Nagykökényes
| Nagykökényes | |
_(5798._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k)_2.jpg) |
|
| Havas Boldogasszony templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Heves |
| Kistérség 2012-ig | Hatvani |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Gáspár Tamás[1] |
| Irányítószám | 3012 |
| Körzethívószám | 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 594 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 34,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagykökényes
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Nagykökényes
Pozíció Heves megye térképén
|
|
| é. sz. 47,73398°, k. h. 19,59976° | |
| Nagykökényes weboldala | |
Nagykökényes község Heves megyében, a Hatvani kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Heves megye legnyugatibb települése. Hatvantól 12 kilométerre északnyugatra helyezkedik el.
Története [szerkesztés]
Nagykökényes első ismert birtokosai a Szolnok nemzetség tagjai voltak, de itteni birtokukat korán elvesztették, azt a Kökényes-Radnót nemzetség kapta meg. A Kökényes-Radnót nemzetség a 12. század közepén birtokos volt, premontrei rendű monostort alapított, melynek kegyurai is voltak.
1312–1315 között a települést még az e nemzetségből származott Radnót birtokában találjuk, kinek utód nélküli halála után, 1322-ben Kökényest I. Károly Róbert király az elhunyt sógorának, a Kacsics nemzetségbeli Simonnak, a palásti Radó család ősének adományozta.
A 15. században már Kökényes (1424) és Kökényesmonostora (1428) néven említik a oklevelek.
1493-ban a Szobi családnak is voltak itt birtokrészei.
A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban Arpalik Hasszán aga, a budai önkéntes lovasok parancsnokának hűbérbirtoka volt.
1715-ben 17, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak itt össze.
1740-ben a Podmaniczky család volt a földesura, 1770-ben pedig báró Orczy Lőrinc, Podmaniczky János és Sándor, a Bujanovszky és a báró Hellenbach családok birtoka volt.
1826-ban a báró Podmaniczky család birtoka, később pedig báró Laffert Antalé, gróf Benyovszky Zsigmondé, báró Podmaniczky Károlyé, Lajosé és Lászlóé, Szirmay Ádámé, Dessewffy Jóbé és Titusé, majd a 20. század elején Dessewffy Ödön és báró Harkányi János voltak a nagyobb birtokosai.
1854-ben nagy tűzvész is pusztított itt, akkor majdnem az egész helység leégett, 1873-ban pedig nagy kolerajárvány volt a településen.
.jpg)
A községbeli kúriák közül a Dessewffy Ödönét 1820 körül Dessewffy Imre építtette. E kúriában akkoriban 2000 kötetes könyvtár, egy eredeti pompeji váza, gazdag fegyvergyűjtemény is volt.
A másik kúria a 20. század elején Turák Dezsőé volt, de egykor gazdája a Benyovszky család volt.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 797 magyar lakosa volt. Ebből 753 római katolikus, 32 evangélikus, 9 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom. Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt. A 18. században épült barokk stílusban.
- Világháborús emlékmű
- Volt Dessewfy kúria
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született Molnár Dánielné, Ilcsi néni (1926–2013), a Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett kozmetikus[4]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagykökényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Meghalt Ilcsi néni, a híres kozmetikus. origo.hu, 2013. január 10. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
