Rudolftelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudolftelep
Rudolftelep címere
Rudolftelep címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Kazincbarcikai
Jogállás község
Polgármester Rozlozsnik Jánosné[1]
Irányítószám 3742
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 716 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 167,20 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rudolftelep  (Magyarország)
Rudolftelep
Rudolftelep
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 32″, k. h. 20° 40′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 32″, k. h. 20° 40′ 12″
Rudolftelep  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Rudolftelep
Rudolftelep
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Rudolftelep weboldala

Rudolftelep község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 10 kilométer távolságra, a Mák-patak völgyében helyezkedik el. Dombok közé épült település. Izsófalvától csak egy domb választja el. Ha a településen feljebb megyünk, akkor a meddőhányóhoz érünk, innen a Gerincnek is nevezett domb választja el Ormosbányától.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét Rudolf Cohachtról kapta. Ő volt az, aki bányatelkét az induló bányarészvénytársaságnak adta. Róla kapta a Rudolf akna a nevét, majd a település is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század végén több vállalkozás is megpróbálta kitermelni a környéken található szénmezőket. A falu is ekkor jött létre. A Rudolf akna nevet kapta a bánya, de a termelés elég rendszertelenül folyt. A 20. század elején kezdődött a nagyüzemi termelés. Ezekben az években indult fejlődésnek a település. Munkás- és tisztviselői lakások épültek, ekkor bővült a falu orvosi rendelővel, élelmiszer raktárral. Az 1950-es években vett nagy lendületet a bányászat. Ez azonban az 1980-as évekre véget ért, egyre nehezebb helyzetbe került a település.

1992. március 12-én befejeződött az állami finanszírozással folytatott bányászat. A bánya még nem zárt be, hanem magántulajdonú vállalkozásként folytatódott a termelés. 2000 márciusában azonban végleg bezárt a bánya. A község korábban Izsófalva része volt. 1993 augusztusában népszavazáson döntött a település az Izsófalvától való elszakadásról. Adminisztrációs okok miatt csak 1994 decemberében, hivatalosan pedig 1995. január 1-jén vált önálló településsé.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ökumenikus templom. 2000 és 2002 között épült.
  • Millenniumi Emlékpark
  • Székely-kapu
  • József Attila Művelődési Ház múzeuma,
  • Császta Puszta (üdülő)

Közintézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mikoviny Sámuel Tagiskola és Óvoda
    • Iskola: 3742 Rudolftelep, József Attila út 4.
    • Óvoda: Népkert út 3.
  • József Attila Művelődési Ház - József Attila út 1.
  • Orvosi rendelő / Anya, Gyermek és Csecsemővédelmi Szolgálat - Mikoviny Sámuel út 5/3.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rudolftelep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]