Csobaj
| Csobaj | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Tokaji | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szögi Imre[1] | ||
| Irányítószám | 3927 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 766 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,10 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csobaj
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csobaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,04896°, k. h. 21,33577° | |||
| Csobaj weboldala | |||
Csobaj mezőgazdasági jellegű kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól kb. 50 kilométerre keletre, Tokajtól 15 km-re délre a Tisza mellett.
Tartalomjegyzék |
Környező települések [szerkesztés]
Prügy (9 km), Taktabáj (3 km), Tiszatardos (3 km), a legközelebbi város: Tokaj (15 km).
Története [szerkesztés]
Az 1981. évi ásatások során feltárt kelta eredetű sírokban talált temetkezési tárgyak, melyek a miskolci Herman Ottó Múzeumban találhatók, azt bizonyítják, hogy Csobaj község eredete az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza.
A település az ország második legnagyobb folyója, a Tisza jobb partján fekszik, a folyó mindig is fontos meghatározója volt a völgyében letelepedett népek életének. A folyónak jelentősége mindenekelőtt a melléje letelepedett vízigénylők miatt volt fontos.
A Tisza folyó kedvező hatása mellett számos kár forrása volt. Az árvizek idején a korlátozó töltések nélkül jelentős veszélyt jelentett a földterületek hasznosítására, az itt lakók életére.
Csobaj 1252 előtti időkben az Aba nemzetség tulajdona volt, Szent István király egyházában. 1252-ben a levéltári adatok szerint Löki Eél fiai veszik meg Csobajt.
1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt itt birtokos.
1449-ben a Várady és Dobó család tulajdona.
Az 1800-as évekig számtalan birtokost jegyeztek fel Csobajon és a Taktaközben. A falu sűrűn cserélt gazdát, a nagybirtokosok között, így Patay Gyuláné, gróf Tisza Istvánné, Balogh, Baranyai Dezseffy, Dégenfeld, Radvánszki családok között.
Tatár-török-labanc dúlásról említésre vonatkozó adat nincs.
Csobaj községet mindig magyarok lakták. A jobbágyfelszabadítás előtt néhány kisnemes élt a faluban. A lakosság zömét, jobbágyok, zsellérek és cselédek tették ki.
Nem kímélték a falut a természeti katasztrófák sem, árvizek, tűzvészek, járványok 1834. október 10-én földrengés is sújtotta a falut. Az éhínség is sűrűn felütötte a fejét.
1928-ban itt járt Móricz Zsigmond. A hagyomány szerint innen ered „Forró mezők" című regényének ötlete.
Az 1948 után letűnt jogi és társadalmi különbségek hatására egységes parasztréteggé alakult a cselédek, zsellérek, kisnemesek rétege. A feudális elnyomás és érdektelenség miatt a község nem fejlődhetett. A felszabadulás előtt két nagy földbirtokosé volt a község földterületének több mint 2/3-a, ebből eredően a község lakosságának ~ 70%-a föld nélküli volt. Az 1945-ös évben Csobajon közel 200 lakóház állt, ezt követő években 1945 után 180 lakóház épült.
Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.
A termelőszövetkezet megalakulása 1945 majd 1957-ben sem hozott változást, mert az 1960-as évektől fokozottan éreztette hatását - a földterületek elvizesedésével - a Tiszalöki Vízierőmű. Az 1990-es évek elején a TSZ teljesen csődbe jutott 40 milliós veszteséggel felszámolták. A falu lakossága ellehetetlenült, tanácstalanná, kiszolgáltatottá, munkanélkülivé vált. Mára már felélte a lakosság az 1990-es évekig felhalmozott szellemi, erkölcsi és anyagi tartalékait.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Demográfiai elemzés [szerkesztés]
A község lélekszámát tekintve az utolsó évtizedek a fokozott elnéptelenedés tüneteit hordozzák. 1970-ben a lakosság lélekszáma 1170 fő, 1980-ban 914 fő, 1990-ben 821 fő. Ennek a demográfiai adatnak belső mutatószámai a falu számára kritikus csökkenést mutatnak. Amíg 1970-ben 48 fő volt a 0-6 éves korú lakosság száma, 1980-ban csak 38 fő, 1990-ben pedig 31 fő. A munkanélküliség nagyban rányomja bélyegét a falu életszínvonalára és eltartó képességére.
Közműellátottság [szerkesztés]
A település rendelkezik vezetékes vízhálózattal, vezetékes gázzal, szennyvízcsatornával, vezetékes telefonnal.
Látnivalók [szerkesztés]
A falu helyi jelentőségű látnivalója a második világháborús emlékmű, valamint a Tiszalöki Erőmű építése során kialakult tiszai holtág.
A település értékes része a szinte érintetlen környezetű Kifli-tó növény- és élővilága.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Csobaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Csobaj község hivatalos weboldala
- Látnivalók, turisztikai szolgáltatások Csobajon - Tokaj-Hegyalja, Taktaköz és a Hernád-völgye hivatalos turisztikai portálja
