Bükkszentlászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48° 04′ 35″, k. h. 20° 40′ 15″

Bükkszentlászló
Bukkszentlaszlo-2.JPG
Bükkszentlászló címere
Bükkszentlászló címere
Közigazgatás
Település Miskolc
Alapítás dátuma 1712 körül
Városhoz csatolás 1981
Korábbi rangja község
Irányítószám 3558[1]
Népesség
Teljes népesség 626 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Terület 17,08 km²
Tengerszint feletti magasság 390 m
Távolság a központtól 8,2 km
Elhelyezkedése
Bükkszentlászló  (Miskolc)
Bükkszentlászló
Bükkszentlászló
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 04′ 35″, k. h. 20° 40′ 15″

Bükkszentlászló (szlovákul: Stará Huta) 1981 óta Miskolchoz tartozó egykori község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bükk hegységben. Egyutcás település; Miskolc központjától 8,2 kilométerre, a város szélétől 4 kilométerre található.

Demográfiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakossága a 2001-es népszámlálás alapján 461 fő. Népsűrűsége 37 fő/km² (a második legkisebb a városban), ez a hozzá tartozó erdőségek miatti nagy területnek (17 km²) köszönhető. Nagy az időskorúak aránya. Iskolázottság tekintetében több szempontból alatta marad a városi átlagnak (a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 6%-kal magasabb Miskolcénál, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 5,1%, szemben a 17,3%-os városi átlaggal). Foglalkoztatottság és rendszeres jövedelem tekintetében azonban kedvezőbb mutatókkal rendelkezik az átlagnál.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület már a kelták által is lakott volt, jelentős régészeti leletekre bukkantak a környéken. Bükkszentlászló völgyének egyik oldalán, a Bányabükk déli részét alkotó sziklafennsíkon a Cotinus kelta néptörzs sáncokkal, árkokkal védett földvárat épített.

A község a 18. században jött létre, a bükki üveghuta-települések közül elsőként. Ekkor a diósgyőri uradalom tulajdonosai úgy gondolták, érdemes kihasználni a környék erdőinek fáját, és üveghutákat hoztak létre. Az üvegkészítés 1712–1713 körül kezdődött meg cseh, szlovák, lengyel és német mesteremberek közreműködésével. Az üveghuta körül Hutta néven település alakult ki, ez a mai Bükkszentlászló. Az üvegkészítők 1755-ben egy újabb települést is létrehoztak, az összetévesztést elkerülendő a régi települést Óhutának, míg az újat Újhutának (ma Bükkszentkereszt) nevezték el.

1774-ben Óhután 62 lakóépület állt. A falvak lakossága sokáig szlovák, ruszin, német nyelvű, kizárólag római katolikus vallású emberekből állt, mivel az üvegfúváshoz Magyarországon kevesen értettek, és külföldről kellett mesterembereket hozatni, azonkívül az üveghuta vezetői csak római katolikusokat voltak hajlandóak alkalmazni. Lakosai nemcsak üvegfúvással, hanem fakitermeléssel, mészégetéssel is foglalkoztak. Az üveggyártás feltételeinek megromlása, majd az 1831-es kolerajárvány után Óhuta lakossága 10 főre esett (ekkor 87 lakóház állt a faluban). 1848-ban Óhutának már ismét 450 lakosa volt, amit az erdőgazdálkodás nagy emberigénye magyaráz.

1940-ben a település felvette a Bükkszentlászló nevet, ami templomának védőszentjére, I. László királyra utal. 1941-ben 723 lakosa volt, ekkor a lakosság több mint 60%-a, 411 fő vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, a magyar nyelvtudása mellett. 1946-ban a csehszlovák–magyar lakossági csereegyezmény lehetővé tette a magukat szlovákoknak valló lakosok Csehszlovákiába való kitelepülését; Bükkszentlászlóról 85-en települtek ki. A települést 1981-ben Miskolchoz csatolták, a nagy szocialista városbővítések korában Miskolchoz csatolt települések közül utolsóként.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Újgyőri főtérről a 68-as autóbusszal.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkszentlászló témájú médiaállományokat.