Kisrozvágy
| Kisrozvágy | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Bodrogközi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Verbinyecz Andrásné[1] | ||
| Irányítószám | 3965 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 140 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 16,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisrozvágy
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kisrozvágy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,34673°, k. h. 21,93875° | |||
Kisrozvágy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Bodrogközben, Miskolctól közúton kb. 90 kilométerre északkeletre, Nagyrozvágy és Semjén között fekvő település.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A honfoglalás óta lakott. Az egyik leggazdagabb honfoglalás kori lelőhely.
A 13. század elején nevét Rozvad alakban írták, és a zempléni vár tartozéka volt. A tatárjárás alatt elpusztult falut 1258-ban IV. Béla király Péter fiainak Angenek, Ingernek és Ambrusnak adományozta, akik azt újranépesítették. 1331-ben Rozvádi Péter egri prépost is részbirtokos volt itt, aki itteni részbirtokát az egri káptalannak adományozta.
1417-ben Pazdichy Mátyásé, 1422-ben Lasztóczi Mihály és Rozvágyi Antal, 1488-ban pedig Damoska Balázs birtoka volt. A 16-17. században több birtokosa is volt: többek között a Serédy, Bejczy, Sztropkói, Herczegh, Sennyey, Perényi, Kállay családok birtokolták. A 18. században is több birtokosé volt: a Perényi, Klobusitzky, Orosz, Pilisy, Sztankay, Revitzky, Szirmay, Eötvös, Budaházy, Ramocsaházy, stb. családoké.
A 20. század elején Miklós Béla birtoka, akinekitt nagyobb, régi kúriája is volt.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Látnivalók [szerkesztés]
- A falu kazettás mennyezetű református temploma 1796-ban épült.
Honfoglalás kori Régészeti Park [szerkesztés]
A település határában található régészeti skanzen a Honfoglalás kori Régészeti Parkhoz tartozik. (A park másik része a 10. századi magyar temető és síremlék a közeli Karoson.) A skanzen egy honfoglalás kori magyar falu rekonstrukciója. A természetes környezetben álló faluban a látogató megismerheti, hogyan éltek (élhettek) őseink a 9-10. században. Megtekinthetőek az egykori lakók életkörülményeinek megfelelően berendezett jurtasátrak, a honfoglalás kori építészetnek megfelelő veremház, földre épített faház, kőalapú faház és a paticsház, melyekben különböző ősi mesterségeket bemutató műhelyek találhatóak.[4]
Környező települések [szerkesztés]
Lácacséke (5 km), Nagyrozvágy (2 km), Semjén (3 km), Ricse (5 km), a legközelebbi város: Kisvárda (kb. 25 km).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Új polgármestert választott Kisrozvágy (html). nepszava.hu, 2013. február 18. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ [1]
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
