Szilvásvárad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilvásvárad
Szilvásvárad címere
Szilvásvárad címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Bélapátfalvai
Kistérség Bélapátfalvai
Jogállás község
Polgármester Szaniszló László[1]
Irányítószám 3348
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 1671 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 45,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilvásvárad (Magyarország)
Szilvásvárad
Szilvásvárad
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 23′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 23′ 13″
Szilvásvárad (Heves megye)
Szilvásvárad
Szilvásvárad
Pozíció Heves megye térképén
Szilvásvárad weboldala

Szilvásvárad község Heves megye Bélapátfalvai járásában, a Bükk lábánál, a hegységtől északnyugatra, a tenger szintje felett mintegy 345 méterrel. Nevét a szláv földvárakról kapta.

Az Eger–Putnok-vasútvonal mentént fekvő elismert üdülőhely. A Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilvásvárad a Kalapat-hegyi kilátóból

Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szarmaták közé tartozó jazigok. Utánuk szláv népek települtek be, akiket később az avarok igáztak le. Jazig sírt egy út építése közben fedeztek fel. A leleteket (arany hajcsat, 24 gyöngyszem és egy bronz karperec) Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula mentette meg. A szlávok sáncokkal vették körül falvaikat – ezek némelyikét, mint például a falu határában lévő Töröksáncot később is használták, amint ezt az onnan előkerült ágyúgolyók, edények és fegyvermaradványok is mutatják. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár – ezek romjai ma is láthatók.

A szilvásváradi Fátyol-vízesés

A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes, Szilvásvárad közötti területet. Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időről ismerjük a község nevének írott az egri egyházmegye pápai tizedlajstromából, ahol földesúri jobbágyfaluként szerepel Warad – Warada – Wárad formában.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Pálócziaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak magvaszakadtával a Perényiekhez került a birtok, és ők az "akié a föld, azé a vallás" elvén reformátussá térítették lakóit.

Az Orbán-ház
A klasszicista stílusú körtemplomot Hild József tervei alapján, 1837–1845 között emelték
Az erdei vasút gőzmozdonya

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került, és egészen 1894-ig a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.

A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg az ekkor a Szilvásnak nevezett területet, ahová ipari létesítményeket:

Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat.

1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek.

Szilvásvárad az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek. 1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház. Szilvásvárad volt a házigazdája:

  • 1984-ben a fogathajtó világbajnokságnak,
  • 1999-ben a III. Nemzeti Lovas Fesztiválnak és
  • 2000-ben a II. Lovas Világtalálkozónak.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szikla-forrás a Szalajka-völgyben
  1. Szalajka-völgy
  2. Fátyol-vízesés
  3. Istállós-kői-barlang
  4. Kalapat-hegyi kilátó
  5. őserdő
  6. Erdei múzeum
  7. Szilvásváradi Erdei Vasút
  8. Lovas múzeum
  9. lovas stadion
  10. Orbán-ház
  11. lipicai ménes
  12. református kerektemplom
  13. Erdődy-Pallavicini-kastély
  14. Börtönmúzeum

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gál Gyula Szilvásvárad története című kézirata

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szilvásvárad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Bükkmogyorósd Lénárddaróc Nagyvisnyó Héraldique meuble compas.svg
Balaton (település)

Észak
Nyugat  Szilvásvárad  Kelet
Dél

Bükki Nemzeti Park
Bükkszentmárton, Bélapátfalva Felsőtárkány Bükki Nemzeti Park