Tardona

Légifotó

Tardona címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Kistérség 2012-ig

Kazincbarcikai

Jogállás

község

Polgármester

Danada János^[1]

Irányítószám

3644

Körzethívószám

48

Népesség

Teljes népesség

1035 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

84,63 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

12,23 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Tardona

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48° 10′ 18,52″, k. h. 20° 32′ 1,97″

Tardona

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 48° 10′ 18,52″, k. h. 20° 32′ 1,97″

Tardona weboldala

Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. A megye nyugati részén, a Bükk északnyugati lábánál, a településről elnevezett dombság területén fekszik. Kazincbarcika és Dédestapolcsány irányából közelíthető meg.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Népcsoportok
3 Nevezetességei és turisztikai látványosságai
4 Infrastruktúra
5 Megjelenése irodalmi művekben
6 Képgaléria
7 Jegyzetek
8 Források
9 További információk

Története [szerkesztés]

Első írásos említése 1240-ből származik. A Turduna néven említett település valószínűleg a közeli dédesi vár tartozéka volt. IV. Béla, György fia Miklós gömöri ispánnak adta. Ekkor készült az a bizonyos oklevél, melyben először szerepel a falu neve és a település határának leírása, amely egészen Szentlélekig, a pálos-kolostorig terjedt. A XIV. században a dédesi várral együtt a Palóczi család kezébe került. A következő évszázad a gyakori tulajdonosváltások kora. Főbb birtokosok a Szathmáryak, a Szentimreiek, a Csányiak. A Rákóczi-szabadságharcot követően a reformátusok 1732-ben a régi helyén új fatemplomot építettek, 1775-ben tűz ütött ki és leégett. 1786-1789 között sikerült ismét felépíteni, mely ma is áll.

A Bükk lábánál fekvő, egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falu ma az egyik legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. Jókai Mór a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. A Jókai-háznak nevezett épületben kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, tájházzal együtt.

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.^[3]

Nevezetességei és turisztikai látványosságai [szerkesztés]

Jókai-emlékszoba és Tájház

Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája. Láthatók relikviák, régi regények, képek. Az épület többi helyisége tájházként működik, ahol a néprajzi gyűjteményből mutatnak be válogatást, felelevenítve a helyi gazdálkodás, a lakáskultúra jellegzetes tárgyait, eszközeit.

Csányi Benjámin sírja

A Jókai Mórt bújtató földesúr sírja a mai napig megtalálható a községi temetőjében, sajnos elég rossz állapotban.

Tardonai-horgásztó (Borókás-dűlő), honlapja
Református templom

A templom oldalát Jókai-emléktábla díszíti.

Jókai-túra: évente megrendezett ügyességi és tudásteszt túra.

A Jókai Mór Emléktúra Facebook oldala

Infrastruktúra [szerkesztés]

A község infrastruktúrája teljesen kiépített: ivóvíz, szennyvízhálózat, vezetékes gáz, kábel TV, korszerű közvilágítás, 11 km portalanított út.

Megjelenése irodalmi művekben [szerkesztés]

Jókai Mór: A barátfalvi lévita

„Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni, nemes úr volt, földesúr; hatszáz hold erdő birtokosa. Kis szántóföldjét maga szántotta fiaival. Álnév alatt rejtegettek. Tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok; senki sem árult el. A falut Tardonának hívták (...)”

– Gyűjteményes díszkiadás, 1993 (a 314. oldal lábjegyzete)

Jókai Mór: A tengerszemű hölgy
Jókai Mór: Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből
Jókai Mór miskolci beszéde 1883-ban (részlet):

„Én Tardonán bujdokoltam. Áldottak legyenek azok a szép bükkfák, amik bennünket elrejtegettek, de még áldottabb legyen a nép, mely titkunkat megőrizte, a veszélyt elhárította rólunk, házát vendégszeretettel nyitá meg előttünk, akkor midőn a vendéglátás tilalmas volt, s szeretetével enyhíté lesújtó bánatunkat. Holtomig emlékezetes marad rám nézve ez a szép vidék.”

Porkoláb Tibor: A bujdosó Jókai (Kísérlet egy kultikus történet (re)konstrukciójára)