Bükkszentlászló
| Bükkszentlászló | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Település | Miskolc | ||
| Alapítás dátuma | 1712 körül | ||
| Városhoz csatolás | 1981 | ||
| Korábbi rangja | község | ||
| Irányítószám | 3510 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 626 fő (2001) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,08 km² | ||
| Tengerszint feletti magasság | 390 m | ||
| Távolság a központtól | 8,2 km | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bükkszentlászló
Pozíció Miskolc térképén
|
|||
| é. sz. 48° 4′ 35″, k. h. 20° 40′ 15″ | |||
Miskolc-Bükkszentlászló (szlovákul: Stará Huta) település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bükk hegységben. 1981 óta közigazgatásilag Miskolchoz tartozik. Egyutcás település; Miskolc központjától 8,2, a város szélétől 4 kilométerre található.
Tartalomjegyzék |
Demográfia [szerkesztés]
A település lakossága a 2001-es népszámlálás alapján 461 fő. Népsűrűsége 37 fő/km² (a második legkisebb a városban), ez a hozzátartozó erdőségek miatti nagy területnek (17 km²) köszönhető. Magas az idős korúak aránya. Iskolázottság tekintetében több szempontból alatta marad a városi átlagnak (a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 6%-kal magasabb Miskolcénál, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 5,1%, szemben a 17,3%-os városi átlaggal). Foglalkoztatottság és rendszeres jövedelem tekintetében azonban kedvezőbb mutatókkal rendelkezik az átlagnál.[1]
Története [szerkesztés]
A terület már a kelták által is lakott volt, jelentős régészeti leletekre bukkantak a környéken. Bükkszentlászló völgyének egyik oldalán, a Bányabükk D-i részét alkotó sziklafennsíkon a Cotinus kelta néptörzs sáncokkal, árkokkal védett földvárat épített.
A község a 18. században jött létre, a bükki üveghuta-települések közül elsőként. Ekkor a diósgyőri uradalom tulajdonosai úgy gondolták, érdemes kihasználni a környék erdőinek fáját, és üveghutákat hoztak létre. Az üvegkészítés 1712–1713 körül kezdődött meg cseh, szlovák, lengyel és német mesteremberek közreműködésével. Az üveghuta körül Hutta néven település alakult ki, ez a mai Bükkszentlászló. Az üvegkészítők 1755-ben egy újabb települést is létrehoztak, az összetévesztést elkerülendő a régi települést Óhutának, míg az újat Újhutának nevezték el (Újhuta ma Bükkszentkereszt).
1774-ben Óhután 62 lakóépület állt. A falvak lakossága sokáig szlovák, ruszin, német nyelvű, kizárólag római katolikus vallású emberekből állt, mivel az üvegfúváshoz Magyarországon kevesen értettek, és külföldről kellett mesterembereket hozatni, azonkívül az üveghuta vezetői csak római katolikusokat voltak hajlandóak alkalmazni. Lakosai nemcsak üvegfúvással, hanem fakitermeléssel, mészégetéssel is fogalkoztak. Az üveggyártás feltételeinek megromlása, majd az 1831-es kolerajárvány után Óhuta lakossága 10 főre esett (ekkor 87 lakóház állt a faluban). 1848-ban Óhutának már ismét 450 lakosa volt, amit az erdőgazdálkodás nagy emberigénye magyaráz.
1940-ben a település felvette a Bükkszentlászló nevet, mely templomának védőszentjére, I. László királyra utal, 1941-ben 723 lakosa volt, ekkor a lakosság több mint 60%-a, 411 fő vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, a magyar nyelvtudása mellett. 1946-ban a csehszlovák–magyar lakossági csereegyezmény lehetővé tette a magukat szlovákoknak valló lakosok Csehszlovákiába való kitelepülését. Bükkszentlászlóról 85-en települtek ki, 1981-ben Miskolchoz csatolták, a nagy szocialista városbővítések korában Miskolchoz csatolt települések közül utolsóként.
Megközelíthetősége [szerkesztés]
Az Újgyőri főtérről a 68-as autóbusszal.
Források [szerkesztés]
- ↑ Integrált városfejlesztési stratégia I. kötet: Helyzetelemzés. 2008. május 29. (PDF)
További információk [szerkesztés]
|
|||||||
