Borsodnádasd
| Borsodnádasd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Ózdi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Kormos Krisztián (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3671 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3108 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 110,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 48,12331°, k. h. 20,24289° | |||
| é. sz. 48,12331°, k. h. 20,24289° | |||
| Borsodnádasd weboldala | |||
Borsodnádasd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Miskolctól közúton kb. 65, Ózdtól 10 kilométerre délnyugatra található a 25-ös főút mellett, a Hódos-patak völgyében, tagolt dombsági területen. Földrajzilag a Heves-Borsodi-dombság, az Upponyi hegység és a Bükkhát találkozásánál lelhetjük meg.
Története [szerkesztés]
A település létrejötte a tatárjárást követő időszakra tehető. Létrejöttéről nem áll rendelkezésre oklevél, vagy más irat. Az első okleveles említése 1327-ből való Nádasd néven. Nevét a völgy kiszélesedésében található nádasról kapta. A következő oklevél 1347-ből származik. 1332-ben már plébániája volt. A középkorban többek között a Nádasdy család birtoka volt. A török többször felégeti, hódoltsági terület, lakossága jelentősen csökkent. Az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni.
Az ipartelepítés a szénbánya megnyitásával indult meg, ezután kezdett működni a lemezgyár. Az iparosodásnak köszönhetően a 19. századtól a polgárosodás is megkezdődött. 1903-tól a település neve Borsodnádasd.
A községet is érintették a rendszerváltás után a nehézipar válságának következményei, de sikerült talpon maradnia. 2001-től városi rangot visel.
Népcsoportok [szerkesztés]
A településen a lakosságnak 93%-át magyar, a 7%-át cigány származású [3] emberek alkotják.
Címer leírása [szerkesztés]
Álló, háromszögletű, kék színű, arannyal gallérozott katonai pajzs, amelynek arany mezejében zöld színű nádszálak, kék mezejében pedig (heraldikailag) jobb oldalon arany kettős kereszt, bal oldalon arany ék és kalapács lebeg. A pajzson zárt (csőrös) katonai sisak, háromlevelű arany koronával, amelyből három arany búzaszálat közrefogva két arany sólyomszárny emelkedik fel. A sisak tetejéből kiindulva a pajzs két oldalát vörös-ezüst foszlányok díszítik, a pajzs alatt pedig szalag lebeg BORSODNÁDASD felirattal.
A pajzs gallérozása által létrehozott mesteralak a Vajdavárra utal, míg a kettőskereszt a település templomának a védőszentjére, Szent István királyra, az ősi bányász-jelkép, az ék és kalapács pedig arra fejlődésre, amely Borsodnádasd életében a bányászaton alapuló iparnak köszönhető. A nádszálak a címert "beszélővé" teszik. Az oromdísz sólyomszárnyai a birtokos nemzetségre emlékeztetnek, a búzaszálak pedig a régi pecsét ábrájára. A címer összképe a tájon nagy számban lakó kisnemesség fontosságát fejezi ki.
Látnivalók [szerkesztés]
- Helytörténeti gyűjtemény
- Római katolikus templom. Klasszicista stílusú templom. 1858. június 18-án Szent István király tiszteletére szentelték fel. Kelet-nyugati tájolású, téglalap alapú. Tornya a tetőből kiemelkedő, a homlokzattal egy síkban falazott, benne a harang és fölötte óra található.
- Gyártelep római katolikus templom. Jézus-szíve tiszteletére felszentelve. 1934-ben épült, Wälder Gyula alkotása. Főoltára Jézus nagyméretű fa szobra.
- Hősi Emlékmű
- Evangélikus templom. 1934-ben épült.
Itt született [szerkesztés]
- 1870. március 20-án dr. Kubinyi Pál, nőgyógyász-főorvos
Jegyzet [szerkesztés]
- ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Források [szerkesztés]
Könyvek [szerkesztés]
- Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
- Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest,1851)
- Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 26. oldal C2
További információk [szerkesztés]
- Borsodnádasd hírei
- Földhivatalok
- Borsodnádasd Önkormányzatának honlapja
- Térkép Kalauz – Borsodnádasd

