Szendrőlád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szendrőlád
Szendrőlád címere
Szendrőlád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Edelényi
Jogállás község
Polgármester Vadászi Béla[1]
Irányítószám 3751
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 2056 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 110,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szendrőlád  (Magyarország)
Szendrőlád
Szendrőlád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 20′ 26″, k. h. 20° 44′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 26″, k. h. 20° 44′ 45″
Szendrőlád  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szendrőlád
Szendrőlád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Szendrőlád weboldala

Szendrőlád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bódva völgyében, Edelénytől (6 km-re) északra, Szendrőtől (8 km-re) délre fekvő település.

Közúton elérhető a 27-es főúton; vonattal a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népvándorlás utolsó szakaszában a honfoglaló magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs települt itt meg, olvadt össze az őslakossággal, és alakították ki azt a vármegyét, melynek központja az államalapítás kori, megerősített földvár volt, Borsod vára, amiről később a mai egyesített megye legnagyobb része nevét kapta.

Szendrőlád első írásos emlékei a 13. századból erednek.

A község elnevezése az idők folyamán sokat változott. Eredeti neve Lád volt, amelyet vagy Szent László nevéről, vagy a Laad nemzetségről nyert. Birtokos családja Ládinak nevezte magát, éppúgy, mint Sajólád birtokosai. A falu nevét a 14. században Lad és Laad alakban írták. A 17. század végén kezdték a falut a szomszédos Bessenyőről Bessenyő-Ládnak is nevezni. Majd kialakult a Ládbesenyő- Szendrő- Szendrőlád nevek elkülönítése, a mai használat szerint (1873-tól).

A 16. században a törökök elpusztították a községet, majd hódoltsági területté lett, egy része pedig a szendrői vár tartozéka volt. A 13-14. században a Bükktetőn volt egy vár, ahonnan állítólag vezetett egy alagút a töltés széléig a Bódvához. Mivel a Bódván csak itt lehetett átkelni, Szendrőnek ez volt az átkelőhelye. A település csak a török kiűzése után indult fejlődésnek. A Bódván malom üzemelt, s a 19. században téglagyára is volt.

A 17. században III. Ferdinánd király az egész Szendrőládi határt a Királykút tanyával együtt Berzeviczi György nevű nemesnek ajándékozta, aki megépítette a római katolikus templomot és a kastélyt. Később házasság útján jött a többi nemes is: Gombos, Vécsei, Ditrik és Kozma. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a földosztás nem ment könnyen Szendrőládon, mivel a nemes úr csak a legrosszabb minőségű földeket akarta adni a parasztoknak, de később kénytelen volt megegyezni és megtörtént a tagosítás. A hatodik sarjadék Berzeviczi Gyula volt, aki felépítette a Nagyhegyen a tornyos kastélyt és 80 hold szőlőt telepített.

Az első vonat 1896-ban indult meg a Bódva völgyén.

Ládbesenyő és Szendrő szomszédos települések hatására hamar teret nyert lakói között a reformáció, s a 20. század elejére a római katolikusok és a reformátusok kb. egyenlő arányban voltak megtalálhatóak a hívek között. Mindkét felekezetnek volt temploma és elemi iskolája a községben. A század első felében népkönyvtár és leventeegyesület is működött. A gazdálkodás területén a szántóföldi művelés mellett az erdők is fontos szerepet játszottak, emellett 2 mészkőbánya és 2 mészégető üzem is működött Szendrőládon.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 63%-a cigány, 37%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határában vármaradványok találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szendrőlád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]