Kabarok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kabarok – ami a középgörög καβαροι rossz olvasata – vagy helyesen kavarok a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak. Bíborbanszületett Konstantin a nála járt magyar küldöttség elmondása alapján közli velünk, hogy a kavarok fellázadtak a kazárok ellen, egy részüket lemészárolták, mások csatlakoztak a magyarokhoz (nála türkökhöz), „és ekkor valami kavaroknak nevezték el őket”. Nevük valószínű etimológiája a kavir azaz összehoz, összegyűjt szóra vezethető vissza, de attól ez még lehet valamilyen népi etimológia, ahol egy török szó jelentése találkozik egy nemzetség nevével, ahogy az a türkök esetén is történt.[1]

A kabarok törzsei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vélhetően kabar törzsnév az örs.[2] A berény/berencs is kabarnak sejthető. Ugyanígy a varsány, amelyik az Osian > Vosian magyar fejleménye, azaz alán (oszét) néptöredék. Ide tartozik az oszlár/eszlár csoport, ami az osz török többesszámmal ellátott változata. Igen valószínű tehát, hogy a kabarok egy része legalábbis alán eredetű volt. Az örs, berény/berencs, oszlár/varsány hasonló eloszlást mutatnak a Kárpát-medencében, mint a „hét magyar” törzs neve.[3] Felmerült, hogy a berszilek nevéből származtatható bercel is kabar törzsnév volt.[4] Bizonyosra vehető, hogy a kabarok között mohamedán hvárezmiek (kálizok) is voltak. De sem a káliz/kalász, sem a bercel, sem a székely név nem mutat olyan gyakoriságot és eloszlást, mint az előbbi magyar és kabarnak vélhető törzsnevek. [3]

Három törzsüknek a Bizáncban járt Bulcsú harka elmondása szerint egy főnöke volt, ők alkották a háborúban a magyarok előtt az elővédet, már 881-ben is így jelentek meg Bécs alatt. Ez a hadrend – a legutóbb csatlakozott nép elővédszerepe – általános szokás volt a török törzsszövetségek között.[1] A 894-ben a morvákkal együtt Pannóniát feldúló sereg kabarokból és székelyekből állt.[5]

Kavar rovásfelirat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létezik egy kazáriai rovással készült felirat a 10. századból, amelynek neve: alsószentmihályi rovásfelirat (Alsószentmihály, Erdély), amelyről már a 90-es években megállapította Vékony Gábor régész, hogy egy karaita kavar készítette.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 9635061404  
  2. Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 9632812212  
  3. ^ a b Györffy György. A magyar törzsnevek és törzsi helynevek., Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-108-0 
  4. Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9 (Zimonyi István: Berszilek)
  5. Magyarország története. I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 1. kötet 590. old.
  6. Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó. ISBN 963-9402-45-1