáskultúra jellegzetes tárgyait, eszközeit.
- Csányi Benjámin sírja
A Jókai Mórt bújtató földesúr sírja a mai napig megtalálható a községi temetőjében, sajnos elég rossz állapotban.
- Tardonai-horgásztó (Borókás-dűlő), honlapja
- Református templom
A templom oldalát Jókai-emléktábla díszíti.
- Jókai-túra: évente megrendezett ügyességi és tudásteszt túra.
A Jókai Mór Emléktúra Facebook oldala
Infrastruktúra [szerkesztés]
A község infrastruktúrája teljesen kiépített: ivóvíz, szennyvízhálózat, vezetékes gáz, kábel TV, korszerű közvilágítás, 11 km portalanított út.
Megjelenése irodalmi művekben [szerkesztés]
- Jókai Mór: A barátfalvi lévita
„Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni, nemes úr volt, földesúr; hatszáz hold erdő birtokosa. Kis szántóföldjét maga szántotta fiaival. Álnév alatt rejtegettek. Tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok; senki sem árult el. A falut Tardonának hívták (...)”
– Gyűjteményes díszkiadás, 1993 (a 314. oldal lábjegyzete)
- Jókai Mór: A tengerszemű hölgy
- Jókai Mór: Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből
- Jókai Mór miskolci beszéde 1883-ban (részlet):
„Én Tardonán bujdokoltam. Áldottak legyenek azok a szép bükkfák, amik bennünket elrejtegettek, de még áldottabb legyen a nép, mely titkunkat megőrizte, a veszélyt elhárította rólunk, házát vendégszeretettel nyitá meg előttünk, akkor midőn a vendéglátás tilalmas volt, s szeretetével enyhíté lesújtó bánatunkat. Holtomig emlékezetes marad rám nézve ez a szép vidék.”
Porkoláb Tibor: A bujdosó Jókai (Kísérlet egy kultikus történet (re)konstrukciójára)
- Balogh Béni: A tardonai papírmalom[4]
- Jávori István: Hármas-forrás (Változástenger, 2008)
Képgaléria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Balogh Béni: A tardonai papírmalom c. novella szövege

