Borsodnádasd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Borsodnádasd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Ózdi | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 3671 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3573 fő (2001) +/- | ||
| Népsűrűség | 127,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Borsodnádasd weboldala | |||
Borsodnádasd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Miskolctól közúton kb. 65, Ózdtól 10 kilométerre délnyugatra található a Hódos-patak völgyében, tagolt dombsági területen.
[szerkesztés] Nevének jelentése
Nevét a völgy kiszélesedésében található nádasról kapta.
[szerkesztés] Története
A település létrejötte a tatárjárást követő időszakra tehető. Létrejöttéről nem áll rendelkezésre oklevél, vagy más irat. Az első okleveles említése 1327-ből való Nádasd néven. A következő oklevél 1347-ből származik. 1332-ben már plébániája volt. A középkorban többek között a Nádasdy család birtoka volt. A török többször felégeti, hódoltsági terület, lakossága jelentősen csökkent. Az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni.
Az ipartelepítés a szénbánya megnyitásával indult meg, ezután kezdett működni a lemezgyár. Az iparosodásnak köszönhetően a 19. századtól a polgárosodás is megkezdődött. 1903-tól a település neve Borsodnádasd.
A községet is érintették a rendszerváltás után a nehézipar válságának következményei, de sikerült talpon maradnia. 2001-től városi rangot visel.
[szerkesztés] Népcsoportok
A településen a lakosságnak 93%-át magyar, a 7%-át cigány származású [1] emberek alkotják.
[szerkesztés] Címer leírása
Álló, háromszögletű, kék színű, arannyal gallérozott katonai pajzs, amelynek arany mezejében zöld színű nádszálak, kék mezejében pedig (heraldikailag) jobb oldalon arany kettős kereszt, bal oldalon arany ék és kalapács lebeg. A pajzson zárt (csőrös) katonai sisak, háromlevelű arany koronával, amelyből három arany búzaszálat közrefogva két arany sólyomszárny emelkedik fel. A sisak tetejéből kiindulva a pajzs két oldalát vörös-ezüst foszlányok díszítik, a pajzs alatt pedig szalag lebeg BORSODNÁDASD felirattal.
A pajzs gallérozása által létrehozott mesteralak a Vajdavárra utal, míg a kettőskereszt a település templomának a védőszentjére, Szent István királyra, az ősi bányász-jelkép, az ék és kalapács pedig arra fejlődésre, amely Borsodnádasd életében a bányászaton alapuló iparnak köszönhető. A nádszálak a címert "beszélővé" teszik. Az oromdísz sólyomszárnyai a birtokos nemzetségre emlékeztetnek, a búzaszálak pedig a régi pecsét ábrájára. A címer összképe a tájon nagy számban lakó kisnemesség fontosságát fejezi ki.
[szerkesztés] Látnivalók
- Helytörténeti gyűjtemény
- Római katolikus templom. Klasszicista stílusú templom. 1858. június 18-án Szent István király tiszteletére szentelték fel. Kelet-nyugati tájolású, téglalap alapú. Tornya a tetőből kiemelkedő, a homlokzattal egy síkban falazott, benne a harang és fölötte óra található.
- Gyártelep római katolikus templom. Jézus-szíve tiszteletére felszentelve. 1934-ben épült. Főoltára Jézus nagyméretű fa szobra.
- Hősi Emlékmű
- Evangélikus templom. 1934-ben épült.
[szerkesztés] Wifi-falu
A településen a 2008-ban megvalósult "Wifi falu" pályázat keretében 3 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifi szolgáltatást.
[szerkesztés] Irodalom
- Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
- Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest,1851)
[szerkesztés] Jegyzet
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Borsodnádasd Önkormányzatának honlapja
- A Vendégváró.hu cikke
- Borsodnádasd a szeporszag.hu -n
- Térkép Kalauz – Borsodnádasd
|
|||||||||

