Rudolftelep
| Rudolftelep | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Kazincbarcikai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rozlozsnik Jánosné[1] | ||
| Irányítószám | 3742 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 734 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 167,20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rudolftelep
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Rudolftelep
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,30901°, k. h. 20,66988° | |||
| Rudolftelep weboldala | |||
Rudolftelep község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 10 kilométer távolságra, a Mák-patak völgyében helyezkedik el. Dombok közé épült település. Izsófalvától csak egy domb választja el. Ha a településen feljebb megyünk, akkor a meddőhányóhoz érünk, innen a Gerincnek is nevezett domb választja el Ormosbányától.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét Rudolf Cohachtról kapta. Ő volt az, aki bányatelkét az induló bányarészvénytársaságnak adta. Róla kapta a Rudolf akna a nevét, majd a település is.
Története [szerkesztés]
A 19. század végén több vállalkozás is megpróbálta kitermelni a környéken található szénmezőket. A falu is ekkor jött létre. A Rudolf akna nevet kapta a bánya, de a termelés elég rendszertelenül folyt. A 20. század elején kezdődött a nagyüzemi termelés. Ezekben az években indult fejlődésnek a település. Munkás- és tisztviselői lakások épültek, ekkor bővült a falu orvosi rendelővel, élelmiszer raktárral. Az 1950-es években vett nagy lendületet a bányászat. Ez azonban az 1980-as évekre véget ért, egyre nehezebb helyzetbe került a település.
1992. március 12-én befejeződött az állami finanszírozással folytatott bányászat. A bánya még nem zárt be, hanem magántulajdonú vállalkozásként folytatódott a termelés. 2000 márciusában azonban végleg bezárt a bánya. A község korábban Izsófalva része volt. 1993 augusztusában népszavazáson döntött a település az Izsófalvától való elszakadásról. Adminisztrációs okok miatt csak 1994 decemberében, hivatalosan pedig 1995. január 1-jén vált önálló településsé.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Ökumenikus templom. 2000 és 2002 között épült.
- Millenniumi Emlékpark
- Székely-kapu
- József Attila Művelődési Ház múzeuma,
- Császta Puszta (üdülő)
Közintézmények [szerkesztés]
- Mikoviny Sámuel Tagiskola és Óvoda
- Iskola: 3742 Rudolftelep, József Attila út 4.
- Óvoda: Népkert út 3.
- József Attila Művelődési Ház - József Attila út 1.
- Orvosi rendelő / Anya, Gyermek és Csecsemővédelmi Szolgálat - Mikoviny Sámuel út 5/3.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Rudolftelep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
