Nekézseny
| Nekézseny | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Ózdi |
| Rang | község |
| Polgármester | Varga Béla[1] |
| Irányítószám | 3646 |
| Körzethívószám | 48 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 777 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 55,11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,10 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nekézseny
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Nekézseny
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
| Nekézseny weboldala | |
Nekézseny község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Upponyi-hegység délkeleti szélén, a Csernely-patak mentén helyezkedik el.
Ózdtól 15 kilométerre délkeletre, Putnok tól 21 km-re délre, Miskolctól 46 km-re északnyugatra. A 87-es számú Eger–Putnok-vasútvonal mentén található, megállóhellyel rendelkezik.[3] Jelentős területén az erdők aránya.
Környező települések: Csokvaomány, Dédestapolcsány, Lénárddaróc, Sáta, a legközelebbi város Ózd (kb. 15 km).
[szerkesztés] Története
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület az őskor óta lakott volt. A település létrejötte az Árpád-korra tehető. Írásban 1415-ben említik először, egy adománylevélen. Ekkor nevét Nekeseny, Nekésenynek írták. A török időkben a hódoltsági terület része lett. A következmény:1688-ban már puszta faluként tartották számon. Az 1700-as években népesült be újra. A lakosság korán megismerkedett a reformációval. 1786-tól református anyaegyház, temploma 1816 és 1822 között épült. Régi borospincéi mutatják, hogy kiterjedt szőlőművelést is folytattak. A Csernely-patakra több vízimalom is épült, melyből egy még az 1930-as években üzemelt. A 20. század első felében az ózdi járáshoz tartozott, 1966-tól a rendszerváltásig Sáta községgel közös tanács irányította a falut. Az 1990-es évek elejétől önálló község.
[szerkesztés] Népcsoportok
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
[szerkesztés] Látnivalók
- Katolikus templom
- Református templom. 1816 és 1822 között épült. A nyugati oldalon emlékmű található az I. világháború áldozatainak emlékére.
- Szeleczky Zita-emlékmű
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Balogh Béni író 1922-ben.
- Itt nyugszik Szeleczky Zita színésznő. 1999. augusztus 3-án végakaratának megfelelően a családi sírkertben helyezték örök nyugalomra.
[szerkesztés] Irodalom
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4 (1851)
- Az ózdi kistérség (Ózd, 2007) ISBN 978-963-06-2950-8
- Ózd és térsége (Budapest, 2003) ISBN 963-9479-04-7
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑
- ↑ A vasútvonal Nekézsenyt érintő, Szilvásvárad és Putnok közötti szakaszán a személyszállítás 2009. december 13-tól szünetel.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
