Karos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karos
Karos címere
Karos címere
Karos zászlaja
Karos zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállás község
Polgármester Dakos János (független)[1]
Irányítószám 3962
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség499 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 48″, k. h. 21° 44′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 48″, k. h. 21° 44′ 22″
Karos (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Karos
Karos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Karos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Karos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.

Fekvése[szerkesztés]

A Bodrogközben fekszik, a szlovák határ mentén.

A környező települések közül Karcsa 5 kilométerre keletre, Bodroghalom mintegy 8 kilométerre délnyugatra, Alsóberecki 7 kilométerre nyugatra, Felsőberecki pedig 10 kilométerre északnyugatra fekszik. Pácin és Vajdácska ugyancsak mintegy 8-8 kilométerre található (előbbi keleti, utóbbi nyugati irányban), de e két település már nem szomszédos Karossal; a két legközelebbi város a 15 kilométerre északnyugatra fekvő Sátoraljaújhely és a 16 kilométerre nyugatra fekvő Sárospatak. Észak felől szlovákiai, Bodrogszerdahelyhez (Streda nad Bodrogom) tartozó területek határolják.

Megközelítése[szerkesztés]

A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak mindegyike felől. Vasútvonal nem érinti a települést.

Története[szerkesztés]

Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhelye. A 10. században valamelyik honfoglaló fejedelmünk szálláshelye lehetett a környék.

Karost 1392-ben említik először. 1880-ban tűzvész pusztította el.

Az első bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki területekre bevonuló miskolci 7. dandár egyik alakulata a község határsorompójánál lépte át 1938. november 6-án a trianoni határokat. A helybéli és a bodrogszerdahelyi lakosok ünneplő tömege jelenlétében délelőtt 10 órakor nyitották fel a feldíszített sorompót és vette kezdetét a honvédség biztosító előőrseinek bevonulása.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Zalai Gyula (független)[4]
  • 1994–1998: Zalai Gyula (független)[5]
  • 1998–2002: Sáfrányos József (független)[6]
  • 2002–2006: Sáfrányos József (független)[7]
  • 2006–2010: Kulcsár Nándor Zoltán (független)[8]
  • 2010–2014: Kulcsár Nándor Zoltán (független)[9]
  • 2014–2016: Torma Gábor (független)[10]
  • 2016–2019: Dakos János (független)[11]
  • 2019-től: Dakos János (független)[1]

A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
487
473
487
459
509
499
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 11,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,2%, református 43,5%, görögkatolikus 11,9%, felekezeten kívüli 9,1% (17% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 15,3% cigánynak, 1,6% szlováknak, 0,2% ukránnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,6% volt római katolikus, 32,6% református, 8,4% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 3,9% felekezeten kívüli (42,8% nem válaszolt).[15]

Látnivalók[szerkesztés]

Honfoglalás kori Régészeti Park[szerkesztés]

A település határában található történelmi emlékhely a Honfoglalás kori Régészeti Parkhoz tartozik. (A park másik része a honfoglalás kori skanzen a közeli Kisrozvágyon működött.)

A község határában, Eperjesszög II. temetőhalma alatt tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglalás kori temetőt: többek között díszes szablyákat, övvereteket, tarsolylemezeket és pénzérméket (arab dirhemek és nyugat-európai veretek) is találtak.[16] Mindez azt mutatja, hogy a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A temetőhalmon a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója. A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll, a hét vezér jelképeivel.

A karosi honfoglalás kori temető a bejárat felől 2021-ben

A lelőhely feltárásának története[szerkesztés]

1899-ben az egyik környékbeli tanyán – a Sennyey család birtokán – gazdag lovas sírokat fedeztek fel a földművesek répavermelés közben. A leleteket Berecz Károly alsóberecki tanító gyűjtötte össze és adta át Dókus Gyulának, Zemplén vármegye alispánjának és lelkes amatőr régésznek, aki azt tervezte, hogy a következő tavasszal ásatásokat fog végezni a területen. Hivatali elfoglaltsága miatt azonban erre nem került sor. Csak az 1930-as években kerültek elő újabb leletek. A kapzsiságból feldúlt 40-50 sírból származó, arany- és ezüstékszerek egy becsületes sátoraljaújhelyi ékszerész közreműködésével a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.[17][18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Márai Sándor tudósítása a Pesti Hírlap 1938. november 8-i lapszámában.
  4. Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  11. a b Karos település időközi választási eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 8. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. Karos Helységnévtár
  15. Karos Helységnévtár
  16. Voltak-e nagycsaládi temetői a honfoglaló magyaroknak?
  17. Vezérek jönnek, kíséretükkel
  18. Révész László: Újabb adatok a Karos-Eperjesszög I. honfoglalás kori temető értékeléséhez A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
Commons:Category:Karos
A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez; HOM–MNM, Miskolc–Bp., 1996 (Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei)
  • Nagy Géza–Révész László: Karos; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
Karos Honfoglalás Kori Látogató Központ